Winkler Gusztáv

A hadviselés művészete IV.

Az állandó zsoldos hadseregektől a tömeghadseregekig, 1700-1790


A hadművészet fejlődése

Az első sziléziai háború után a porosz haderő megkísérelte a kitörést a vonalharcászat vélt vagy valós csapdájából, amely reformtörekvéseket saját hadviselésük kudarca motiválta. Nagy Frigyes uralkodásának első katonai periódusa még magán viselte a vonalharcászat korszakának alapvető jellegzetességeit. A későbbi fejlesztéseknél meghatározó támogatást jelentett, hogy a porosz gyalogság modernebb fegyverzete, főként a fém töltővessző alkalmazása folytán, tűzerőben jóval fölülmúlta alacsonyabb tűzgyorsaságú osztrák ellenfelét. Emellett a csatákban már ekkor megmutatkozott a porosz haderő egy másik erőssége, az 1000 főnként alkalmazott legalább 2 ágyú. Reformjai során Nagy Frigyes egyaránt módosította gyalogsága, illetve lovassága harceljárását, miközben növelte tüzérségének részarányát is. A vonalharcászat hatékonyságának növelése érdekében, a gyalogság szabályos alakzatainak fenntartása mellett, egy oldalirányba felfejlődő gyalogsági vonalon alapuló harceljárást, a „ferde csatarend” alkalmazását vezette be. Ezzel továbbfejlesztette a nehézkes vonalharcászat keretei között megvalósított korlátozott gyalogsági manőveren alapuló hadviselést. Miután az ellenség vonalának leggyengébb részei a szárnyak voltak, Nagy Frigyes elképzelése szerint a saját aszimmetrikusan felfejlődött erői által indított támadásnak koncentráltan az egyik ellenséges szárny ellen kellett irányulnia. Ennek biztosítására vonalainak egyik oldalán egy negyedik sor felállításával erőfölényt hozott létre. Ezt követően első vonalát úgy indította meg, hogy a megtámadni szándékozott szárnnyal szembeni gyalogzászlóaljak megfelelő távközzel nemcsak előre, hanem inkább oldalirányba vonultak, míg a többi a hagyományos módon nyomult előre. Tehát ez a mozgás jól begyakorolt oszlop-, illetve vonalalakzati váltásokból tevődött össze. Amikor megerősített és oldalra szétbontakozott szárnya elérte a megtámadott ellenséges szárnyat, bekanyarodott az ellenfél hátába. Természetesen, a manőver alapfeltétele volt, hogy az ellenség lehetőleg későn értesüljön az oldalirányú csapatmozgásokról. Ezt a terep adottságaival, a domborzati és növényzeti fedéssel, illetve (főleg lovassági) elterelő műveletekkel igyekeztek elérni.

A hadviselés művészete IV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 469 2

A kötet szerves folytatása Winkler Gusztáv: „A hadviselés művészete a kezdetektől a magyar államalapításig” (I. kötet), a „A hadviselés művészete a magyar államalapítástól a mohácsi vészig” (II. kötet), valamint a „Hadviselés művészete III.” című könyveknek. E mű alapvető célja az előző kötetekhez hasonlóan segítséget nyújtani az európai történelmi-hadtörténelmi események jobb megértéséhez a haditechnika és a katonai tevékenység fejlődésén keresztül. A könyv által átfogott időintervallum ez esetben az 1700. évtől az 1789. évig tart.

A kötet felépítése hasonló az előző kötetekhez. Nem „csupán” hadtörténeti áttekintést nyújt, hanem főként a hadművészet mozgatórugóit, fejlődését követi. Ezt kiegészíti egy folyamatos haditechnikai elemzés. Az olvasó 40 harcászati és hadműveleti térképvázlaton, és 8 erődítésrajzon követheti nyomon a hadművészeti fejlődés történetét, beleértve az európai hatalmak más kontinenseken való fegyveres tevékenységét is. Természetesen ezzel párhuzamosan a magyar hadművészet változásainak a nemzetközi trendekbe való integrálását is tárgyalja.

A kötetben tárgyalt fő fejezetek a haditechnikai, hadművészeti változások fő szakaszai szerinti tagolásban jelennek meg. Ezek a következők:

1. A dinasztikus háborúk első periódusa (1700–1721), amely az új politikai rend kialakulásával végződik. 2. Az európai nagyhatalmi szerkezet átalakulása (1721–1740), amely katonailag a porosz hatalom felemelkedéséig tart. 3. Új egyensúlyi helyzet Európában (1740-1763), az európai politikai konszolidációig. 5. A világméretű hadszínterek kialakulása („világháborúk”) (1756–1789), egészen a francia forradalom hadművészetet megváltoztató korszakáig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/winkler-a-hadviseles-muveszete-iv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave