Záray Gyula, Mihucz Viktor Gábor (szerk.)

Az elemanalitika korszerű módszerei

2., átdolgozott kiadás


A lángban lejátszódó folyamatok

A vizsgálandó elem a porlasztásos mintabevitel esetében különböző méretű részecskék formájában jut a lángba a folyadékaeroszol mennyiségétől és a kamrában végbement oldószer elpárolgásának mértékétől függő oldószeráram kíséretében. A folyadékaeroszolnak csak rövid utat kell megtenni a teljes bepárlódásig. A bepárlódás eredményeként szilárd aeroszol és oldószergőz keletkezik. Elsőként ennek az oldószergőznek a szerepét vizsgáljuk meg, mert leghamarabb ez kerül gőz állapotba, s mennyiségénél fogva ez fejti ki legnagyobb hatást a láng szerkezetére. A lángban az oldószer nemcsak a folyadékaeroszollal szállítódik, hanem a kamrában végbement párolgás miatt gőzként is bejut. Ez utóbbi mennyisége vizes oldatoknál nagyságrendben megegyezik az aeroszolformában bevittel, szerves oldószereknél azonban egy nagyságrenddel is meghaladhatja azt [79]. Az atomizáló rendszerek nem egyformán érzékenyek az oldatok porlasztásakor az atomizáló rendszerbe bevitt oldószer mennyiségére és anyagi minőségére [120, 121, 122, 123]. A láng a közepesen oldószerérzékeny atomizáló rendszerek közé tartozik [97, 124]. A víz viszonylag csekély mértékben, de a szerves oldószerek jelentősen módosíthatják a lángot. Az oldószer hatással lehet az égési folyamatra, a halogénezett szénhidrogének pl. lángkioltó hatásúak. Ha az oldószer éghető, akkor növeli a tüzelőanyag/égést tápláló gáz arányt, ezzel megváltoztatja a láng térfogatát [125], kémiai szerkezetét [97, 126]. A különböző oldószerek lángra gyakorolt hatása, az oldószerben oldott anyag abszorbanciája a vizsgálati lángmagasság függvényének változásán jól nyomon követhető (4.20. ábra).

Az elemanalitika korszerű módszerei

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 448 7

Dr. Záray Gyula egyetemi tanár által 2006-ban szerkesztett és részben írt Az elemanalitika korszerű módszerei című könyv több évtizedes hiánypótló mű volt, ami az elmúlt tíz évben rendkívül hasznos segédeszköznek bizonyult az egyetemeinken kémiát alap- és mesterfokon tanuló, illetve PhD-tanulmányokat folytató hallgatók körében. A könyv nyomtatott változatának valamennyi példánya vevőre talált. Ez nem meglepő, hiszen a szerzők magas szinten, ugyanakkor közérthetően ismertetik a műszeres elemanalitikai módszerek széles skáláját, ötvözve az elméleti és a gyakorlati ismereteket. Záray Gyula kezdeményezésére több szerző kiegészítette fejezetét az adott szakterület (pl. optikai spektroszkópia, atomabszorpciós spektrometria, induktív csatolású optikai emissziós spektrometria, induktív csatolású plazma tömegspektrometria, lézerspektroszkópia és az ezekhez kapcsolódó minta-előkészítési eljárások) legújabb eredményeivel. Az átdolgozott változat szerkesztésében tevékenyen részt vett Záray professzor munkatársa, Mihucz Viktor Gábor egyetemi docens, aki az atomspektrometriában alkalmazott minta-előkészítési módszerekkel foglalkozó fejezetet a legújabb eredményekkel bővítette. Az Akadémiai Kiadó kezdeményezésére az átdolgozott mű 2017-ben elektronikus formában is megjelent. A könyvben összefoglalt ismeretanyag hasznos információkat nyújt számos szakterületen (pl. műszaki kémia, biokémia, klinikai kémia, geokémia, agrokémia) dolgozó analitikus számára, ezért papíralapú formában való kiadása is indokolt. (Dr. Orbán Miklós professor emeritus ELTE Kémiai Intézet)

Hivatkozás: https://mersz.hu/zaray-mihucz-az-elemanalitika-korszeru-modszerei-2-atd-kiadas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave