MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Az Arktisz nemzetközi jogi helyzete
Oroszország (Szovjetunió 1922–1991)
Tartalomjegyzék
- AZ ARKTISZ NEMZETKÖZI JOGI HELYZETE
- Impresszum
- Bevezetés
- 1. Az Arktisz sajátosságai és jelentősége a nemzetközi jogban
- 2. Az Arktisz területének állami uralom alá vonása: területszerzési jogcímek és problémák
- 2.1. Az Arktisz felfedezése és megismerése érdekében tett első kísérletek
- 2.2. A szárazföldi Arktisz-területek állami uralom alá vonása
- 2.3. Az „ismeretlen” állami uralom alá vonása: a szektorelmélet. Területszerzési jogcím?
- 2.4. Az Arktisz-államok és a szektorelmélet
- 2.5. A szektorelmélet nemzetközi jogi megítélése
- 2.1. Az Arktisz felfedezése és megismerése érdekében tett első kísérletek
- 3. A jég nemzetközi jogi helyzete
- 4. Az arktiszi vizek feletti állami szuverenitás és az Északkeleti-, valamint az Északnyugati-átjáró nemzetközi jogi helyzete
- 4.1. A tengeri közlekedés szabadságáról általában
- 4.2. Kanada szuverenitása az arktiszi vizeken és az Északnyugati-átjáró jogi helyzete
- 4.3. Oroszország szuverenitása az arktiszi vizeken és az Északkeleti-átjáró jogi helyzete
- 4.1. A tengeri közlekedés szabadságáról általában
- 5. Az Arktisz kontinentális talapzatának jogi helyzete
- 5.1. A kontinentális talapzatra vonatkozó jelenleg hatályos nemzetközi jogi szabályok
- 5.2. Az Arktisz-államok kontinentális talapzata az Északi-sarkvidék területén: az igények kavalkádja és azok ütközése
- 5.3. A CLCS álláspontja és az eddigi igények
- 5.4. A tengeri határok rendezésének kérdése az Arktiszon
- 6. Nemzetközi kooperáció az Arktiszon
- 6.1. Az együttműködés elsőszámú fóruma: az Arktisz Tanács
- 6.2. Egyéb Arktisz-specifikus együttműködések
- 6.3. Nem Arktisz-specifikus szervezetek az Arktiszon: az ENSZ és az EU
- 6.4. A továbblépés lehetséges irányai
- 7. Az Arktisz és speciális védelmi szükségletei: útban egy környezetvédelmi rezsim felé?
- 7.1. Az egyoldalú állami aktusokkal biztosított védelem
- 7.1.1. Az egyoldalú állami szabályozást kiváltó körülmények
- 7.1.2. Az unilaterális aktusok a nemzetközi jog forrásai között
- 7.1.3. Az első egyoldalú aktus az Arktisz környezetének védelmében: a kanadai Arctic Waters Pollution Prevention Act (AWPPA)
- 7.1.4. Az AWPPA nemzetközi visszhangja
- 7.1.5. Az AWPPA legitimációja: az UNCLOS 234. cikke
- 7.1.6. Az egykori Szovjetunió egyoldalú aktusa: szokásjog és evolúció
- 7.1.7. A többi Arktisz-állam gyakorlata
- 7.1.8. Az unilateralista megoldásoké a jövő?
- 7.1.1. Az egyoldalú állami szabályozást kiváltó körülmények
- 7.2. A multilaterális védelem eszközei
- 7.3. Tanulságok
- 7.1. Az egyoldalú állami aktusokkal biztosított védelem
- 8. Az Arktisz és az Antarktisz-rezsim: a követendő példa? Követhető példa?
- 9. Konklúzió: egy Arktisz-specifikus szerződés szükségessége
- Összefoglalás
- Nemzetközi dokumentumok
- Nemzeti bírói fórumok döntései
- Nemzetközi bírói fórumok döntései
- Nemzetközi egyezmények, megállapodások, deklarációk
- Az ENSZ és szakosított szervezeteinek dokumentumai
- A CLCS dokumentumai
- Az Európai Unió dokumentumai
- Az Arktisz Tanács (és az AEPS) dokumentumai
- Egyezmények állapota a csatlakozás és ratifikáció szempontjából
- Nemzeti normák, deklarációk, egyéb jelentős dokumentumok
- Nemzeti bírói fórumok döntései
- Híradások és egyéb források
- Irodalomjegyzék
- Rövidítésjegyzék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2019
ISBN: 978 963 454 429 6
A kötet célja az Északi-sarkvidék nemzetközi jogi helyzetének tisztázása abban a kaotikus helyzetben, amelyet a nyersanyagéhes államok vetélkedése és az ezzel összefüggő megválaszolatlan jogi kérdések okoznak a jeges térségben. Vajon az Arktisz – elsősorban vízi – területére ugyanazok a jogi szabályok vonatkoznak, mint a Föld bármely más részére, vagy különleges adottságai speciális rendelkezések, esetleg új jogi kategóriák alkalmazását indokolják? A terület története ugyanis jogi szempontból az általánostól való eltérésre, így jogi bizonytalanságok halmazára épül.
A mű a vitatott kérdéseket elemzi, áttekinti és értékeli a térségre vonatkozó jelenlegi parti állami szabályozást, illetőleg nemzetközi kooperációt, és ezek fényében a terület jogi helyzetére vonatkozó megállapítások tételén keresztül mutatja be az Arktisz nemzetközi jogi helyzetét.
Hivatkozás: https://mersz.hu/csatlos-az-arktisz-nemzetkozi-jogi-helyzete//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
