Csatlós Erzsébet

Az Arktisz nemzetközi jogi helyzete


Dánia

Dánia az Arktiszon Grönland hatalmas jéggel borított szigete nyomán van jelen.146 A 900-ban felfedezett területet egy évszázaddal később kolonizálták, majd 1380 és 1814 között a Dán Korona fennhatósága alá tartozott Norvégia, Finnország, Svédország és Izland mai területével, valamint a Feröer-szigetekkel együtt. Svédország és Finnország már a XVI. században önállósult, 1814-ben pedig a kieli szerződés 4. cikke értelmében Norvégiát Svédországhoz csatolták, de Grönlandot, Izlandot és a Feröer-szigeteket ez a szerződés nem érintette. Egy 1921. május 10-ei dekrétumban a koppenhágai kormány ezeken a területeken is bevezette a dán közigazgatást, noha Grönlandon ez a zord körülmények miatt csak részben vált ténylegessé.147 Norvégia 1931. július 10-én Grönland egy részét – amiről úgy vélte, hogy nem áll dán uralom alatt, mert ennek külső jele nem mutatkozott – okkupálta. Dánia ez ellen tiltakozott, és arra hivatkozott, hogy a jéggel borított, emberi megtelepedésre alkalmatlan térségeken nem tudja a szuverenitását infrastrukturálisan kiépíteni, de ez nem jelenti azt, hogy Grönland ne tartozhatna teljes terjedelmében dán fennhatóság alá. A ténylegesség kérdésében az Állandó Nemzetközi Bíróság 1933-ban Dániát igazolta. 148 Mindemellett az 1916. augusztus 4-ei, dán Antillák cesszióját kimondó szerződésben az USA is – mint nagyhatalom – elismerte a Grönlandra vonatkozó dán jogokat.149

Az Arktisz nemzetközi jogi helyzete

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 429 6

A kötet célja az Északi-sarkvidék nemzetközi jogi helyzetének tisztázása abban a kaotikus helyzetben, amelyet a nyersanyagéhes államok vetélkedése és az ezzel összefüggő megválaszolatlan jogi kérdések okoznak a jeges térségben. Vajon az Arktisz – elsősorban vízi – területére ugyanazok a jogi szabályok vonatkoznak, mint a Föld bármely más részére, vagy különleges adottságai speciális rendelkezések, esetleg új jogi kategóriák alkalmazását indokolják? A terület története ugyanis jogi szempontból az általánostól való eltérésre, így jogi bizonytalanságok halmazára épül. A mű a vitatott kérdéseket elemzi, áttekinti és értékeli a térségre vonatkozó jelenlegi parti állami szabályozást, illetőleg nemzetközi kooperációt, és ezek fényében a terület jogi helyzetére vonatkozó megállapítások tételén keresztül mutatja be az Arktisz nemzetközi jogi helyzetét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csatlos-az-arktisz-nemzetkozi-jogi-helyzete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave