Winkler Gusztáv

A hadviselés művészete III.

A zsoldoshadseregektől a vonalharcászatig, 1500–1700


Magyarország három részre szakadása

A mohácsi csatavesztés következtében a központi (zsoldos) nehézlovasság szerepe megszűnik. Természetesen a különböző főurak szolgálatában még található (banderiális) nehézlovasság, de ezek már önálló csaták megvívására alkalmatlanok. Ezzel párhuzamosan megerősödik a huszárság szerepe, részben kisebb fenntartási költségei, részben az önálló portyázásra, rajtaütésre alkalmas fegyverzete és szervezete, részben pedig a török közepes (és esetenként könnyű) lovasság elleni harcra való képessége miatt. A gyalogság fejlődése két irányban következik be. Az egyik irány a városok fizetett zsoldos gyalogsága. Mivel csekély harcértéket jelentenek, és kis létszámúak, csatagyalogságként nem szolgálhatnak. A másik irány a várvédelemmel kapcsolatos. A magyar várrendszer átalakítása (lásd később) sok gyalogos katona alkalmazását igényli. A magyar emberi források ennek csak kisebb részét tudják fedezni, egyébként harcértékük az első időkben viszonylag gyenge. Ez akkor változik jelentősen, amikor a központi hatalom (király, fejedelem) átveszi a várakat és bevezeti a viszonylag rendszeres zsoldfizetést. Ekkor azonban a várvédő gyalogság részben már külföldi zsoldos. 1530-ban a várakban összesen 12 000 huszár és 6000 gyalogos szolgál.

A hadviselés művészete III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 404 3

A kötet szerves folytatása Winkler Gusztáv A hadviselés művészete a kezdetektől a magyar államalapításig (I. kötet), illetve A hadviselés művészete a magyar államalapítástól a mohácsi vészig (II. kötet) című könyveinek. Ezekben segítséget kíván nyújtani a történelmi-hadtörténeti események jobb megértéséhez a hadművészet, haditechnika fejlődésének részletes bemutatásával.

Ahhoz, hogy a hadtudomány és a harcászat fejlődését, összefüggéseit folyamatokban lehessen vizsgálni, az egész európai térség egységes bemutatásánál az anyagot az idő függvényében és nem földrajzi tagoltságban kell tárgyalni. Ezzel a módszerrel talán sikerül rámutatni a közös fejlődési irányokra, arra, hogy gyakorlatilag hasonló kultúrájú és társadalmi felépítésű országok, nemzetek hadművészete is szükségszerűen hasonló. Ugyanígy, a cél szerint szeretné bemutatni a haditechnika egységes fejlődését. Természetesen a helyi etnikai, kulturális viszonyok ebben az egységes világban speciális jellegeket is kidomborítanak. Jó példa erre a magyar huszárság, ami tárgyalt korunkban erősödik meg. Az európai áttekintést színesíti azoknak a népeknek a hadművészete, amelyek valamilyen formában kapcsolatba kerültek Európával (pl. törökök).

A mű felépítése hasonló az előző kötetekhez. Nem hadtörténeti áttekintést nyújt, hanem a hadművészet mozgatórugóit, fejlődését követi. Ezt kiegészíti egy folyamatos haditechnikai elemzés. Winkler Gusztáv építőmérnök a hadművészet témakörében írt műveiben az elemzési célú elméleti részeket az adott periódusra jellemző hadjáratok bemutatásával illusztrálja. Az olvasó 30 térképvázlaton, több mint 25 erődítésrajzon és 15 harcrendi vázlaton követheti nyomon a hadművészeti fejlődés történetét, párhuzamosan a magyar hadművészet változásainak a nemzetközi trendekbe való integrálásával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/winkler-a-hadviseles-muveszete-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave