E fejezetben kell kitérni a harmincéves háborúhoz kapcsolódó „mellékhadszíntér”, a Brit-szigetek katonai állapotára, hadművészetére. Hogy az önmagában komoly fejlődést megértsük, meg kell említeni a mezei hadseregek XVII. századi angliai állapotát. Mivel évszázadok óta a flotta biztosítja a szigeteket, hadseregük fejletlen. A haderő zömét a városi, vidéki és nemesi milíciák alkotják. Gyakorlatilag csak időszakosan hívhatók be (amire nincs is nagy szükség), kiképzésük emiatt gyenge, jóformán a tűzfegyverek kezeléséhez sem értenek. Az adottságok miatt, amikor ellentétbe kerül a parlament a királlyal, az első feladat a milíciák megkaparintása. A parlamentnek szerencséje van, mert a londoni csapatok képzettsége viszonylag a legjobb, ráadásul a londoni bankok korlátlan katonai hitelt tudnak nyújtani. Ennek ellenére az első harcok a király győzelmeivel végződnek, noha Londont nem tudja elfoglalni. Ekkor lép fel Oliver Cromwell (1599–1658), aki svéd mintára rohamra alkalmas nehézlovasságot szervez, melyet védelem gyanánt már csak mell- és hátpáncéllal és bőrkabáttal szerelnek fel. A polgárháború első szakaszában ez az egyetlen ütőképes erő. Cromwell csapatait fanatikus önkéntesekből szervezi, „fegyveres egyházzá” alakítja. Ezután lassan kialakul a szervezett (zsoldos) gyalogság is, rendszeres fizetéssel. Szervezetük az európaihoz hasonló, a csapatokat pikások, muskétások alkotják, túlsúlyban a muskétásokkal (5.11. ábra). A pikások védőfegyverzete a mell- és combvért, valamint sisak, a puskások kalapot viselnek, és ekkor jelenik meg náluk az egyenruha, a vörös kabát. Általában elmondható, hogy ez az új haderő vallási alapokon nyugodott, és jó harci szellemmel, de még nagyobb fegyelemmel rendelkezett. Igazából a Cromwell által levezényelt hadseregreform végül is sikeres felzárkózás volt Európa élenjáró hadseregeihez. Megemlítendő, hogy a fanatizmus gyakorlatilag nagyon kegyetlen hadjáratokat eredményezett, ami többször a foglyok kivégzésével is járt. A teljes, őt követő hadsereggel az élen Cromwell végül is szétkergeti a parlamentet (lord protector lesz), és 1655-ben nyílt diktatúrát vezet be (magát felségnek szólíttatva).