Benczes István

Válság és válságrendezés a Gazdasági és Monetáris Unióban

A pénzügyi és gazdasági integráció forgatókönyvei


Németország a válságrendezésben

A Lehman Brothers 2008. szeptemberi csődje után viszonylag rövid időn belül egyértelművé vált, hogy a pénzügyi válság kezelését az egyes tagállamoknak maguknak kell megoldaniuk. 2008 októberében Németország egyoldalúan döntött saját pénzintézeteinek szükség esetén való feltőkésítése mellett. Ezzel nyilvánvalóvá tette, hogy nem támogatja a közös fellépést, illetve lépéskényszerbe hozta a többi eurózóna-tagállamot (Euractiv, 2008). A 2008. októberi Eurócsoport-ülésen, majd később az EU-csúcson az állam- és kormányfők gyakorlatilag ezt az egyoldalú lépést szentesítették, kifejezésre juttatva, hogy minden állam maga köteles kimenteni bajba jutott kereskedelmi bankjait (CEPS, 2010). A közös felelősségvállalásnak egyfelől nem voltak meg az intézményi feltételei (a Lisszaboni Szerződés nem ismerte a közös kimentési alap fogalmát az eurózóna vonatkozásában), másfelől egyértelmű elutasításra kerültek azok a felvetések, amelyek egy közös kimentési alap felállítását célozták meg (lásd az előző fejezetet).

Válság és válságrendezés a Gazdasági és Monetáris Unióban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 348 0

Hivatkozás: https://mersz.hu/benczes-istvan-valsag-es-valsagrendezes-a-gazdasagi-es-monetaris-unioban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave