Tartalomjegyzék

• A magyar állampolgársági jog a 19. században
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightI. Az állampolgárság fogalma
  • 1. A jogegyenlőség szerepe az állampolgársági jogban
  • chevron_right2. Az állampolgárság fogalmának kialakulása
    • 2.1. A nép, a népesség és a nemzet fogalmának szerepe az állampolgársági jogban
    • 2.2. Az alattvalói jogviszony
    • 2.3. A honosság, a honpolgárság és az állampolgárság kapcsolata
    • 2.4. Az állampolgárság fogalmának morális elemei
• chevron_rightII. Az első állampolgársági törvény előzményei
  • chevron_right1. A honfiúsítás a rendi korszakban
    • chevron_right1.1. Az ünnepélyes honfiúsítás
      • 1.1.1. Az ünnepélyes honfiúsítás Erdélyben
    • chevron_right1.2. A hallgatólagos honfiúsítás
      • 1.2.1. A polgári rendi státus megszerzése
      • 1.2.2. A jobbágyi jogállás megszerzése
    • 1.3. Hajnóczy József alkotmánytervezete
    • 1.4. Az 1790/91. évi honosítási javaslat
  • chevron_right2. A honfiúsításra vonatkozó szabályok a reformkorszakban
    • 2.1. Honosítások az 1840. évi országgyűlésen
    • chevron_right2.2. Az 1844. évi honosítási törvényjavaslat
      • chevron_right2.2.1. A honpolgárság megszerzése
        • 2.2.1.1. A törvényhatóság által történő honosítás
        • 2.2.1.2. A törvényhozás által történő honosítás
        • 2.2.1.3. Visszahonosítás
      • 2.2.2. A honpolgárság elvesztése
  • chevron_right3. Az 1848. évi állampolgársági törvényjavaslat
    • 3.1. Az állampolgárság megszerzése
    • 3.2. Az állampolgárság elvesztése
  • chevron_right4. A neoabszolutizmus állampolgársági rendszere
    • chevron_right4.1. Az Osztrák Polgári Törvénykönyv
      • 4.1.1. Az állampolgárság megszerzése
      • 4.1.2. Az állampolgárság elvesztése
  • chevron_right5. Az állampolgársági jog a kiegyezést követően (1867–1879)
    • 5.1. Az 1868. évi állampolgársági törvényjavaslat
• chevron_rightIII. A demográfiai átalakulás és a kivándorlás hatása a magyar állampolgársági jog szabályozására
  • 1. A felvidéki kivándorlás
  • 2. A székely kivándorlás
  • 3. A dunántúli kivándorlás
• chevron_rightIV. Az állampolgárság köz- és magánjogi karaktere
  • 1. Az állampolgárság közjogi jellege
  • 2. Az állampolgárság magánjogi jellege
  • 3. Az első állampolgársági törvényben található köz- és magánjogi elemek
• chevron_rightV. Az állampolgársági jog alapelvei
  • 1. A ius sanguinis elve
  • 2. A ius soli elve
• chevron_rightVI. Az állampolgársági jog hatálya
  • 1. Az állampolgársági jogviszony időbeli hatálya
  • chevron_right2. Az állampolgársági jogviszony személyi hatálya
    • 2.1. Természetes személyek
    • 2.2. Jogi személyek
  • chevron_right3. Az állampolgársági jogviszony területi hatálya
    • chevron_right3.1. A Magyar Korona országainak területe
      • 3.1.1. Erdély
      • 3.1.2. Határőrvidék
      • 3.1.3. Fiume
      • 3.1.4. Horvát-, Szlavón- és Dalmátországok
      • 3.1.5. Bosznia-Hercegovina
  • chevron_right4. Az első állampolgársági törvény hatálya
    • 4.1. Időbeli hatály
    • 4.2. Területi hatály
    • 4.3. A visszaható hatály tilalma
• chevron_rightVII. Az állampolgársági jogviszony tartalma
  • 1. Az alapjogok rendszere
• chevron_rightVIII. A kettős állampolgárság
  • 1. A kettős állampolgárság viszonya az állampolgári jogok és kötelezettségek rendszeréhez
  • 2. A kizárólagosság elve
  • 3. A kettős állampolgárság keletkezésének jogcímei
  • 4. A kettős állampolgárságból eredő jogi problémák rendezése
  • 5. Az osztrák és a magyar állampolgárság viszonya
  • 6. A horvát–magyar állampolgárság
  • 7. A magyar királyi család állampolgársága
• chevron_rightIX. A községi illetőség
  • 1. A községi illetőség a neoabszolutizmus idején
  • chevron_right2. A községi illetőség fogalma
    • 2.1. A községi illetőség és az állampolgárság kapcsolata
  • 3. A községi illetőség szabályozása 1871-ben
  • 4. A községi illetőség szabályozása 1876-ban
  • chevron_right5. A községi illetőség szabályozása 1886-ban
    • chevron_right5.1. A községi illetőség anyagi jogi szabályai
      • 5.1.1. A községi illetőség és az adófizetési kötelezettség
    • 5.2. A községi illetőség alaki jogi szabályai
  • 6. A horvát illetőség
  • 7. Bosznia-Hercegovina tartományi illetősége
• X. Az 1879. évi törvényjavaslat szerkezeti és terminológiai jellemzői
• chevron_rightXI. Az állampolgárság megszerzése
  • chevron_right1. Leszármazás
    • 1.1. A gyermekek leszármazáson alapuló állampolgársága
    • chevron_right1.2. A talált gyermekek állampolgársága
      • 1.2.1. Az állampolgárság vélelme
  • 2. Törvényesítés
  • chevron_right3. Házasság
    • 3.1. Az ágytól-asztaltól való elválasztás
    • 3.2. A házasság megszűnésének jogkövetkezményei az állampolgársági jogban
  • chevron_right4. Honosítás
    • 4.1. Hallgatólagos honosítás
    • chevron_right4.2. Egyszerű honosítás
      • chevron_right4.2.1. A honosítási feltételek
        • 4.2.1.1. A kiskorú gyermek honosítása
      • chevron_right4.2.2. Honosítási eljárás
        • 4.2.2.1. Az eskü
    • chevron_right4.3. Ünnepélyes honosítás
      • 4.3.1. A miniszteri ellenjegyzés és a miniszteri felelősség mint garanciális jogintézmény
      • 4.3.2. A honosított törvényhozásbeli részvételi joga
      • 4.3.3. A nemesítés az állampolgársági jogban
  • 5. Visszahonosítás
  • 6. Tömegesen visszatelepülők honosítása
  • chevron_right7. A horvát bán hatásköre az állampolgársági jogban
    • 7.1. A horvát bán felelőssége
  • 8. A határőrvidék speciális helyzete
• chevron_rightXII. Az állampolgárság elvesztése
  • chevron_right1. Elbocsátás
    • chevron_right1.1. Az elbocsátás anyagi jogi szabályai
      • 1.1.1. A kiskorú gyermek és a nők elbocsátása
      • 1.1.2. Az elmebetegek elbocsátása
      • 1.1.3. Az adófizetési kötelezettség teljesítése
      • 1.1.4. A védkötelezettség teljesítése
    • 1.2. Az elbocsátás alaki szabályai
  • 2. Hatósági határozat
  • chevron_right3. Távollét
    • chevron_right3.1. A távollét anyagi jogi szabályai
      • 3.1.1. A távolléti idő megszakításának jogkövetkezményei
    • 3.2. A távollét alaki jogi szabályai
    • 3.3. Kossuth Lajos állampolgársági ügye
  • 4. Törvényesítés
  • chevron_right5. Házasság
    • 5.1. A házasság érvénytelensége
• XIII. Az örökbefogadás
• chevron_rightXIV. Az állampolgárság szerepe a büntetőjogban
  • chevron_right1. A Csemegi-kódex hatálya
    • 1.1. A feltétlen büntetőhatalom elve
    • 1.2. A territorialitás elve
    • 1.3. A perszonalitás elve
    • 1.4. Az állam önvédelmének elve
    • 1.5. Az összetett elmélet
  • chevron_right2. A területi hatály
    • 2.1. Horvát-, Szlavón- és Dalmátországok
    • 2.2. Hadi- és kereskedelmi hajók
    • 2.3. Exterritorialitás
  • chevron_right3. A személyi hatály
    • 3.1. Az osztrák állampolgárok speciális helyzete a magyar büntetőjogban
  • 4. Az állampolgárság megváltoztatásának szerepe a büntetőjogban
  • chevron_right5. Kiadatás
    • 5.1. Kiadatás Ausztria és Magyarország viszonylatában
    • 5.2. Átkísérés
• chevron_rightXV. Az államszerződések szerepe az állampolgársági jogban
  • 1. Az államszerződések ratifikációja
  • 2. Amerikai Egyesült Államok
  • 3. Svájc
  • 4. Szerbia
  • 5. Románia
• Összegzés
• Summary
• Felhasznált irodalom
• chevron_rightForrások
  • Levéltári források
  • Országgyűlési nyomtatványok
  • Napilapok
  • chevron_rightJogforrások
    • Törvények
    • Miniszteri rendeletek
    • Körrendeletek
    • Miniszteri határozatok
    • Kúriai döntések
    • Közigazgatási Bírósági döntések
    • Minisztertanácsi jegyzőkönyvek
• Rövidítésjegyzék
• Mutató

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 171 4

Szimuláció alatt egy berendezés, egy rendszer, egy jelenség várható viselkedésének, gyakorlati hatásának vizsgálatát és előrejelzését értjük. Szimulálhatjuk egy gép működését vagy egy lézer teljesítményét pusztán azáltal, hogy ismerjük a fizika megfelelő egyenleteit. Egy autó biztonságtechnikai vizsgálata is szimuláció, mint ahogy egy politikai párt választási eredményének vagy egy társadalom mobilitásának, egy gazdaság fejlődésének az előrejelzése is az. A Naprendszer pontos szimulációja lehetővé teszi, hogy kiszámítsuk egy távoli üstökös pályáját. Bolygónk légkörének szimulációja teszi lehetővé a ma már egyre megbízhatóbb meteorológiai előrejelzéseket. Kémiai szimulációk végrehajtásához a szükséges feltétel az adott fizikai jelenség ismerete, a megfelelő számítástechnikai módszerek választéka, egy nagy teljesítményű számítógép – valamint a megfelelő szakértelem. Könyvünkkel a megértéshez, a szakértelem alapjához szeretnénk segítséget nyújtani. Az olvasó a könyv végére érve képet kap a kémiai szimulációk fontosságáról és arról, hogy használatával a vegyészmérnöki munka során milyen hatalmas segítséget nyerhet. Titkon azt is reméljük, hogy talán kedvet is kap a szimulációkhoz, melyek a modern vegyészmérnöki feladatok egyre inkább nélkülözhetetlen eszközeivé válnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kemiai-szimulaciok-az-atomoktol-a-vegyipari-reaktorokig//