Innováció a szőlőszaporításban
4. Következtetések
- A szőlőiskolában fejlődő, a jégeső által súlyos károsodást szenvedett egyéves dugványok hajtásainak rehabilitációja lehetséges a zöld nóduszig való visszametszés módszerét alkalmazva, a június 20-tól július 30-ig tartó vegetációs időszakban. A kontrollhoz legközelebbi eredményt a július 10-én végzett „zöld” metszés produkálta. A túl korai (A – június 20.) és a legkésőbbi (E – július 30.) metszések során a szabványos dugványok száma meghaladja a 40-et, és bizonyos mértékben kompenzálhatja a veszteségeket.
- Az egyszemes zöld nóduszon elvégzett metszések a végrehajtás idejétől függetlenül a hajtások hosszának és vastagságának csökkenését eredményezik, csökken a gyökerek száma és azok átlagtömege. A hajtások legnagyobb növekedésével és fejlődésével a következő metszési időpont-variációk emelkedtek ki: A – június 20., B – június 30. és C – július 10. A szőlő növekedésére a két utolsó időpontban elvégzett „zöld” metszés gyakorolt negatív hatást: D – július 20. és E – július 30.
- A kontrollvariációkban a Mavrud fajtánál nagyobb az 1. és 2. telelő szem térfogata, mint a Chardonnay fajtánál. Az E – július 30. utolsó időszakban metszett variációnál a hajtások első két telelő szemének térfogata mindkét fajtánál gyakorlatilag azonos. Minél távolabb kerülünk a metszés idejétől, annál alacsonyabb mindkét fajta telelő szemeinek térfogatmutatója, annál kisebb bennük a tartalékrügyek száma, valamint az embrióhajtások és az embriólevelek hossza.
- A szőlődugvány-iskolában a hajtások „zöld” metszése a kéreg, a háncs és a fatest paramétereinek csökkenését eredményezi. E szöveteket jellemző legalacsonyabb mutatók a legkésőbbi, D – július 20. és az E – július 30. időszakokban végzett metszési variációkon figyelhetők meg. A „zöld” metszés idejétől távolodva a bél méretei növekednek, a fatest-bél aránymutató (F:B) kisebb lesz. Ez azt mutatja, hogy a „zöld” metszés elvégzése után egyre kevesebb idő áll rendelkezésre az új hajtások megjelenésére, a növekedésükre, s ami még fontosabb, a szőlőhajtások másodlagos anatómiai szerkezetét jellemző elemek teljes értékű kifejlődésére.
- A kontrolldugványok és azok, amelyeken a vegetációs idő különböző szakaszaiban metszést hajtottak végre, összehasonlíthatóan jó tápanyagtartalékkal rendelkeznek, ami az állandó helyre való telepítésük utáni normális fejlődésük fontos előfeltétele.
- A szőlő új hajtásaiban másodlagosan kialakult fotoszintetizáló rendszer funkcionális aktivitása a „zöld” metszés elvégzése után, a fiatalabb kor és a kompenzáló mechanizmusok kiépülése eredményeképpen, azonos vagy magasabb szinten van, mint a kontrollhajtások leveleinél.
- A szőlőiskolában a Mavrud fajta dugványai Chardonnayhoz képest nagyobb növekedési mutatóval tűnnek ki. A hajtások beérése lassúbb ütemben folyik, és alacsonyabb mutatókkal jellemezhető.
- A „zöld” metszés elvégzésének időpontjától távolodva az általános és az aktív hőmérsékleti összegek csökkenése jelentős hatást gyakorol a szőlőnövény fejlődésére, és tükröződik az érésükön.
Tartalomjegyzék
- INNOVÁCIÓ A SZŐLŐSZAPORÍTÁSBAN
- Impresszum
- Az agrárminiszter előszava
- A NAIK főigazgatójának előszava
- A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökének előszava
- A Digitális Jólét Program Digitális Agrár Stratégia fejezetfelelősének előszava
- A könyv szerzőjének előszava
- A szaporítóanyag-előállítás helyzete
- A szőlőalany-használat több mint egy évszázados fejlődése
- Szőlőfajták nemzetközi és hazai pozíciója
- A szőlőszaporítóanyag-előállítás európai és hazai helyzete és technológiája
- A magyar szőlőtermesztés lehetőségeinek összefoglaló bemutatása az éghajlatváltozás és a szőlő klimatikus igényeinek figyelembevételével
- A szőlő patogénmentesítése szövettenyésztési eljárások alkalmazásával
- Vírusdiagnosztika kis RNS-ek nagy áteresztőképességű szekvenálásával
- Szőlőalany-ültetvények virológiai felmérése és a különböző patogénmentesítési eljárások hatékonyságának vizsgálata kis RNS-ek nagy áteresztőképességű szekvenálásával
- Zárt térben, talaj nélküli technológiával történő szőlőszaporítóanyag-előállítás
- Tápelem-koncentráció a szőlővesszőkben
- 1. Bevezetés
- 2. Irodalom
- 3. Anyag és módszer
- 4. Kísérleti eredmények
- 4.1. A tápelem-koncentráció a vessző nóduszaiban és internódiumaiban rügyemeletenként
- 4.2. A termőhely hatása a Generosa fehérbort adó szőlőfajta vesszőinek tápelemtartalmára
- 4.3. Tápanyag-koncentráció a különböző termőhelyekről származó Generosa gyökeres dugványaiban
- 4.4. A saját gyökerű dugványok és oltványok levélmintáinak tápanyag-koncentrációja
- 4.1. A tápelem-koncentráció a vessző nóduszaiban és internódiumaiban rügyemeletenként
- 5. Következtetések
- 6. Irodalomjegyzék
- 1. Bevezetés
- Helyben oltás szerepe a szőlőfajtaváltásban
- Egy új helyben oltási módszer, a Trio szemzés
- Technológiai fejlesztések és innovatív megoldások a bolgár szőlészetben és szaporítóanyag-előállításban
- A szőlőiskola-szektor Spanyolországban
- Szőlőszaporítás Németországban
- 1. Németország szőlőtermő területe és borvidékei
- 2. Az alanyfajták használata: Németországban engedélyezett alanyfajták és klónok
- 3. Nemesek (oltóvesszők) és alanyok előállítása Németországban
- 4. A szőlő-szaporítóanyagok exportja és importja
- 5. A szaporítás technológiai folyamata
- 6. A Németországban előállított oltványok teljes mennyisége
- 7. A szaporítóanyagok előállítására vonatkozó szabályozások
- 8. Szőlőtőke-iskolák Németországban
- 9. Szőlőszaporító szövetségek
- 10. Irodalomjegyzék
- 1. Németország szőlőtermő területe és borvidékei
- A szőlőnövény jégverés utáni rehabilitációja a szőlőiskolában
- 1. Bevezetés
- 2. A vizsgálatok tárgyai és módszerei
- 3. Az eredmények megvitatása
- 3.1. A hajtások növekedési és érési dinamikája
- 3.2. A levélszerkezet fiziológiai tanulmányozása
- 3.3. Szabványos dugványok hozama
- 3.4. A szabványos szőlődugványok biometrikus vizsgálata – szám, tömeg, a talpgyökér vastagsága, az egyéves növekmény hossza és vastagsága
- 3.5. Az egyéves, beért hajtások anatómiai felépítése
- 3.6. A hajtások biokémiai elemzése
- 3.7. A kidolgozott módszer gazdasági hatékonyságának értékelése
- 3.1. A hajtások növekedési és érési dinamikája
- 4. Következtetések
- 5. Irodalom
- 1. Bevezetés
- Szőlőszelekció és -szaporítás Szlovéniában
- Ausztria szaporítóanyag-előállítása
- Franciaország szaporítóanyag-előállítása
- Olaszország szaporítóanyag-előállítása
- Chile szaporítóanyag-előállítása
- Törökország szaporítóanyag-előállítása
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2019
ISBN: 978 963 454 449 4
A szőlő stratégiai mezőgazdasági termékünk, a belőle készülő bor kiemelkedő exportcikk és egyben gasztronómiánk-, kultúránk szerves része, nemzeti karakterünk hordozója. A szőlészet-borászat területén a sikerhez folyamatos odafigyelésre, törődésre van szükség a szakma és a tudomány részéről egyaránt. Jó azt látni, hogy a Doktoranduszok Országos Szövetsége felismerte ennek a területnek a sokszínűségét és tudják azt is, hogy milyen széleskörű tudást, milyen felelős hozzáállást vár el mindenkitől, aki foglalkozik vele. Éppen ezért az Agrárminisztérium számára nagy öröm, hogy felkarolva a fiatal kutatókat, megalkották ezt a hiánypótló kiadványt. Ez a könyv sokkal több, mint kutatási eredmények áttekintése: az innovatív, kiemelten magas biológiai értékű, vírusmentes szőlő szaporítóanyag-előállítási tevékenységek publikálásán keresztül, olyan fontos technológiákat és fejlesztéseket mutat be, melyek az ágazatban dolgozóknak, a kutatóknak és a laikusoknak egyaránt fontos segédanyagot adnak. Összességében tehát, a magyar szőlészet rangjának és jelentőségének megfelelő mélységű szakmaisággal betekintést ad a szőlőszaporítás irányaiba és motivációt is nyújt hazánk agráriumának további fejlesztéséhez.
Hivatkozás: https://mersz.hu/szabo-innovacio-a-szoloszaporitasban//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero