Csatlós Erzsébet

Az Arktisz nemzetközi jogi helyzete


Kanada szuverenitása az arktiszi vizeken és az Északnyugati-átjáró jogi helyzete

Kanada az Arktisz területén gazdag partközeli szigetvilággal rendelkezik, amelyek közötti vízterületet az állam belvíznek minősít. Az alapvonal körbeöleli a szigetvilágot, így a közbeeső vízterület államterületnek minősül, a tengerjogi zónákat pedig ennek megfelelően mérik (5. ábra). Az állam mindig is partközeli szigetcsoportként kezelte a szigetvilágát, amely az 5. ábrára pillantva nem alaptalan: a szigetcsoportokra vonatkozó, 1982-ben kodifikált szabályok alkalmazása fel sem merült; Kanada esetében egyébként is fogalmilag kizárt azok alkalmazása.380

Az Arktisz nemzetközi jogi helyzete

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 429 6

A kötet célja az Északi-sarkvidék nemzetközi jogi helyzetének tisztázása abban a kaotikus helyzetben, amelyet a nyersanyagéhes államok vetélkedése és az ezzel összefüggő megválaszolatlan jogi kérdések okoznak a jeges térségben. Vajon az Arktisz – elsősorban vízi – területére ugyanazok a jogi szabályok vonatkoznak, mint a Föld bármely más részére, vagy különleges adottságai speciális rendelkezések, esetleg új jogi kategóriák alkalmazását indokolják? A terület története ugyanis jogi szempontból az általánostól való eltérésre, így jogi bizonytalanságok halmazára épül. A mű a vitatott kérdéseket elemzi, áttekinti és értékeli a térségre vonatkozó jelenlegi parti állami szabályozást, illetőleg nemzetközi kooperációt, és ezek fényében a terület jogi helyzetére vonatkozó megállapítások tételén keresztül mutatja be az Arktisz nemzetközi jogi helyzetét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csatlos-az-arktisz-nemzetkozi-jogi-helyzete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave