Tartalomjegyzék

• Magyarország integrációja a nemzetközi pénzügyi intézményekbe
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightI. rész: Háttér
  • chevron_right1. Bevezetés
    • 1.1. Az elemzés célja
    • 1.2. A könyv szerkezete
  • chevron_right2. A Nemzetközi Valutaalap szerepvállalása, tevékenysége és azok változásai
    • 2.1. A szerepvállalás általános jellemzői
    • chevron_right2.2. A Nemzetközi Valutaalap működésének négy modellje
      • 2.2.1. Likviditás és stabilitás a tagországok közreműködésével (1. modell)
      • 2.2.2. Likviditás és stabilitás az SDR létrehozásával (2. modell)
      • 2.2.3. A Bretton Woods-i rendszer értékelése az 50. évforduló tükrében
      • 2.2.4. Az IMF mint pénzügyi közvetítő és tanácsadó (3. modell)
      • 2.2.5. Az IMF mint globális „végső hitelező” és válságmenedzser (4. modell)
  • chevron_right3. A Világbank-csoport szerepvállalásának, tevékenységének és szerkezetének változása
    • 3.1. A Világbank fő feladatai
    • chevron_right3.2. A Világbank működésének négy modellje
      • 3.2.1. Az újjáépítés finanszírozása (1. modell)
      • 3.2.2. A Világbank „egy szegénység nélküli világért” (2. modell)
      • 3.2.3. A szerkezeti kiigazítás elvének érvényesítése (3. modell)
      • 3.2.4. Kölcsönök nyújtása az országstratégiák és a szegénységmérséklő keretprogramok alapján (4. modell)
    • chevron_right3.3. A Világbank-csoport tagjainak szerepvállalása
      • 3.3.1. Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA)
      • 3.3.2. Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC)
      • 3.3.3. Nemzetközi Beruházásvédelmi Ügynökség (MIGA)
      • 3.3.4. Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID)
  • 4. Magyarország integrációjának motivációi
• chevron_rightII. rész: Magyarország és a Bretton Woods-i intézmények közötti együttműködés elemzése
  • 5. Az elemzés módszere
  • chevron_right6. Elemzés, előrejelzés, gazdaságpolitikai felügyelet
    • chevron_right6.1. A Nemzetközi Valutaalap tevékenysége
      • 6.1.1. Gazdaságpolitikai felügyelet
      • 6.1.2. Az átláthatóság növelése a közpénzügyekben
      • 6.1.3. Nemzetközi normák betartása
      • 6.1.4. A nemzeti pénzügyi szektor vizsgálati programjának értékelése (FSAP)
    • chevron_right6.2. A Világbank tevékenysége
      • 6.2.1. Az országstratégiák kidolgozása
      • 6.2.2. Az országtanulmányok (CEM)
    • 6.3. Az IMF és a Világbank együttműködésére jellemző kölcsönös kötelezettségek
  • chevron_right7. Nemzetközi (globális) szabályozás
    • 7.1. Az IMF multilaterális felügyelete
    • 7.2. A délkelet-ázsiai válság hatásai
    • 7.3. Az IMF szerepe a globális válság kitörésében
  • chevron_right8. Hitelnyújtás
    • chevron_right8.1. A Nemzetközi Valutaalap kölcsönnyújtásainak mechanizmusa
      • 8.1.1. Az IMF gazdaságpolitikai követelményei, a kölcsönök kondicionalitása
      • 8.1.2. A washingtoni konszenzus és a kondicionalitás
      • 8.1.3. Magyarország hitelfelvételei az IMF-től
    • chevron_right8.2. A Világbank kölcsönnyújtásai
      • 8.2.1. A Világbank szerkezetátalakítási kölcsönnyújtásai
      • 8.2.2. Világbanki hitelezés és a privatizáció
    • 8.3. Együttműködés a Világbank-csoport más tagjaival
  • chevron_right9. Multilaterális (fejlesztési) együttműködés
    • 9.1. A fejlesztési együttműködés mechanizmusa
    • chevron_right9.2. Magyarország részvétele a fejlesztési együttműködésben
      • 9.2.1. Magyarország kötelezettségvállalásai
      • 9.2.2. A fejlesztési együttműködés előnyei
  • chevron_right10. Technikai segítségnyújtás
    • 10.1. A Nemzetközi Valutaalap szakmai segítségnyújtása
    • 10.2. A Világbank szakmai segítségnyújtása
  • chevron_right11. Az együttműködés gazdaságpolitikai hatásainak típusai
    • 11.1. Gazdaságpolitikai értékelés
    • 11.2. Gazdaságpolitikai ajánlás
    • 11.3. Kemény befolyásolás
    • 11.4. Puha befolyásolás
    • 11.5. Keresztbefolyásolás
    • 11.6. Semleges hatású projektek
    • 11.7. Néhány következtetés
  • chevron_right12. A Világbank szerepének értékelése a piacgazdasági átmenet időszakában magyarországon
    • chevron_right12.1. A célok relevanciája
      • 12.1.1. Elemzés és gazdaságpolitikai tanácsadás
      • 12.1.2. Globális szabályozás
      • 12.1.3. Kölcsönzési program
      • 12.1.4. Technikai segítségnyújtás
    • chevron_right12.2. A világbanki támogatási eszközök kiválasztása és tervezése
      • 12.2.1. Elemzés és gazdaságpolitikai tanácsadás
      • 12.2.2. Kölcsönzési program
    • chevron_right12.3. A világbanki programok hatásossága
      • 12.3.1. Elemzés és gazdaságpolitikai tanácsadás
      • 12.3.2. Kölcsönzési program
    • 12.4. A világbanki programok folyamatának szervezettsége és hatékonysága
    • chevron_right12.5. Az intézményi fejlesztések hatásai
      • 12.5.1. Kölcsönzési program
      • 12.5.2. Technikai segítségnyújtás
    • 12.6. A program eredményeinek fenntarthatósága és egyéb következtetések
• chevron_rightIII. rész: Magyarország és az európai pénzügyi intézmények közötti együttműködés elemzése
  • chevron_right13. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal való együttműködés
    • 13.1. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank megalakulása és szerepvállalása
    • 13.2. Elemzés, értékelés és előrejelzés
    • 13.3. Hitelnyújtás és tőkebefektetés
    • 13.4. Technikai segítségnyújtás
  • chevron_right14. Az Európai Beruházási Bankkal való együttműködés
    • 14.1. Az Európai Beruházási Bank szerepvállalása és nyitása Kelet-Európa felé
    • 14.2. Magyarország EIB-vel való együttműködésének keretei
    • 14.3. Az EIB-hitelek alakulása
    • 14.4. Multilaterális (fejlesztési) együttműködés
    • 14.5. Az EIB-vel való együttműködés perspektívája
  • chevron_right15. Az Európa Tanács fejlesztési bankjával való együttműködés
    • 15.1. A bank missziója és a csatlakozás hosszú időszaka
    • 15.2. A bank működése
    • 15.3. A CEB hitelezési eljárása
    • 15.4. Magyarország CEB-hitelfelvételei
• chevron_rightIV. rész: Gazdaságpolitikai és együttműködési modell szintézis
  • chevron_right16. A magyar gazdaság- és pénzügypolitika a nemzetközi intézmények követelményeinek tükrében
    • 16.1. Makrogazdasági kilátások és gazdaságpolitikai feladatok, kockázatok
    • 16.2. Költségvetési politika
    • 16.3. Monetáris politika
    • 16.4. Strukturális reformok, foglalkoztatás, versenyképesség
    • 16.5. A pénzügyi rendszer stabilitása
    • 16.6. Néhány főbb következtetés
  • chevron_right17. A nemzetközi intézményekkel való együttműködés általánosított modellje
    • 17.1. Az együttműködési modell főbb tényezői és kritériumai
    • chevron_right17.2. Az együttműködési kapacitást meghatározó tényezők
      • 17.2.1. Az intézmények szerepvállalása
      • 17.2.2. Az intézmények funkciói
      • 17.2.3. A kedvezményezett ország együttműködési motivációja, készsége és erőfeszítései
    • chevron_right17.3. Az együttműködés folyamatjellemzői
      • 17.3.1. A hitelfelvétel mennyiségi korlátozása
      • 17.3.2. A hitelnyújtás pénzügyi feltételei
      • 17.3.3. Az együttműködést közvetett módon befolyásoló tényezők
    • chevron_right17.4. Az együttműködés eredményessége, hatásossága
      • 17.4.1. A gazdaságpolitikai és fejlesztési célok megvalósulása
      • 17.4.2. Az intézményrendszer fejlesztése, hatékonysága
      • 17.4.3. A „jó kormányzás” elősegítése
      • 17.4.4. A civil szférával történő párbeszéd
    • 17.5. A graduálás szerepe és jellege
• Záró gondolatok
• Irodalom
• chevron_rightFüggelék
  • Rövidítések jegyzéke
• chevron_rightMellékletek
  • 1. melléklet: A Világbank által finanszírozott programok
  • 2. melléklet: Az EBRD által finanszírozott programok
  • chevron_right3. melléklet: A Világbank Csoport együttműködési javaslata az Európai Unió tagjelölt közép- és kelet-európai országainak támogatására
    • I. Bevezetés
    • II. Világbank politikája a csatlakozó országok felé
    • III. A Világbank és a csatlakozó országok közötti együttműködés prioritásai
    • IV. Különböző válogatott témák/stratégiák

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 474 6

„Okleveles közgazdászként végeztem 1988-ban a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán, 1991-ben szakközgazdászként a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Továbbképző Intézetében. 1988-1990 között osztályvezető voltam, majd az azt követő négy évben Békéscsaba Megyei Jogú Város alpolgármestereként dolgoztam. 1995-1998 között gazdasági tanácsadóként tevékenykedtem, majd a Békés Megyei Önkormányzat elnökének tisztségét láttam el 1998-2002, valamint 2006-2010 között. 1998 és 2010 között országgyűlési képviselőként töltöttem be hivatásom.

Kutatási területem a jó kormányzás fenntartása, különös tekintettel a jó kormányzás eszközeire, amiben a számvevőszékek mint garantőr szervezetek jelennek meg. 2017-ben szereztem doktori fokozatot a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, ugyanebben az évben a Nankingi Ellenőrzési Egyetem és a Miskolci Egyetem díszdoktorává avattak. Tudományos tevékenységemet számos folyóiratcikk jegyzi, 2019 óta a Miskolci Egyetem címzetes egyetemi tanárává neveztek ki. 2010 óta az Állami Számvevőszék elnökeként látom el hivatásom, emellett 2011-től a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Közhasznú Egyesületének elnöke és a Költségvetési Tanács tagja vagyok.

A könyv a jó kormányzás megteremtésének alapvető értékei, alapelvei között bemutatja a változások menedzselésének kereteit. Könyvemet azoknak ajánlom, akik mélyebb ismereteket szeretnének gyűjteni a jól irányított állam működéséről, garantőr-szervezetéről és az ellenőrzésről mint a fenntartható jó kormányzás eszközéről.”

Hivatkozás: https://mersz.hu/domokos-ellenorzes-a-fenntarthato-jo-kormanyzas-eszkoze//