Záray Gyula, Mihucz Viktor Gábor (szerk.)

Az elemanalitika korszerű módszerei

2., átdolgozott kiadás


A lézerfényforrások használatával kapcsolatos veszélyek

A lézerfényforrások fényének nagy intenzitása, monokromatikussága, a nyaláb jó fókuszálhatósága stb. azt is jelenti, hogy a lézerek használata során fokozott balesetveszélynek van a felhasználó kitéve. Elővigyázatlan kísérletezés során elsősorban szemsérülések szerezhetők, ugyanis a szem a retinára fókuszálja a fényt, amely a fény abszorbeálódása miatt roncsolódik és időleges/lokális vagy akár tartós/teljes vakság alakulhat ki. A véletlen sérülés veszélye különösen a szem számára láthatatlan (UV vagy IR) lézerfénnyel és/vagy rövid impulzusokkal dolgozó lézerek (pl. Q-kapcsolt Nd:YAG) esetén nagy. A sérüléshez nem szükséges óvatlan módon közvetlenül a fénynyalábba nézni, elegendő lehet ehhez akár egyetlen, valamilyen tükröző felületről visszaverődő fényimpulzus is. A szabadon, vagyis nem zárt készülékházban elhelyezett, lézerfényforrással működő kísérleti berendezések használata során ezért a megfelelő abszorpciós tulajdonságokkal bíró, speciális védőszemüveg használata előírás. Fókuszált vagy intenzív UV-lézerfénynyaláb (pl. excimer lézer) könnyen idéz elő bőrsérülést már rövid idejű expozíció hatására is, ezért a testrészek kontaktusa a lézerfénnyel kerülendő. Hasonló okokból kifolyólag, az óvatlan látogatók védelme érdekében írják elő balesetvédelmi szabályok lézerspektroszkópiai laboratóriumok számára az ajtón jelzések, jelzőfények elhelyezését, belülről nyitható ajtók használatát, sőt az ajtón elhelyezett érzékelővel összekapcsolt automatikus fényzár alkalmazását.

Az elemanalitika korszerű módszerei

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 448 7

Dr. Záray Gyula egyetemi tanár által 2006-ban szerkesztett és részben írt Az elemanalitika korszerű módszerei című könyv több évtizedes hiánypótló mű volt, ami az elmúlt tíz évben rendkívül hasznos segédeszköznek bizonyult az egyetemeinken kémiát alap- és mesterfokon tanuló, illetve PhD-tanulmányokat folytató hallgatók körében. A könyv nyomtatott változatának valamennyi példánya vevőre talált. Ez nem meglepő, hiszen a szerzők magas szinten, ugyanakkor közérthetően ismertetik a műszeres elemanalitikai módszerek széles skáláját, ötvözve az elméleti és a gyakorlati ismereteket. Záray Gyula kezdeményezésére több szerző kiegészítette fejezetét az adott szakterület (pl. optikai spektroszkópia, atomabszorpciós spektrometria, induktív csatolású optikai emissziós spektrometria, induktív csatolású plazma tömegspektrometria, lézerspektroszkópia és az ezekhez kapcsolódó minta-előkészítési eljárások) legújabb eredményeivel. Az átdolgozott változat szerkesztésében tevékenyen részt vett Záray professzor munkatársa, Mihucz Viktor Gábor egyetemi docens, aki az atomspektrometriában alkalmazott minta-előkészítési módszerekkel foglalkozó fejezetet a legújabb eredményekkel bővítette. Az Akadémiai Kiadó kezdeményezésére az átdolgozott mű 2017-ben elektronikus formában is megjelent. A könyvben összefoglalt ismeretanyag hasznos információkat nyújt számos szakterületen (pl. műszaki kémia, biokémia, klinikai kémia, geokémia, agrokémia) dolgozó analitikus számára, ezért papíralapú formában való kiadása is indokolt. (Dr. Orbán Miklós professor emeritus ELTE Kémiai Intézet)

Hivatkozás: https://mersz.hu/zaray-mihucz-az-elemanalitika-korszeru-modszerei-2-atd-kiadas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave