Bakró-Nagy Marianne (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXX.

Uralisztikai tanulmányok


Összefoglalás

A fentiekben láthattuk, hogy nganaszan kvázi-labiális magánhangzó-harmónia lényegében csak annyiban felel meg a magánhangzó-harmóniáról alkotott képünknek, amennyiben a harmonikus (azaz a tő osztályától függően váltakozó) toldalékok magánhangzói tipikusan ugyanabba a harmóniaosztályba tartoznak, mint a tőben található magánhangzók. Ugyanakkor ez a magánhangzó-harmónia szinte minden másban eltér az ismert magánhangzó-harmóniáktól. Eleve több a kivétel a megszokottnál. A harmóniaosztályok különbségét ugyan vissza lehet vezetni egy jegy különbségére, de ehhez legalább egy magánhangzóról fel kell tételezni, hogy fonológiailag más, mint amit fonetikai tulajdonságai mutatnak. Ráadásul a harmonikus toldalékok variánsainak különbsége nem a magánhangzók egyetlen jegyében mutatkozik meg. Éppen ezért eleve kérdéses, hogy a nganaszan kvázi-labiális harmónia jegyterjedéssel magyarázható-e. Kétségeinket tovább növeli a tény, hogy a tövek magánhangzóinak elrendezése és a tövek harmóniaosztálya közötti összefüggés nehezen magyarázható terjedéssel, a toldalékok esetében pedig technikailag ugyan alkalmazhatjuk a terjedést mint magyarázatot, de e terjedés nem a más nyelveknél tapasztaltakhoz hasonlóan megy végbe, és a magánhangzó-harmónia jelenségének lényegét is elfedi. Eltér a más nyelveknél megfigyelhetőtől a semlegesség is. A harmóniaosztályba sorolható magánhangzók több szempontból is úgy viselkednek, mint máshol a semlegesek (antiharmónia megengedése, átlátszóság a tövön belül alkalmanként, toldalékokban mindig), a semlegesek pedig hol a más nyelvek semlegeseinél is semlegesebben (nem hajlanak egyik harmóniaosztály felé sem), máskor viszont feladják semlegességüket (a tő harmóniaosztálya nem felel meg a benne található harmóniaosztályba sorolható magánhangzók harmóniaosztályának).

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXX.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 059 952 8

Vajon hogyan része a nyelvtudománynak az uráli nyelvészetként ismert terület? Nem kétséges, hogy a magyar és a többi uráli nyelv közötti nyelvrokonság bizonyított ténye (és nem, mint a tudományon kívül egyesek mostanában egyre hangosabban szeretik állítani: „elmélete”) köti össze egymással az ide tartozó nyelveket. De miért érdekes egy történeti-összehasonlító módszerek alapján meghatározott nyelvcsoport egy általános (vagy elméleti) nyelvészeti sorozat számára?

A válaszok egy része épp e kötetben található meg. A korábban eléggé belterjes szaktudomány a huszadik század végén nyitni kezdett, részben a hagyományosan vizsgált nyelvi szintek, a fonológia, morfológia és lexikológia felől a mondattan felé, részben a leíró és történeti, valamint nyelvhasonlítási vizsgálatok felől a tipológia és a szociolingvisztika felé. Ugyanez a változás más nyelvcsoportok, például az amerikai őshonos nyelvek vagy az afrikai nyelvek tekintetében is lezajlott − azzal a különbséggel, hogy ezekben a közvetítő és munkanyelv az angol volt, míg az uralisztikában mindmáig él az orosz és a német is a szakma közvetítő nyelveként.

Ennek a nyitásnak a dokumentumai közé sorolható az Általános Nyelvészeti Tanulmányok jelen kötete is, amelyben a nemzetközi szerzőgárda szavatolja, hogy legyen bár a munkanyelvük különböző, a tudomány nyelve összeköti őket. A vizsgált nyelvek körét az oroszországi kisebb uráli nyelvek alkotják, közöttük mind a három északi szamojéd nyelv. A tanulmányok legnagyobb részére a szinkrón szempontú tipológiai megközelítésmód a jellemző, amely a téma feldolgozásából adódó következtetéseket általános megfigyelésekkel és állításokkal szembesíti. A kutatások tárgya tehát továbbra is az uráli nyelvek történetileg összetartozó csoportja, céljuk és keretük azonban a modern nyelvtudományban elfogadott irányokba illeszkedik, a fonológiától a szintaxisig, a tipológiától a szociolingvisztikáig.

Ezek a tanulmányok, amelyek mind a kötet szerkesztőjének felkérésére készültek és először itt jelennek meg, köztük a külföldi szerzők munkái kötetünk számára lefordítva, jól bizonyítják az uralisztika érettségét és versenyképességét az elméleti nyelvészet terepén is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxx//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave