Winkler Gusztáv

Erődépítészet

(A kezdetektől 1880-ig)


A klasszikus ókor erődépítészete, Róma (Kr. e. 500–30)

A görög civilizáció az úgynevezett „sötét századok” után felzárkózik a kelet színvonalára az erődítések tervezése terén is. Ezután a fejlődés egészen a hellenisztikus kor építészeti csúcspontjáig töretlen. Kr. e. 500 körül Hellászban megindul egy komoly városiasodás. A klasszikus görög világ városalapításainál úgy tűnik, hogy az első időkben a majdnem minden esetben megépült fellegvár mellett nem törekedtek a városok külön erődítésére. Amikor a város gazdasági és politikai jelentőségében egyenrangú lesz a (feudális) várral, kialakul a „polisz” jelleg, megkezdődik a városi erődítések gyors kialakítása. Ez a korábbi, mükénéi görög várerődítésekkel szemben rövid idő alatt hatalmasat fejlődik, és mint látjuk, a tűzfegyverek előtti legfejlettebb állapotot éri el. Lassan a városok köré is falrendszereket építenek, nem csak a település felett uralkodó „akropolisz” erődített. Jó példa a görög városerődítés színvonalára Eretreia első védelmi rendszere (kb. Kr. e. 500). Az egész várost 2,6 méter magas, 2 méter széles kükloptikus fal övezi, rajta szokás szerint téglafal. A falakat általában az alsó részükön hatalmas kváderkövekből rakták, felső részükön szárított tégla falazattal, mellvéddel és védőpártázattal. Általánosságban elmondható, hogy mindig a korábbi építési periódusokra jellemző a hatalmas kőtömbökből rakott fal, a későbbi falszerkezetet általában kisebb kövekből rakják, inkább a kötőanyaggal teszik szilárddá azt. Eretreia fellegvára (akropolisz) hasonló módon készült, de teljesen kőépítkezéssel.

Erődépítészet

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 403 6

A kötet folytatása Winkler Gusztáv Erődvárosok, városerődítések című könyvének. A mű alapvető célját meghatározza, hogy a különféle erődítések elemzése, bemutatása, hadtörténeti jellegű ismertetése jelenleg is előtérben van e létesítményeknek a szigorúan vett erődépítészeti bemutatásával szemben. Ennek fő oka az, hogy az olvasót inkább a hadtörténelem eseményei vonzzák. Viszont ha figyelmünket csak az erődítések építésére összpontosítjuk, segítségül hívhatunk olyan szakterületeket is (pl. mérnöki ismeretek), amelyek a funkció, feladat, működés témakörében nyújthatnak nagy segítséget. Ezek azt segítik megérteni, hogy miért, hol és mikor építettek bizonyos védműveket, miért alakítottak ki bizonyos városalaprajzokat stb. Így átgondolva a dolgot, beláthatjuk, hogy az erődítmények építésének mérnöki megközelítése sok fontos kiegészítést nyújthat a humán területek szaktudományainak, kutatóinak.

A kötet megkísérli azoknak a homályosnak tűnő segédinformációknak kifejtését, rendszerezését, összegzését, amelyek segíthetnek a magyarországi és nemzetközi erődépítészet módszereinek jobb megértésében. Mindezt azzal a módszerrel oldja meg, hogy speciális szemüvegen keresztül (gyakorlatilag a történettudománytól függetlenül) vizsgálja a városok, erődvárosok építését, funkcióit. Ez a módszer pedig a mérnöki szemlélet, amely, mint "általánosan tudott", a fizikai valóságból indul ki, ezt a valóságot magyarázza, és esetenként a magyarázatok, fizikai és geometriai alapelvek segítségével esetleg megkísérli a múlt fizikai valóságát legalábbis elméletben rekonstruálni. Remélhetőleg olyan, talán élvezetes könyvet sikerült készíteni, amely a szórakoztatás mellett segíti a történelem egyes kérdéseinek megértését.

Winkler Gusztáv építőmérnök e kötetében segítséget kíván nyújtani a történelmi-hadtörténeti események jobb megértéséhez a haditechnika, az erődépítészet fejlődésének részletes bemutatásával. Az olvasó közel 210 színes térképvázlat és magyarázó ábra segítségével követheti nyomon a katonai építészet fejlődésének történetét, beleértve és kiemelve a magyar erődítések építésének okait, lépcsőfokait, a fejlődés folyamatát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/winkler-erodepiteszet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave