A fogyasztó online és offline (fizikai térben megjelenő) utazási irodával történő kapcsolatának minőségét vizsgálta Rajaobelina (2017). A szerző Schmitt (1999) koncepcióját használta, amely egy öt dimenziós térben próbálja megragadni a fogyasztó élményérzetének hatását. Ekkor a gondolatiság, a felfedező vágy (THINK), az érzet, ami egy negatív állapotként jelenik itt meg, a csalódottság, az unalom és a mérgesség tengelyén (FEEL), a cselekvés, proaktivitás, információk önálló feltárása, utána járása (ACT), az érzék és esztétika (SENSE), és a kapcsolódás, kapcsolatba kerülés (RELATE) elemei képezik a teret. A kapcsolat minőségét a bizalommal, a kompetenciával, az ígéretek teljesülésével, az érdeklődés fenntartásával, az utazási irodával való elégedettséggel és az ár/érték aránnyal, azaz az üzlet sikerességével jellemzi a szerző, korábbi kutatásokra támaszkodva. A szerző eredményei során – amelyet strukturális modellezés szintű statisztikai eljárással bizonyított – arra a megállapításra jutott, hogy az ACT elsősorban az offline utazási irodák esetén figyelhető meg, és akkor is a férfiak esetében szignifikánsan, azaz minél inkább jellemezhető egy férfi ilyen típusú attribútumokkal, annál inkább értékelte a kapcsolatot minőséginek. A SENSE esetén teljesen ellentétje az eredmény, mert az online utazási irodák esetében, és akkor is a nőknél figyelhető meg szignifikáns összefüggés a kapcsolat minőségi volta és az adott jellemző között. A THINK elemnél, mind a nőknél, mind a férfiaknál, mind az online és mind az offline térben megfigyelhető szignifikáns pozitív kapcsolat, a jellemző minél nagyobb foka és a kapcsolat minősége között, főleg a férfiak esetében az offline és online irodákkal is. A FEEL esetén pedig hasonló mondható el csak fordított előjellel, mert maga a jellemző is negatív tulajdonságú, azaz minél inkább jellemezhető egy válaszadó ilyen tulajdonságokkal, annál kevésbé volt minőségi a kapcsolata az online vagy offline utazási irodával, különösen a férfiak esetében az offline irodákkal.