Czvikovszky Tibor, Mészáros László, Toldy Andrea

A fenntartható fejlődés technológiái

A gőzgép

Az ipari forradalom másik nagy vívmánya a gőzgép. A hőenergiát mechanikai energiává, tipikusan forgó mozgássá átalakító erőgép első, gyakorlatban is jól bevált megoldását James Watt (1736–1819) nevéhez kapcsoljuk. Watt skót mechanikus, mesterember volt, a glasgow-i egyetem mechanikai műhelyfőnöke, mint a mi Csonka Jánosunk a mi Polimertechnika tanszékünk elődjén, a Rejtő Sándor professzor vezette Mechanikai technológián. 1764-ben (28 évesen!) rájön, hogyan lehetne tökéletesíteni Newcomen korábbi gőzgépének hatásfokát, és a megoldást 1769-ben szabadalmaztatta is. Ezt az erőgépet már nemcsak bányavíz kiemelésére, de hamarosan a modernizálódó vaskohók fújtatására is használták. Nem telt bele sok idő, és a textilgyárak sorban beállított fonógépeit, szövőgépeit is egy-egy nagy gőzgép hajtotta. Az erőátvitel tipikusan az egész műhely hosszában, a magasban végigvezetett „transzmisszióval” történt: erről az állandó sebességgel forgó tengelyről széles bőrszíjhajtás vezetett le az egyes gépekhez, alkalmanként változó átmérőjű meghajtó kerekekhez. A sebesség-, illetve nyomatékváltás, a ki- és bekapcsolás is a szíjhajtás áthelyezésével történt a fogadó oldalon.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 400 5

Műszaki tudományok BME GPK tankönyvek

Civilizációnk megjelenési formája: a technika. Egy társadalom technikai fejlettségéből, e technika elterjedtségéből, hatékonyságából, hozzáférhetőségéből megítélhető az adott társadalom jóléte, gazdasági színvonala. Azonban ez csak a külső keret. A civilizáció teljes tartalma ennél sokkal több: annak fontos vonása a kultúra, a technika feletti szellemi műveltség. Technika és kultúra – mint a „hardver” és a „szoftver” – együtt jellemzi a civilizációt.

Nyugati, keresztény civilizációnk fejlődése az első ipari forradalom óta szinte töretlen, abból a földközi-tengeri szellemi örökségből kiindulva, amit a görög, római, zsidó, keresztény kultúra gyökereiből merítettünk. Technikai vívmányainkat az egész világ igyekszik ellesni, megtanulni, átvenni, s így gazdasági eredményeinket (pl. GDP) utolérni. Technikánk, s így jólétünk fenntarthatósága, további fejlődési lehetőségünk viszont erősen kétségessé vált az induló 21. században. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a mi nyugati civilizációnk – amely számszerűleg is csak a világ egyhetedére terjed ki –, csak egy a többi (kínai, indiai, japán, arab, afrikai, dél-amerikai stb.) civilizációk között, amelyek kulturális örökségét nem becsülhetjük alá. A világ egyensúlytalansága: a „gazdagok” aránytalan pazarlása, és a „szegények” nélkülözése közötti ellentmondás nemcsak társadalmainkat osztja meg, hanem világméretű feszültségekhez vezet.

A technológiák fenntartható – így a Föld erőforrásaival és a környezettel egyensúlyban tartható – fejlődésén tehát az egész emberiség jövője múlhat. A pazarló fogyasztásnak határa kell hogy legyen. A mennyiségi fejlődés előre jelezhetően korlátozott, de a minőségi fejlődés korlátai még messze vannak. A technika szakemberei számára a szakadatlan fejlesztés és megújulás, az innováció egyre nagyobb, egyre fontosabb feladat, ha másért nem, akkor a magasabb hatékonyság, az alacsonyabb anyag- és energiafelhasználás, az újrahasznosítás, az egészséges körforgás (recycling) érdekében.

A technikatörténet tanulságaiból kiinduló és a korunk fő technológiai ágazatait áttekintő előadássorozat ezt a fejlesztési koncepciót szem előtt tartva, a mai és jövő technológiák fenntartható fejlődésébe vetett hitre alapoz.

Hivatkozás: https://mersz.hu/a-fenntarthato-fejlodes-technologiai//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero