Kassai Miklós, Kajtár László

Klímatechnikai számítások az épületgépészeti gyakorlatban


Jelölésjegyzék

A
alapterület/felület (m2)
táblázatos értékek (-)
c
fajhő (kJ/kg K)
külső fal vastagsága (m)
az épület tömege (kg/m2)
h
levegő entalpiája (kJ/kg K)
a 3 mm vastag normál síküvegen keresztül behatoló napsugárzás intenzitása (W/m2)
k
hőátbocsátási tényező (W/(m2K))
m
tömeg (kg)
tömegáram (kg/s)
n
a külső felületek rövidhullámú napsugárzási abszorpciós tényezője (-)
üvegezési arány (%)
az árnyékolás naptényezője (-)
az üvegezés naptényezője (-)
n
légcsereszám (1/h)/fordulatszám (1/min)
p
nyomás (Pa)
hőáram (W)
rejtett hő (kJ/kg K)
R
gázállandó (Nm/kg K)
t
hőmérséklet
levegő térfogatáram (m3/h)
a világítás egyidejűségi tényezője (-)
a lámpatestek esetleges szellőztetésének tényezője (-)
a világítási hőtárolás tényezője (-)
a világítás összes névleges teljesítménye (W)
x
abszolút páratartalom (kg/kg; g/kg)
Z
redukciós tényező (-)
 
Görög betűk
α
hőátadási tényező (W/m2K)
az egyenértékű hőfokkülönbség (K)
ε
a hosszúhullámú környezeti emissziós tényezője (-)
φ
relatív páratartalom (%)
η
hatásfok (-)
ρ
sűrűség (kg/m3)
τ
idő (sec, óra)
υ
a hőfokcsillapítási tényező (-)
 
Alsó indexek
k
külső
t
távozó
e
előremenő
l
kar/hossz
l
látens
v
visszatérő
é
érezhető
sz
szellőző
g
gőz
t
telített
t
totál
v
víz
vg
vízgőz
 

Klímatechnikai számítások az épületgépészeti gyakorlatban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 074 8

Napjainkban világjelenség a klímatechnikai rendszerek robbanásszerű elterjedése. Segítségükkel az épületek helyiségeiben olyan légállapotot hoznak létre, mellyel biztosítható a benntartózkodó személyek kellemes hőérzete, vagy a telepített technológia problémamentes működtetése. A statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy hazánkban is egyre szélesebb körben alkalmazzák az otthonok és a középületek aktív hűtését. Ezeknél az épületeknél jelentősen megnő a szellőzés részaránya a teljes energiafelhasználásban. Hasonló problémával kell számolni az utólagosan hőszigeteléssel ellátott épületek üzemeltetésekor is. Ebben az esetben a szellőzés energiaszükséglete relatívan nagyobb hányadot képvisel az épület teljes gépészeti rendszerének energiafelhasználásában. Korábban, illetve napjainkban is élő gyakorlat az, hogy a klímatechnikai rendszerek tervezésére és kivitelezésére kiírt tender pályázatok elbírálásának fő szempontja a beruházási költség. A nemzetközi gyakorlatban egyre nagyobb teret hódít az energiatakarékos üzemvitel és a minőségbiztosítás. Itt kapcsolódik ehhez a témakörhöz ez a könyv, amelyben általánosított, a gyakorlatban előforduló lehetséges esetekre jól és hatékonyan alkalmazható módszereket mutat be a klímatechnikai rendszerek energiatudatos méretezéséhez és tervezéséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kassai-kajtar-klimatechnikai-szamitasok-az-epuletgepeszeti-gyakorlatban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave