Tartalomjegyzék

• Világföldrajz
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightÁltalános és ágazati földrajz
  • chevron_right1. Világföldrajz – a magyarok szerepe a világ megismerésében
    • 1.1. Középkori utazók
    • 1.2. Magyar utazók a XVI–XVIII. században
    • 1.3. Magyar eredmények az Ázsia-kutatásban
    • 1.4. Afrika magyar feltárói
    • 1.5. Magyar utazók Amerikában
    • 1.6. Hazánkfiai Ausztráliában, Óceániában és a sarkvidékeken
    • Irodalom
  • chevron_right2. A geográfia alapkérdései
    • 2.1. Bevezetés
    • chevron_right2.2. A földrajztudomány tárgya és szemlélete
      • 2.2.1. Sztereotípiák
    • 2.2.2. A földrajztudomány tárgya
    • 2.2.3. Szemléleti kérdések
    • 2.3. A földrajztudomány belső struktúrája
    • Irodalom
  • chevron_right3. A Föld mint égitest
    • 3.1. Galaxisok
    • 3.2. A Tejútrendszer
    • 3.3. A galaxisokat felépítő csillagok
    • 3.4. A Naprendszer
    • 3.5. Csillagunk, a Nap
    • chevron_right3.6. A Nap bolygói
      • 3.6.1. Merkúr
      • 3.6.2. Vénusz
      • chevron_right3.6.3. A Föld
        • 3.6.3.1. A Hold
      • 3.6.4. Mars
      • 3.6.5. Kisbolygók
      • 3.6.6. Jupiter
      • 3.6.7. Szaturnusz
      • 3.6.8. Uránusz
      • 3.6.9. Neptunusz
      • 3.6.10. Plútó
      • 3.6.11. Üstökösök
    • Irodalom
  • chevron_right4. A Föld és az élet története
    • 4.1. Bolygónk és az élővilág fejlődésének kapcsolata
    • 4.2. A földtörténeti korbeosztás és a kortáblázat
    • 4.3. A biosztratigráfia és a relatív kormeghatározás
    • chevron_right4.4. Prekambrium
      • 4.4.1. A kezdetek
      • 4.4.2. A kémiai evolúciótól a biológiai evolúcióig
      • 4.4.3. Élővilág
      • 4.4.4. Az Ediacara-fauna
    • chevron_right4.5. Földtörténeti ókor (paleozoikum)
      • 4.5.1. Ősföldrajz
      • 4.5.2. Éghajlat
      • 4.5.3. Növényvilág
      • 4.5.4. Gerinctelen állatvilág
      • 4.5.5. Gerinces állatvilág
      • 4.5.6. Kihalás a paleozoikum és a mezozoikum határán
    • chevron_right4.6. Földtörténeti középkor (mezozoikum)
      • 4.6.1. Ősföldrajz
      • 4.6.2. Éghajlat
      • 4.6.3. Növényvilág
      • 4.6.4. Gerinctelen állatvilág
      • chevron_right4.6.5. Gerinces állatvilág
        • 4.6.5.1. Őshüllők a Kárpát-medencében
    • chevron_right4.7. Kainozoikum vagy földtörténeti újkor
      • 4.7.1. Ősföldrajz
      • 4.7.2. Éghajlat
      • 4.7.3. Növényvilág
      • 4.7.4. Gerinctelen állatvilág
      • 4.7.5. Gerinces állatvilág
      • 4.7.6. A negyedidőszak vagy kvarter
    • Irodalom
  • chevron_right5. A Föld belső szerkezete és a lemeztektonikai elmélet
    • 5.1. A lemeztektonikai elmélet alapjai
    • chevron_right5.2. A Föld szerkezete és anyagi összetétele
      • 5.2.1. A héjasan homogén földmodell
      • 5.2.2. Eltérések a héjas homogén földmodelltől: a szeizmikus tomográfia eredményei
    • chevron_right5.3. Termikus konvekció a köpenyben
      • 5.3.1. Leáramlás: szubdukció a felszíntől a köpeny-mag határig
      • 5.3.2. Feláramlás: forró foltok, köpenyoszlopok és szuperfelboltozódások
    • 5.4. Az új szintézis körvonalai
    • Irodalom
  • chevron_right6. Nyersanyagok, energiahordozók
    • 6.1. A nyersanyagokról, az energiahordozókról
    • 6.2. A nyersanyagok
    • 6.3. Energiahordozók
    • Irodalom
  • chevron_right7. A légkör
    • 7.1. A légkör összetétele és vertikális rétegződése
    • 7.2. A Föld-légkör rendszer sugárzásienergia-egyenlege
    • 7.3. A légköri áramlások
    • 7.4. Felhőképződés, csapadék
    • 7.5. A trópusi ciklon
    • 7.6. A mérsékelt öv időjárását meghatározó folyamatok
    • chevron_right7.7. Megfigyelések
      • 7.7.1. Közvetlen megfigyelések
      • chevron_right7.7.2. Távérzékelés
        • 7.7.2.1. Műholdas megfigyelési rendszerek
        • 7.7.2.2. Időjárási radarok
    • 7.8. Az időjárás előrejelzése
    • Irodalom
  • chevron_right8. A hidroszféra (vízburok)
    • 8.1. Származása
    • 8.2. Vízkészlet
    • 8.3. Vízháztartás
    • chevron_right8.4. A világtenger
      • 8.4.1. Mérete, tagolódása
      • chevron_right8.4.2. A tengerek vize
        • 8.4.2.1. Anyagforgalom
        • 8.4.2.2. Energiaforgalom
      • chevron_right8.4.3. A tenger mozgásai
        • 8.4.3.1. A hullámzás
        • 8.4.3.2. Tengeráramlások
        • 8.4.3.3. Tengerjárás (árapály)
    • chevron_right8.5. A tavak
      • 8.5.1. A tavak keletkezése
      • 8.5.2. Tópusztulás
      • 8.5.3. A tavak vize
    • 8.6. Folyóvizek
    • chevron_right8.7. A szárazföldi jég
      • 8.7.1. Víz a felszín alatt
    • Irodalom
  • chevron_right9. Az emberi tevékenység hatása a légkörre és a hidroszférára
    • 9.1. A Föld éghajlatának törékenysége
    • 9.2. A lokálistól a globális problémáig
    • 9.3. A víz az élet nélkülözhetetlen eleme
    • Irodalom
  • chevron_right10. Glaciológia
    • 10.1. A krioszféra
    • 10.2. A firnesedés folyamata
    • 10.3. Szárazföldi és tengeri jégtakarók
    • 10.4. A jégárak típusai
    • 10.5. A jégárak sebessége
    • 10.6. A morénák fő típusai
    • 10.7. A jég felszínalakító munkája
    • 10.8. A kárformák
    • 10.9. Glaciális eredetű tavak
    • 10.10. A jégkorszak öröksége
    • Irodalom
  • chevron_right11. Zonalitás, környezeti problémák
    • chevron_right11.1. Sarkvidéki területek környezeti veszélyforrásai
      • 11.1.1. Az ózonréteg elvékonyodása
      • 11.1.2. Az „ózonlyuk”
      • 11.1.3. Vizek kizsákmányolása, szennyeződések
      • 11.1.4. A hőmérséklet emelkedése a sarkvidékeken
    • chevron_right11.2. Tundraterületek környezeti veszélyforrásai
      • 11.2.1. Metán-klatrátok
    • 11.3. Tajgaterületek környezeti veszélyforrásai
    • chevron_right11.4. Kontinentális területek környezeti veszélyforrásai
      • 11.4.1. Savas terhelés
      • chevron_right11.4.2. A globális hőmérséklet-emelkedés hatásai
        • 11.4.2.1. Sivatagosodás
        • 11.4.2.2. Szélsőséges időjárás
      • 11.4.3. Környezetterhelő hatások
      • 11.4.4. A vízkészlet mennyiségi és minőségi problémái
      • 11.4.5. Levegőszennyeződés
    • 11.5. Az óceáni éghajlat környezeti veszélyforrásai
    • chevron_right11.6. Szubtrópusi területek környezeti veszélyforrásai
      • 11.6.1. Monszun
    • 11.7. Mediterrán területek környezeti veszélyforrásai
    • 11.8. A sivatagi éghajlat környezeti problémái
    • chevron_right11.9. A szavannaéghajlat környezeti veszélyforrásai
      • 11.9.1. Sivatagosodás, a Száhel-öv problémája
    • chevron_right11.10. Az egyenlítői éghajlat környezeti veszélyforrásai
      • 11.10.1. Az egyensúly felbomlása a trópusokon – korallkifehéredés
      • 11.10.2. Az Amazonas-medence
    • chevron_right11.11. Az éghajlatváltozás mint globális méretű változás
      • chevron_right11.11.1. Megjelenési formák, okok, bizonyítékok
        • 11.11.1.1. Üvegházhatású gázok mennyiségének növekedése
        • 11.11.1.2. A tengerszint emelkedése
        • 11.11.1.3. Olvadó gleccserek
        • 11.11.1.4. Az észak-atlanti áramlat megváltozása – Broecker-conveyor
        • 11.11.1.5. El Niño
        • 11.11.1.6. Vízellátási problémák
        • 11.11.1.7. Szélsőséges időjárás
    • Irodalom
  • chevron_right12. A Föld népessége
    • 12.1. A világ népességének alakulása
    • 12.2. A természetes szaporodás alakulása
    • 12.3. A népesség kor szerinti összetétele
    • 12.4. A Föld népességének térbeli rendje (a népsűrűség alakulása)
    • 12.5. Hol élnek a legtöbben?
    • Irodalom
  • chevron_right13. Etnikai és vallásföldrajz
    • 13.1. A népesség jelenlegi megoszlása emberfajták szerint
    • 13.2. A népesség jelenlegi nyelvi megoszlása
    • 13.3. A népesség jelenlegi etnikai megoszlása
    • 13.4. A népesség jelenlegi vallási megoszlása
    • Irodalom
  • chevron_right14. Településföldrajz
    • chevron_right14.1. Fogalmi kérdések
      • 14.1.1. A település fogalma
      • 14.1.2. Az urbanizáció fogalma, az urbanizációs folyamat ismérvei
    • 14.2. A települések fejlődésének néhány történelmi vonatkozása
    • 14.3. A városodás és a nagyvárosfejlődés kontinentális különbségei
    • 14.4. A mai kép és a várható jövő
    • 14.5. A település funkciói
    • 14.6. A települések nagyság szerinti csoportosítása
    • 14.7. A települések funkciók szerinti csoportosítása (tipizálás)
    • 14.8. A települések hierarchiája
    • 14.9. A vonzáskörzetek
    • 14.10. A településrendszer jellemzése
    • 14.11. A településpolitika
    • Irodalom
  • chevron_right15. A városok szerkezete, funkcionális tagolódása
    • chevron_right15.1. Szociológiai kutatások és városszerkezeti modellek
      • chevron_right15.1.1. A chicagói szociálökológiai iskola
        • 15.1.1.1. Kör (Ring) modell
        • 15.1.1.2. Szektormodell
        • 15.1.1.3. Több központ modell
      • chevron_right15.1.2. Kritikai modellek
        • 15.1.2.1. Több központú nagyvárosi modell
        • 15.1.2.2. Vándorlási mobilitáson alapuló modell
        • 15.1.2.3. Faktorökológiai modell
        • 15.1.2.4. A tér szubjektív képzetén alapuló modellek
    • 15.2. Építészeti kutatások, a városok szerkezete a területhasználat alapján
    • chevron_right15.3. Település-földrajzi kutatások
      • chevron_right15.3.1. Az európai (német) nagyvárosok funkcionális szerkezete napjainkban
        • 15.3.1.1. Centrum
        • 15.3.1.2. Lakóterületek
        • 15.3.1.3. Ipari területek
        • 15.3.1.4. Városi zöld- és szabadidő-területek
      • 15.3.2. A latin-amerikai városok szerkezete
      • 15.3.3. Az angolszász városok szerkezete
      • 15.3.4. Az iszlám (keleti) városok funkcionális tagozódása
    • Irodalom
  • chevron_right16. Migráció és mobilitás
    • 16.1. A fogalmak magyarázata
    • 16.2. A vándorlások hatása és következményei
    • chevron_right16.3. A nemzetközi vándormozgalom
      • 16.3.1. Elméleti alapvetés
      • chevron_right16.3.2. A korábbi időszakok jelentős migrációs áramlatai
        • 16.3.2.1. Rabszolga-kereskedelem
        • 16.3.2.2. Kivándorlás a tengerentúlra Európából
        • chevron_right16.3.2.3. Vendégmunkások Nyugat-Európában
          • 16.3.2.3.1. A vándorlást kiváltó okok és a munkaerő származási országai
          • 16.3.2.3.2. A vendégmunkások földrajzi elhelyezkedése
          • 16.3.2.3.3. Társadalmi hatás a fogadó és küldő országokban
      • chevron_right16.3.3. A globalizálódó világ nemzetközi vándorlási folyamatai
        • chevron_right16.3.3.1. A nemzetközi migráció nagysága és típusai
          • 16.3.3.1.1. A magasan képzettek vándorlása
          • 16.3.3.1.2. A szegények nemzetközi migrációja
        • chevron_right16.3.3.2. A kontinensek közötti vándorlási mérlegek
          • 16.3.3.2.1. A nemzetközi migráció regionális megoszlása
      • 16.3.4. A menekültek vándorlása
    • 16.4. A belső vándorlások szerepe a regionális különbségek kiegyenlítésében
    • Irodalom
  • chevron_right17. A modern többpólusú világgazdaság
    • 17.1. A világgazdaság főbb elméleti kérdései
    • 17.2. A világgazdaság előtörténete – a klasszikus világgazdaság kialakulása
    • 17.3. A monopolkapitalizmus kora, imperialista gyarmatosítás – átalakuló világgazdaság
    • 17.4. A második világháború utáni fejlődés, a multipoláris világgazdaság megalapozása
    • chevron_right17.5. Napjaink világgazdasága: akciócentrumok-térségek és periferiális terek
      • 17.5.1. Növekedési pólusok
      • 17.5.2. Világkereskedelem az új világgazdasági szerkezetben
      • 17.5.3. A nemzetközi tőkeáramlás
    • chevron_right17.6. A nemzetközi gazdasági integrációk
      • 17.6.1. A nemzetközi regionális integráció értelmezése és tartalmi kérdései
      • 17.6.2. A nemzetközi integráció okai, tényezői és következményei
      • 17.6.3. A nemzetközi integrációk formái és integrációelméleti irányzatok
    • 17.7. A centrum-periféria viszony az ezredfordulón
    • Irodalom
  • chevron_right18. Infrastruktúra
    • 18.1. Az infrastruktúra fogalma, a fogalom megjelenése
    • 18.2. Az infrastruktúra csoportosítása
    • 18.3. Az infrastruktúra történelmi vetületben
    • 18.4. Néhány általános érvényű megállapítás
    • 18.5. Hazánk infrastruktúrája, infrastrukturális ellátottsági viszonyai
    • 18.6. A települések infrastrukturális ellátottsági viszonyainak sajátosságai
    • 18.7. Az infrastruktúrafejlesztés szerepe a területfejlesztésben
    • 18.8. Az infrastruktúrafejlesztés cél-, eszköz- és intézményrendszere
    • 18.9. Az infrastruktúra nemzetközi kitekintésben
    • Irodalom
  • chevron_right19. A távközlés és infokommunikáció földrajza
    • 19.1. Szolgálóból irányító (A távközlés és közlekedés viszonya)
    • chevron_right19.2. A főbb távközlési/infokommunikációs technológiák és szolgáltatások elterjedtsége
      • 19.2.1. Az internet
      • 19.2.2. A mobiltelefon
      • 19.2.3. A távközlés fejlettségének regionális jellemzői a komplex mutatók alapján
    • chevron_right19.3. Globális hálózatok és csomópontok
      • 19.3.1. Az óceánokat is legyőző távközlés infrastruktúrái
      • 19.3.2. Műholdas átvitel – fénykábelverseny
      • 19.3.3. Világrészek közötti távbeszélő- és internetforgalom
      • 19.3.4. A kiemelkedő internet hub-városok
    • chevron_right19.4. A távközlés/infokommunikáció területi hatásai
      • 19.4.1. A földrajzi távolság, illetve az egyenes jelentőségvesztése (degradálódása) – a tér-idő „összeomlásának” struktúrái
      • 19.4.2. A zónaidő-különbségben manifesztálódó földrajzi távolság értékelőjelének pozitívvá változása a távmunka elterjedésével
      • 19.4.3. Távközlés és globalizáció – regionális fejlődés
    • Irodalom
  • chevron_right20. Közlekedésföldrajz
    • 20.1. A közlekedés fejlődése, alágazati és viszonylatszerkezete
    • chevron_right20.2. A belvízi közlekedés
      • 20.2.1. A természetes és mesterséges vízi utak – hajózási technológiák
      • 20.2.2. Szolgáltatások – forgalom
      • 20.2.3. A világ gazdaságilag legjelentősebb víziút-rendszerei
    • chevron_right20.3. Tengerhajózás
      • 20.3.1. Az óceánok bevonása a világkereskedelembe
      • 20.3.2. Környezeti vonatkozások
      • 20.3.3. A hajók nagyságát és fajtáját befolyásoló tényezők
      • 20.3.4. A világ kereskedelmi hajóparkja
      • 20.3.5. Tengeri kikötők
      • 20.3.6. A korunkbeli tengeri szolgáltatások és forgalom
    • chevron_right20.4. A vasúti közlekedés
      • 20.4.1. A vasúti közlekedés rendszertulajdonságai
      • 20.4.2. Politikai-katonai tényezők szerepe a hálózat kialakításában
      • chevron_right20.4.3. A vasutak nagytérségi jellemzői
        • 20.4.3.1. A vasúthálózatok és a forgalom megoszlása világrészenként
        • chevron_right20.4.3.2. A világrészek közötti és a kontinenseken végigvonuló globális/szemiglobális jelentőségű vasútrendszerek, korridorok
          • 20.4.3.2.1. Interkontinentális vasúti összeköttetések
          • 20.4.3.2.2. Transzkontinentális vasutak – korridorok
        • 20.4.3.3. Az összefüggő nemzetközi hálózati területi rendszerek/országtömbök
      • chevron_right20.4.4. A vasút reneszánszát ígérő, különleges teljesítményű új technológiák
        • 20.4.4.1. Különlegesen nagy teljesítményű nehéz tehervasutak
        • 20.4.4.2. A nagy sebességű személyszállító vasutak
    • chevron_right20.5. A közúti közlekedés
      • 20.5.1. Az úthálózat fejlődése
      • 20.5.2. Az úthálózat főbb jellemzői
      • 20.5.3. A gépkocsiállomány növekedése, összetétele, az ellátottság alakulása
      • 20.5.4. Forgalom
    • chevron_right20.6. Légi közlekedés
      • 20.6.1. Légi járművek
      • 20.6.2. Forgalomszervezés – légitársaságok
      • chevron_right20.6.3. A forgalom alakulása
        • 20.6.3.1. Személyforgalom
        • 20.6.3.2. Légiáru-szállítás
      • 20.6.4. A repülőtéri és repülőterek (nagyvárosok) közötti forgalom
    • Irodalom
  • chevron_right21. Egészségföldrajz
    • 21.1. Az egészségföldrajz általános kérdései
    • 21.2. Az egészségi állapot és a betegségek földrajza
    • 21.3. Az egészségügyi rendszer és az egészségügyi ellátás földrajza
    • 21.4. Az emberiség egészét érintő, globális egészségügyi problémák
    • Irodalom
  • chevron_right22. A kultúrgeográfia alapjai
    • 22.1. Bevezetés
    • 22.2. A kulturális földrajz fogalma, tárgya és iskolái
    • chevron_right22.3. A kulturális földrajz alapfogalmai
      • 22.3.1. A kultúra elemei
      • 22.3.2. Kultúrrégió
      • 22.3.3. Kultúrterületek
      • 22.3.4. Kultúraterjedés
      • 22.3.5. Kultúrökológia
      • 22.3.6. Kulturális integráció
      • 22.3.7. Kulturális táj
    • 22.4. A kultúra alrendszerei
    • 22.5. A kulturális földrajz alkalmazhatósága
    • Irodalom
  • chevron_right23. A globális turizmus jellemzői és trendjei geográfiai megközelítésben
    • 23.1. A világ turizmusának társadalmi-gazdasági jelentősége
    • 23.2. A társadalmi-gazdasági fejlettség és a turizmus térbeli terjedése
    • 23.3. A világ turizmusának helyzete 2008-ban
    • chevron_right23.4. A globalizáció és a turizmus kapcsolatrendszere
      • 23.4.1. Fogalmi összefüggések
      • chevron_right23.4.2. A turisztikai kínálat globalizálódása
        • 23.4.2.1. Globalizáció a turisztikai utazások piacán
        • 23.4.2.2. A CRS (számítógépes helyfoglalási rendszerek)
        • 23.4.2.3. A hotelláncok
        • 23.4.2.4. A közvetítő szektor a turizmusban
        • 23.4.2.5. A desztinációk kínálatának globalizálódása
      • chevron_right23.4.3. A turisztikai kereslet globalizálódása
        • 23.4.3.1. A fő küldő térségek
        • 23.4.3.2. A minőségi elvárások homogenizálódása
        • 23.4.3.3. A regionális kontra globális kínálatok
    • chevron_right23.5. A világ turizmusának trendjei
      • 23.5.1. Keresleti trendek
      • 23.5.2. A kínálati oldalon tapasztalható trendek
      • 23.5.3. A turisztikai terek változásának trendjei
    • Irodalom
  • chevron_right24. Politikai földrajz – Államföldrajzi változások a Föld politikai térképén
    • 24.1. Bevezetés
    • 24.2. A politikai tér átrendeződésének történeti-politikai földrajzi sajátosságai
    • chevron_right24.3. A politikai tér átrendeződésének fő elemei az „egypólusú világ” időszakában
      • 24.3.1. A szocialista világrendszer „önfelszámolása” jelentette a korszak legnagyobb területi átrendeződését
      • 24.3.2. Az USA viszonya a területi átrendeződéshez
      • 24.3.3. Az Európai Unió
    • 24.4. Az államosodási folyamat folytatódik?
    • 24.5. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right25. Globális problémák és trendek
    • chevron_right25.1. A globalitás értelmezése
      • 25.1.1. Időbeni aspektus
      • 25.1.2. Területi aspektus
      • 25.1.3. Ágazati aspektus
    • chevron_right25.2. A lokalitás értelmezése
      • 25.2.1. Időbeni aspektus
      • 25.2.2. Területi aspektus
      • 25.2.3. Ágazati aspektus
      • 25.2.4. Locus-típusok
    • 25.3. Röviden a világmodellekről
    • chevron_right25.4. Néhány globális világprobléma rövid áttekintése
      • 25.4.1. A demográfiai robbanás
      • 25.4.2. Élelmezési problémák
      • 25.4.3. Az urbanizáció problematikája
      • 25.4.4. Energetikai kérdések
      • 25.4.5. Nyersanyagproblémák
      • 25.4.6. Környezeti problémák
      • 25.4.7. Katonai ügyek
      • 25.4.8. A Kelet-Nyugat dichotómia
      • 25.4.9. Az Észak-Dél dichotómia
      • 25.4.10. Az új erők
      • 25.4.11. Az eladósodás problémái
      • 25.4.12. Egyéb problémák
    • 25.5. Megatrendek
    • chevron_right25.6. Néhány kiemelt kérdés
      • 25.6.1. Törvények és törvényszerűségek
      • 25.6.2. Metodika
      • 25.6.3. Az idők
      • 25.6.4. A probléma-újratermelődés
      • 25.6.5. A globalitás kihívásai és lehetőségei
      • 25.6.6. A geográfia és a döntési szféra
    • Irodalom
• chevron_rightRegionális földrajz
  • chevron_right26. Európa
    • chevron_right26.1. Nyugat-Európa
      • chevron_right26.1.1. A Brit-szigetek államai
        • chevron_right26.1.1.1. Nagy-Britannia
          • 26.1.1.1.1. Természeti viszonyok
          • 26.1.1.1.2. Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet
          • 26.1.1.1.3. Népesség- és településföldrajz
          • 26.1.1.1.4. Gazdaság
          • 26.1.1.1.5. Régiók és városok
        • chevron_right26.1.1.2. Írország
          • 26.1.1.2.1. Természeti viszonyok
          • 26.1.1.2.2. Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet
          • 26.1.1.2.3. Népesség- és településföldrajz
          • 26.1.1.2.4. Gazdaság
          • 26.1.1.2.5. Régiók és városok
      • chevron_right26.1.2. Franciaország
        • 26.1.2.1. Természeti viszonyok
        • 26.1.2.2. Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet
        • 26.1.2.3. Népesség- és településföldrajz
        • 26.1.2.4. Gazdaság
        • 26.1.2.5. Régiók és városok
      • 26.1.3. Monaco
      • chevron_right26.1.4. Benelux államok
        • 26.1.4.1. Történelmi fejlődés
        • 26.1.4.2. Demográfiai jellemzők
        • 26.1.4.3. Gazdaság
      • chevron_right26.1.5. Az Alpok országai
        • chevron_right26.1.5.1. Svájc
          • 26.1.5.1.1. Természeti viszonyok
          • 26.1.5.1.2. Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet
          • 26.1.5.1.3. Népesség- és településföldrajz
          • 26.1.5.1.4. Gazdaság
          • 26.1.5.1.5. Régiók és városok
        • 26.1.5.2. Liechtenstein
        • chevron_right26.1.5.3. Ausztria
          • 26.1.5.3.1. Természeti viszonyok
          • 26.1.5.3.2. Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet
          • 26.1.5.3.3. Népesség- és településföldrajz
          • 26.1.5.3.4. Gazdaság
          • 26.1.5.3.5. Régiók és városok
      • chevron_right26.1.6. Németország
        • 26.1.6.1. Természeti viszonyok
        • 26.1.6.2. Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet
        • 26.1.6.3. Népesség- és településföldrajz
        • 26.1.6.4. Gazdaság
        • 26.1.6.5. Régiók, tartományok, városok
    • chevron_right26.2. Kelet-Közép-Európa
      • chevron_right26.2.1. Lengyelország
        • 26.2.1.1. Természeti viszonyok
        • 26.2.1.2. Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet
        • 26.2.1.3. Népesség- és településföldrajz
        • 26.2.1.4. Gazdaság
        • 26.2.1.5. Régiók és városok
      • chevron_right26.2.2. Csehország
        • 26.2.2.1. Természeti viszonyok
        • 26.2.2.2. Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet
        • 26.2.2.3. Népesség- és településföldrajz
        • 26.2.2.4. Gazdaság
        • 26.2.2.5. Régiók és városok
      • chevron_right26.2.3. Szlovákia
        • 26.2.3.1. Természeti viszonyok
        • 26.2.3.2. Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet
        • 26.2.3.3. Népesség- és településföldrajz
        • 26.2.3.4. Gazdaság
        • 26.2.3.5. Régiók és városok
      • chevron_right26.2.4. Magyarország
        • 26.2.4.1. Természeti viszonyok
        • 26.2.4.2. Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet
        • 26.2.4.3. Népesség- és településföldrajz
        • 26.2.4.4. Gazdaság
        • 26.2.4.5. Régiók és városok
      • chevron_right26.2.5. Románia
        • 26.2.5.1. Természeti viszonyok
        • 26.2.5.2. Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet
        • 26.2.5.3. Népesség- és településföldrajz
        • 26.2.5.4. Gazdaság
        • 26.2.5.5. Régiók és városok
      • chevron_right26.2.6. A Baltikum országai
        • chevron_right26.2.6.1. Észtország
          • 26.2.6.1.1. Természeti viszonyok
          • 26.2.6.1.2. Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet
          • 26.2.6.1.3. Népesség- és településföldrajz
          • 26.2.6.1.4. Gazdaság
          • 26.2.6.1.5. Régiók és városok
        • chevron_right26.2.6.2. Lettország
          • 26.2.6.2.1. Természeti viszonyok
          • 26.2.6.2.2. Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet
          • 26.2.6.2.3. Népesség- és településföldrajz
          • 26.2.6.2.4. Gazdaság
          • 26.2.6.2.5. Régiók és városok
        • chevron_right26.2.6.3. Litvánia
          • 26.2.6.3.1. Természeti viszonyok
          • 26.2.6.3.2. Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet
          • 26.2.6.3.3. Népesség- és településföldrajz
          • 26.2.6.3.4. Gazdaság
          • 26.2.6.3.5. Régiók és városok
    • chevron_right26.3. Észak-Európa
      • chevron_right26.3.1. Svédország
        • 26.3.1.1. Természeti viszonyok
        • 26.3.1.2. Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet
        • 26.3.1.3. Népesség- és településföldrajz
        • 26.3.1.4. Gazdaság
        • 26.3.1.5. Régiók és városok
      • chevron_right26.3.2. Dánia
        • 26.3.2.1. Természeti viszonyok
        • 26.3.2.2. Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet
        • 26.3.2.3. Népesség- és településföldrajz
        • 26.3.2.4. Gazdaság
        • 26.3.2.5. Régiók és városok
      • chevron_right26.3.3. Norvégia
        • 26.3.3.1. Természeti viszonyok
        • 26.3.3.2. Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet
        • 26.3.3.3. Népesség- és településföldrajz
        • 26.3.3.4. Gazdaság
        • 26.3.3.5. Régiók és városok
      • chevron_right26.3.4. Finnország
        • 26.3.4.1. Természeti viszonyok
        • 26.3.4.2. Történelmi fejlődés és politikai földrajzi helyzet
        • 26.3.4.3. Népesség- és településföldrajz
        • 26.3.4.4. Gazdaság
        • 26.3.4.5. Régiók és városok
      • 26.3.5. Izland
    • chevron_right26.4.26.4. Dél-Európa
      • chevron_right26.4.1. Az Ibériai-félsziget és államai
        • 26.4.1.1. Andorra
        • 26.4.1.2. Portugália
        • 26.4.1.3. Spanyolország
      • chevron_right26.4.2. Az Appennini-félsziget és államai
        • 26.4.2.1. Olaszország
        • 26.4.2.2. San Marino Köztársaság
        • 26.4.2.3. Vatikán Állam
      • chevron_right26.4.3. A Balkán-félsziget és államai
        • 26.4.3.1. Görögország
        • 26.4.3.2. Bulgária
        • 26.4.3.3. Albánia
        • 26.4.3.4. A volt Jugoszlávia
        • 26.4.3.5. Szerbia
        • 26.4.3.6. Bosznia-Hercegovina
        • 26.4.3.7. Horvátország
        • 26.4.3.8. Szlovénia
        • 26.4.3.9. FYROM Macedónia
        • 26.4.3.10. Montenegró
        • 26.4.3.11. Koszovó/1244 – Kosovo
      • chevron_right26.4.4. Mediterrán szigetállamok
        • 26.4.4.1. Ciprus
        • 26.4.4.2. Málta
    • Irodalom
  • chevron_right27. A Szovjetunió utódállamai
    • 27.1. Oroszország
    • 27.2. Ukrajna
    • 27.3. Fehéroroszország (Belorusszia)
    • 27.4. Moldávia
    • chevron_right27.5. Kaukázuson túli köztársaságok
      • 27.5.1. Grúzia
      • 27.5.2. Örményország
      • 27.5.3. Azerbajdzsán
    • chevron_right27.6. Közép-Ázsia országai
      • 27.6.1. Türkmenisztán
      • 27.6.2. Üzbegisztán
      • 27.6.3. Tádzsikisztán
      • 27.6.4. Kirgizisztán
      • 27.6.5. Kazahsztán
    • Irodalom
  • chevron_right28. Ázsia
    • chevron_right28.1. Belső- és Kelet-Ázsia
      • chevron_right28.1.1. Természetföldrajzi viszonyok, tájak
        • 28.1.1.1. Belső-Ázsia tájai
        • 28.1.1.2. Kelet-Ázsia tájai
      • chevron_right28.1.2. Társadalomföldrajz
        • chevron_right28.1.2.1. Japán
          • 28.1.2.1.1. Bezárkózás és nagyhatalmi álmok
          • 28.1.2.1.2. Idősödő társadalom, óriási népességkoncentrációk
          • 28.1.2.1.3. A gazdasági csodától a recesszióig
          • 28.1.2.1.4. Az élelmiszer-önellátás fokozatosan csökken
          • 28.1.2.1.5. Szerény természeti erőforrások, világhírű ipar
          • 28.1.2.1.6. Fejlett szolgáltató szektor
        • chevron_right28.1.2.2. Kína
          • 28.1.2.2.1. Természet és társadalom
          • 28.1.2.2.2. „Hadd gazdagodjanak előbb meg egyesek!”
          • 28.1.2.2.3. Szocializmus és piacgazdaság?
          • 28.1.2.2.4. Az ország erős, a nép gazdag
          • 28.1.2.2.5. Az ember legyőzi a természetet?
      • chevron_right28.1.3. A Koreai-félsziget földrajza
        • 28.1.3.1. Fekvése, helyzete, geológiája
        • 28.1.3.2. Éghajlati sajátosságok
        • 28.1.3.3. A félsziget történelme
        • 28.1.3.4. Koreai Népi Demokratikus Köztársaság
        • 28.1.3.5. Koreai Köztársaság
      • chevron_right28.1.4. Mongólia
        • 28.1.4.1. Földrajzi elhelyezkedése
        • 28.1.4.2. Természeti földrajzi adottságok
        • 28.1.4.3. Éghajlat
        • 28.1.4.4. Vízrajz
        • 28.1.4.5. Növény- és állatvilág
        • 28.1.4.6. Népesség
        • 28.1.4.7. Gazdaság
    • chevron_right28.2. Dél-Ázsia
      • 28.2.1. Dél-Ázsia természetföldrajza
      • chevron_right28.2.2. Dél-Ázsia társadalomföldrajza
        • 28.2.2.1. India
        • 28.2.2.2. Pakisztán
        • 28.2.2.3. Banglades
        • 28.2.2.4. Srí Lanka
        • 28.2.2.5. Nepál
        • 28.2.2.6. Bhután
        • 28.2.2.7. Maldív-szigetek
    • chevron_right28.3. Délnyugat-Ázsia
      • 28.3.1. Elhelyezkedése és határai
      • 28.3.2. Természetföldrajz
      • 28.3.3. Történeti földrajzi és geopolitikai jellemvonások
      • 28.3.4. Népesség- és település-földrajzi alapvonások
      • 28.3.5. Gazdaságföldrajzi tények
      • 28.3.6. Törökország
      • chevron_right28.3.7. Az Iráni-medencevidék államai
        • 28.3.7.1. Irán
        • 28.3.7.2. Afganisztán
      • chevron_right28.3.8. Az Arab-félsziget államai
        • 28.3.8.1. Szaúd-Arábia
        • 28.3.8.2. Jemen
        • 28.3.8.3. Arab Emírségek
        • 28.3.8.4. Omán
        • 28.3.8.5. Kuvait
        • 28.3.8.6. Katar
        • 28.3.8.7. Bahrein
      • chevron_right28.3.9. A Termékeny Félhold (Mashreq) országai
        • 28.3.9.1. Irak
        • 28.3.9.2. Szíria
        • 28.3.9.3. Izrael
        • 28.3.9.4. Jordánia
        • 28.3.9.5. Libanon
        • 28.3.9.6. A Palesztin Hatóság területe
    • chevron_right28.4. Délkelet-Ázsia
      • 28.4.1. Brunei (Negara Brunei Darussalam)
      • 28.4.2. Fülöp-szigetek
      • 28.4.3. Indonézia
      • 28.4.4. Kambodzsa
      • 28.4.5. Kelet-Timor
      • 28.4.6. Laosz
      • 28.4.7. Malajzia
      • 28.4.8. Mianmar
      • 28.4.9. Pápua Új-Guinea
      • 28.4.10. Szingapúr
      • 28.4.11. Thaiföld
      • 28.4.12. Vietnam
    • Irodalom
  • chevron_right29. Amerika
    • 29.1. Fekvése, helyzete, határai
    • 29.2. Természeti adottságok
    • 29.3. Amerika felfedezése
    • chevron_right29.4. Amerikai Egyesült Államok
      • 29.4.1. Természeti földrajzi adottságok
      • 29.4.2. Társadalmi-gazdasági fejlődés
      • 29.4.3. Népesség
      • 29.4.4. Bányászat
      • 29.4.5. Ipar
      • 29.4.6. Mezőgazdaság
      • 29.4.7. Közlekedés
      • 29.4.8. Külkereskedelem
      • chevron_right29.4.9. Gazdasági körzetek
        • 29.4.9.1. Északi körzet
        • 29.4.9.2. Közép-atlanti vidék
        • 29.4.9.3. Nagy-tavak vidéke
        • 29.4.9.4. Közép-nyugat
        • 29.4.9.5. Déli körzet
        • 29.4.9.6. Nyugati körzet
    • chevron_right29.5. Kanada
      • 29.5.1. Természeti földrajzi adottságok
      • 29.5.2. Társadalmi-gazdasági fejlődés
      • 29.5.3. Népesség
      • 29.5.4. Gazdaság
    • chevron_right29.6. Latin-Amerika
      • 29.6.1. Bevezetés Latin-Amerika történetébe
    • chevron_right29.7. Mexikó
      • 29.7.1. Természeti földrajzi adottságok
      • 29.7.2. Társadalmi-gazdasági fejlődés
      • 29.7.3. Gazdaság
    • chevron_right29.8. Közép-Amerika
      • 29.8.1. Természeti földrajzi adottságok
      • 29.8.2. Történelem
      • 29.8.3. Népesség
      • 29.8.4. Gazdaság
      • 29.8.5. Belize
      • 29.8.6. Guatemala
      • 29.8.7. Honduras
      • 29.8.8. El Salvador
      • 29.8.9. Nicaragua
      • 29.8.10. Costa Rica
      • 29.8.11. Panama
      • 29.8.12. Kuba
      • 29.8.13. Jamaica
      • 29.8.14. Haiti
      • 29.8.15. Dominikai Köztársaság
      • 29.8.16. A Kis-Antillák szigetvilága
    • chevron_right29.9. Dél-Amerika
      • 29.9.1. Természeti földrajzi adottságok
      • 29.9.2. Történelem
      • 29.9.3. Gazdaság
      • chevron_right29.9.4. Venezuela
        • 29.9.4.1. Természeti földrajzi adottságok
        • 29.9.4.2. Történelem
        • 29.9.4.3. Népesség
        • 29.9.4.4. Gazdaság
      • chevron_right29.9.5. Kolumbia
        • 29.9.5.1. Természeti földrajzi adottságok
        • 29.9.5.2. Történelem
        • 29.9.5.3. Népesség
        • 29.9.5.4. Gazdaság
      • chevron_right29.9.6. Ecuador
        • 29.9.6.1. Természeti adottságok
        • 29.9.6.2. Történelem
        • 29.9.6.3. Népesség
        • 29.9.6.4. Gazdaság
      • chevron_right29.9.7. Peru
        • 29.9.7.1. Természeti földrajzi adottságok
        • 29.9.7.2. Történelem
        • 29.9.7.3. Népesség
        • 29.9.7.4. Gazdaság
      • chevron_right29.9.8. Bolívia
        • 29.9.8.1. Természeti földrajzi adottságok
        • 29.9.8.2. Történelem
        • 29.9.8.3. Népesség
        • 29.9.8.4. Gazdaság
      • chevron_right29.9.9. Chile
        • 29.9.9.1. Természeti földrajzi adottságok
        • 29.9.9.2. Történelem
        • 29.9.9.3. Népesség
        • 29.9.9.4. Gazdaság
      • chevron_right29.9.10. Argentína
        • 29.9.10.1. Természeti földrajzi adottságok
        • 29.9.10.2. Történelem
        • 29.9.10.3. Népesség
        • 29.9.10.4. Gazdaság
      • chevron_right29.9.11. Uruguay
        • 29.9.11.1. Természeti földrajzi adottságok
        • 29.9.11.2. Történelem
        • 29.9.11.3. Népesség
        • 29.9.11.4. Gazdaság
      • chevron_right29.9.12. Paraguay
        • 29.9.12.1. Természeti földrajzi adottságok
        • 29.9.12.2. Történelem
        • 29.9.12.3. Népesség
        • 29.9.12.4. Gazdaság
      • chevron_right29.9.13. Brazília
        • 29.9.13.1. Természeti földrajzi adottságok
        • 29.9.13.2. Történelem
        • 29.9.13.3. Népesség
        • 29.9.13.4. Gazdaság
      • chevron_right29.9.14. Guyana
        • 29.9.14.1. Történelem
        • 29.9.14.2. Népesség
        • 29.9.14.3. Gazdaság
      • chevron_right29.9.15. Suriname
        • 29.9.15.1. Természeti földrajzi adottságok
        • 29.9.15.2. Történelem
        • 29.9.15.3. Népesség
        • 29.9.15.4. Gazdaság
      • chevron_right29.9.16. Francia Guyana
        • 29.9.16.1. Természeti földrajzi adottságok
        • 29.9.16.2. Történelem
        • 29.9.16.3. Népesség
        • 29.9.16.4. Gazdaság
    • Irodalom
  • chevron_right30. Afrika
    • chevron_right30.1. Természeti viszonyok
      • 30.1.1. Helyzet
      • 30.1.2. Felszín
      • 30.1.3. Kialakulás, földtani felépítés
      • 30.1.4. Éghajlat
      • 30.1.5. Vízrajz
      • 30.1.6. Növényzet, állatvilág, talajok
      • 30.1.7. Természeti csapások
      • 30.1.8. A társadalom hatása a környezetre
      • 30.1.9. Afrika nagytájai
    • chevron_right30.2. Afrikai országok társadalma és gazdasága
      • chevron_right30.2.1. Afrika felfedezése, megismerése
        • 30.2.1.1. Afrika gyarmatosítása és a gyarmatok felszabadulása
      • chevron_right30.2.2. Népesség
        • 30.2.2.1. Települések
        • 30.2.2.2. Éhezés Afrikában
      • chevron_right30.2.3. Gazdaság
        • 30.2.3.1. Bányászat
        • 30.2.3.2. Ipar
        • 30.2.3.3. Mezőgazdaság
        • 30.2.3.4. A tercier ágazatok
      • chevron_right30.2.4. Észak-Afrika
        • 30.2.4.1. Maghreb országok
        • 30.2.4.2. Líbia
        • 30.2.4.3. Egyiptom
      • 30.2.5. A Száhel-övezet országai
      • 30.2.6. A Guineai-öböl országai
      • 30.2.7. Közép-Afrika
      • 30.2.8. Kelet-Afrika
      • 30.2.9. Dél-Afrika
    • Irodalom
  • chevron_right31. Ausztrália és Óceánia
    • chevron_right31.1. Ausztrália természeti viszonyai
      • 31.1.1. Földrajzi helyzete, általános jellemzése
      • 31.1.2. Földjének kialakulása
      • 31.1.3. Éghajlat
      • 31.1.4. Vízrajz
      • 31.1.5. Növényzet, állatvilág és talajok
      • 31.1.6. Ausztrália nagytájai
    • chevron_right31.2. Óceánia természetföldrajza
      • 31.2.1. Kialakulás
      • 31.2.2. Éghajlat
      • 31.2.3. Növényzet és állatvilág
      • 31.2.4. A szigetvilág tagolódása
    • chevron_right31.3. Ausztrália és Óceánia társadalomföldrajza
      • chevron_right31.3.1. Ausztrália őslakosai, felfedezése és története
        • 31.3.1.1. Őslakosok
        • 31.3.1.2. A kontinens megismerése
        • 31.3.1.3. Az önálló állam
      • 31.3.2. Óceánia meghódításának története
      • 31.3.3. Népesedési folyamatok
      • 31.3.4. Ásványkincsek és energiaforrások
      • 31.3.5. Mezőgazdaság
      • 31.3.6. Ipar
      • 31.3.7. Szolgáltatások
    • Irodalom
  • chevron_right32. Sarkvidékek
    • 32.1. Arktisz
    • 32.2. Antarktisz
    • Irodalom
  • chevron_right33. Világtengerek
    • chevron_right33.1. A Világtengert alkotó óceánok és tengerek főbb természeti jellemzői
      • 33.1.1. Atlanti-óceán
      • 33.1.2. Csendes-óceán
      • 33.1.3. Indiai-óceán
      • 33.1.4. Az óceáni áramlások
      • 33.1.5. Perem- és beltengerek
    • chevron_right33.2. A Világtenger hasznosítása/haszonvétele
      • 33.2.1. Halászat
      • chevron_right33.2.2. Világrészeket elválasztó/összekötő szerep
        • 33.2.2.1. A tengerhajózás világgazdasági szerepének növekedése
        • 33.2.2.2. Tengerhajózási csatornák
        • 33.2.2.3. A világrészek közötti interkontinentális konténerhajó-forgalom
        • 33.2.2.4. A világrészek közötti (transzóceáni) légi forgalom
    • Irodalom
• chevron_rightSzínes világunk
  • Irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 508 8

Ez a jegyzet az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések kialakulásának, tünetegyüttesének, élettani és mikrobiológiai okainak, megelőző, felderítő és nyomon követő rendszereinek, a kórházi epidemiológia elemeinek a tananyaga. Célja, hogy a képzésben való segédanyagként, majd ezt követően egy, a gyakorlati klinikai-epidemiológiai tevékenységben jól használható kézikönyvként segítse a leggyakoribb kórokozók és az általuk okozott fertőzések nem egyszerű rendszerében való eligazodást. Arra készíti fel a leendő népegészségügyi ellenőrt, hogy ha betegellátó intézményben, annak infekciókontroll-munkacsoportjában vagy kórházhigiénés osztályán dolgozik, akkor:

A gyakorlati problémák megoldása során tisztában legyen az alapvető járványügyi alapfogalmakkal, képes legyen értelmezni azokat.

Napi tevékenysége kapcsán célzottan figyelje és ismerje fel az egészségügyi ellátás során kialakuló leggyakoribb fertőzéses szövődményeket, ismerje azok megelőzési lehetőségeit.

Ismerje a kórházi környezetben előforduló kórokozókat, azok jellemzőit, kimutatási lehetőségeit, veszélyeit.

Legyen tisztában a hatékony és biztonságos antibiotikum-kezelés alapelveivel és gyakorlatával.

Ezért tartalmában és szemléletében szorosan kapcsolódik korábbi tanulmányaikhoz, a jegyzet szövegében jelölten is támaszkodik előző vagy ezt követő tantárgyaik jegyzeteire, kötelező és ajánlott szakirodalmaira. Több fejezetben fognak azzal találkozni, hogy egy-egy pont vázlatos említése mellett hivatkozunk az Általános mikrobiológia, Részletes mikrobiológia, Alkalmazott mikrobiológia, Mikrobiológiai gyakorlatok jegyzetek megfelelő fejezeteire, a kari hirdetőtábláról is letölthető Mikrobiológiai füzetek valamelyik kiadványára, valamint a Fertőző és nem fertőző betegségek járványtana, a Népegészségtan, a Fertőző betegségek megelőzése, Az infektológia alapjai tantárgyak aktuális tananyagára és az ott elsajátított ismeretekre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/barcs-egeszsegugyi-ellatassal-osszefuggo-fertozesek-2//