Sólyom Réka

A mai magyar neologizmusok szemantikája


A tartománymátrix szerepe a metonímia értelmezésében

Lakoff és Johnson meghatározásának továbbfejlesztéseként értelmezhető William Croft megközelítése. Croft (1993) bevezeti a tartománymátrix (domain matrix) fogalmát, amely mind a metafora, mind a metonímia értelmezésében és definiálásában alkalmazható. A tartománymátrix fogalma Langacker (1987) megközelítésére vezethető vissza, melynek értelmében egy kifejezés jelentését gyakran csak olyan, egymással átfedésben levő tartományok háttere ellenében lehet definiálni, amelyek egyben a kifejezés jelentésprofilálódásának is alapját biztosítják (idézi Panther–Thornburg 2007: 239). Croft ennek az elvnek az értelmében a metonímiát olyan jelenségként definiálja, melynél ez a leképezés ugyanazon a tartománymátrixon belül jelenik meg. A metonímia esetében ugyanakkor lehetséges az is, hogy egy tartománymátrixon belül elhelyezkedő tartományok közötti leképezést jelenítsen meg, abban az értelemben, hogy egy fogalom esetében a több, a fogalom jelentése által implikált olvasat közül valamelyik előtérbe kerül, kiemelődik. Ezt nevezi Croft tartománykiemelésnek (domain highlighting); ezekben az esetekben a metonímia interpretálásának folyamatában tehát a tartomány valamely kiemelt aspektusa dominál (Croft 1993: 348). Például a proust fogalom a befogadó elméjében egyaránt előhívhatja az ’író mint személy’ jelentést (szó szerinti jelentés) és ’a Proust nevű író művei’ jelentést is, így a váltás a két fogalmi tartomány, az „alapértelmezett” ’író mint személy’ és az ugyanehhez a tartománymátrixhoz tartozó ’a Proust nevű író művei’ között gyors és kreatív jelenség (Croft 1993: 348).

A mai magyar neologizmusok szemantikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 426 5

A kötet a mai magyar nyelvben megjelenő neologizmusok szemantikai felépítését vizsgálja funkcionális-kognitív keretben. A szerző megadja a neologizmus több szempontú definícióját, eszerint a neologizmus olyan újszerű szerkezeti felépítésű nyelvi jelenség, melynek egy adott közlő és/vagy egy adott befogadó adott szituációban előzetes (vagy ilyen hiányában előzetesként értelmezett) tapasztalataihoz, ismereteihez és az ezekből fakadó elvárásaihoz viszonyítva újszerű jelentést és/vagy újszerű stílust tulajdonít. A neologizmusnak nevezett jelenségek a közlő-befogadó viszonyában, a nyelvhasználat során válnak jellemezhetővé, létrejöttükben és értelmezésükben változatos mentális és kognitív nyelvhasználói stratégiák érvényesülnek.

A dolgozat bemutatja a neologizmusok szemantikai szerkezetében szerepet játszó jelenségeket (metonímia, metafora, fogalmi integráció), majd tizennégy olyan, szinkrón szempontból aktívan létező neologizmus szemantikai szerkezetét tárja fel, amelyekkel kapcsolatban a nyelvhasználóknak konkrét, "hétköznapi" tapasztalata van. A nyelvhasználóknak egy-egy neologizmushoz fűződő viszonyát, a vizsgált szó (fel)ismertségét, szemantikáját segítenek feltárni a több mint 1200 adatközlő részvételével 2008 és 2011 között végzett kérdőíves felmérések, melyek eredményeit a szerző beépíti az elemzésekbe.

Sólyom Réka a Károli Gáspár Református Egyetem BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszékének oktatója, az ELTE-n működő Stíluskutató Csoport tagja. Jelen kötet az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájában megvédett doktori disszertációjának átdolgozott változata.

Hivatkozás: https://mersz.hu/solyom-a-mai-magyar-neologizmusok-szemantikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave