Magyarországon 2009-ben történt felmérés az utazási motivációra irányulva a Budapesti Kulturális Munkacsoport munkássága alapján, ahol a megkérdezettek 24%-a jelölte meg a bort és a gasztronómiát vonzerőként (Nyúl–Ördög, 2009). A városi turizmus szemszögéből 2017-ben történt felmérés a Ráday utca újrapozicionálása során a Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata és a Corvinus Egyetem együttműködése alkalmával. A nemzetközi turisták körében a desztináció kiválasztása során fontos szempontot jelent a desztináció ízeinek megismerése, illetve a megkérdezettek 86,4%-a preferálja a gasztronómiai programokat (Sziva et al., 2017a). A nemzetközi gasztroturisztikai kutatások területén kiemelkedő szerepet tölt be a gasztronómiai élmény bemutatása, valamint hogy befolyásolja-e egy desztináció vonzerejét az úgynevezett emlékezetes gasztronómiai élmény (Mykletun–Gyimóthy, 2010; Lee et al., 2014b; Gheorghe et al., 2014; Rabbiosi, 2016). A falusi turizmus során a vidéki gasztronómiai örökség, a magyar mezőgazdasági termékek, valamit a borvidékek együttes erejével számos tematikus túra mutatható be a turistáknak. A vidéki gasztronómia fellendülésének egyik jeles példája, hogy a 2015-ös EDEN (European Destinations of Excellence) versenyen a hagyományokra épülő turisztikai desztináció címet a Mecsek Greenway nyerte el, amelynek koncepciója a slow food mozgalomra épült (World Tourism Organization, 2017). Köves (2018) alapján az ételek és italok minősége a szabadidős és a hivatásturizmusban is egyaránt fontos tényező a helyszín kiválasztása során. A gasztronómiai témájú filmek és gasztroműsorok pedig utazásra ösztönzik a filmturistákat (Irimiás, 2017).