A 10.3., 10.4., 10.5. szakaszokban bemutattuk a plauzibilis érvelés sajátosságai és az inkonzisztencia fellépése, valamint feloldása közötti összefüggést. Ezen összefüggésnek különös jelentősége van az adatokra nézve. Amennyiben ugyanis egy kijelentést kellően plauzibilisnek ítélünk, immár adatként kezelhetjük, és különböző következtetések, illetve következtetés-rendszerek segítségével kapcsolatba hozhatjuk a többi adattal és hipotézissel. Így egy komplex viszonyrendszer részévé válik: ellentmondhat más adatoknak, alátámaszthat hipotéziseket stb. E viszonyrendszernek azonban nem csupán aktív résztvevője, hanem a változások elszenvedője is: plauzibilitása nőhet vagy csökkenhet annak megfelelően, hogy milyen mértékben illik az elmélet többi hipotézise közé. Ez azt jelenti, hogy az adatok plauzibilitását nem rögzítettük egyszer és mindenkorra; az adatforrás csupán az adott kijelentés kezdeti plauzibilitási értékét határozza meg. Minden további nélkül előfordulhat, hogy egy kezdetben plauzibilisnek ítélt adat fokozatosan elveszíti plauzibilitását, vagy fordítva: egy kezdetben viszonylag alacsony plauzibilitású adat az érvelés későbbi szakaszaiban plauzibilisebbé válhat.