A mérőeszközök befolyása a termék minőségére és ezen keresztül a gyártás gazdaságossági kérdéseire alapvető fontossággal bír. Annak eldöntése, hogy egy alkatrész vagy termék az előírt tűrésmezőn belül van, csak megfelelő érzékenységű, pontosságú mérőeszközzel lehetséges. A mérőeszköz is ugyanúgy viselkedik, mint bármilyen más termelőeszköz, azaz használat közben kopik, öregedik, romlanak a metrológiai paraméterei, amelyeket folyamatos ellenőrzésekkel figyelni kell. A mérőeszköz „pontosságának” illeszkednie kell minden idő- pillanatban az alkatrész tűrésmezejéhez, hogy ne következhessen be olyan esemény, hogy valamely alkatrész tényleges mérete valójában kívül esik a megengedett tűrésmezőn, de a mérések alapján jónak minősítik, vagy fordítva, a jó alkatrészt selejtnek minősítik. Ez azt is jelenti, hogy már a technológia tervezésének fázisában meg kell határozni, hogy milyen típusú, milyen „pontosságú” (mérési bizonytalanságú) mérőeszközt vagy mérőállomást kell biztosítani az adott alkatrész tűrésmezejéhez és gyártási darabszámához. A mérőberendezés napi használata miatt milyen gyakran kell ellenőrizni a mérés pontosságát (rendszeres hibájának változását, véletlen hibáját, mérési bizonytalanságát), ha üzemi körülmények között működik, milyen ellenőrzési módszereket kell alkalmazni (kalibrálási módszerek), ezeket hogyan kell kiértékelni, mikor kell a mérőberendezés karbantartásáról gondoskodni vagy lecserélni a teljes rendszert, és milyen szintű tartalék- berendezés szükséges a folyamatos termelés biztosítására.