Tartalomjegyzék

• EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ FERTŐZÉSEK 2. - Kóroktan, megelőzés Főiskolai jegyzet a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar hallgatói számára
• Impresszum
• chevron_right13. Az egészségügyi ellátással összefüggő leggyakoribb fertőzések részletes járvány- és tünettana
  • 13.1. A fejezet célja
  • 13.2. A fejezet követelményei
  • chevron_right13.3. Nozokomiális véráramfertőzések
    • 13.3.1. A szepszis meghatározása
    • 13.3.2. A nozokomiális véráramfertőzések (VÁF) előfordulása
    • 13.3.3. A nozokomiális véráram-fertőzések kórokozói
    • chevron_right13.3.4. A nozokomiális véráramfertőzések osztályozása
      • 13.3.4.1. Bakteriológiai vizsgálattal igazolt VÁF (BVI–VÁF)
      • 13.3.4.2. Klinikai szepszis (KS)
      • 13.3.4.3. A primer nozokomiális szepszis előfordulása, rizikótényezői
      • 13.3.4.4. A szekunder nozokomiális szepszis előfordulása, rizikótényezői
    • chevron_right13.3.5. A szepszis megelőzésének lehetőségei
      • 13.3.5.1. A katéter típusának megválasztása
      • 13.3.5.2. A legmegfelelőbb szúrási hely kiválasztása
      • 13.3.5.3. A beszúrás alkalmával aszeptikus körülmények alkalmazása
  • chevron_right13.4. Légúti nozokomiális fertőzések
    • chevron_right13.4.1. A felső légúti fertőzések meghatározása
      • 13.4.1.1. Odontogén szájüregi fertőzések
      • 13.4.1.2. Nem odontogén szájüregi fertőzések
    • chevron_right13.4.2. Alsó légúti fertőzések
      • 13.4.2.1. Pneumonia
      • 13.4.2.2. Nozokomiális pneumonia (HAP, hospital acquired pneumonia)
    • 13.4.3. CDC-definíció a pneumonia meghatározására
    • chevron_right13.4.4. Influenza
      • 13.4.4.1. Az influenza mint egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés
  • chevron_right13.5. Posztoperatív sebfertőzések
    • 13.5.1. A seb sajátosságai
    • 13.5.2. A sebgyógyulás zavarai
    • 13.5.3. A műtéti beavatkozások nozokomiális környezet szerinti felosztása
    • chevron_right13.5.4. CDC-definíciók a sebfertőzések meghatározására
      • 13.5.4.1. Felületes (bemetszési) sebfertőzések
      • 13.5.4.2. Mély (bemetszési) sebfertőzések
      • 13.5.4.3. Szervi/testüregi fertőzések
    • chevron_right13.5.5. A sebfertőzések kialakulásában szerepet játszó rizikótényezők
      • 13.5.5.1. Betegtényezők
      • 13.5.5.2. Preoperatív rizikófaktorok
      • 13.5.5.3. Intraoperatív rizikófaktorok
  • chevron_right13.6. Nozokomiális húgyúti fertőzések
    • 13.6.1. A húgyúti fertőzések meghatározása, felosztása
    • 13.6.2. A húgyúti fertőzéseket követő klinikai manifesztációk
    • 13.6.3. A húgyúti fertőzések diagnosztikája
    • chevron_right13.6.4. CDC-definíciók a húgyúti fertőzések meghatározására
      • 13.6.4.1. Tünetekkel járó húgyúti fertőzés
      • 13.6.4.2. Tünetmentes húgyúti fertőzések
  • chevron_right13.7. Nozokomiális gasztrointesztinális (enterális) fertőzések
    • 13.7.1. Clostridium difficile colitis
    • 13.7.2. Humán calicivírus okozta gasztroenteritiszek
    • 13.7.3. Rotavírus okozta gasztroenteritiszek
  • chevron_right13.8. Nozokomiális fertőzések az intenzív ellátás során
    • chevron_right13.8.1. Intenzív betegellátás
      • 13.8.1.1. Invazív beavatkozások
      • 13.8.1.2. Intenzív osztályos metodikák
      • 13.8.1.3. Sürgősségi betegellátás
    • chevron_right13.8.2. Infekciók az intenzív terápiában
      • 13.8.2.1. Infekcióra hajlamosító tényezők
      • 13.8.2.2. Intenzív osztályos kórokozók
      • 13.8.2.3. A leggyakoribb intenzív osztályos infekciós kórképek
    • chevron_right13.8.3. Intenzív terápiás beavatkozások
      • 13.8.3.1. Gépi lélegeztetés
      • 13.8.3.2. Perkután tracheosztómia
      • 13.8.3.3. Vesepótló kezelések
      • 13.8.3.4. Mesterséges táplálás
    • chevron_right13.8.4. Infekciókontroll az intenzív osztályon
      • 13.8.4.1. Infekciókontroll-protokollok, irányelvek
      • 13.8.4.2. Higiéne
      • 13.8.4.3. ITO környezet
      • 13.8.4.4. Kézmosás
      • 13.8.4.5. Kesztyű, sapka, szájkendő, védőkötény
  • chevron_right13.9. Egyéb nozokomiális fertőzések
    • chevron_right13.9.1. Nozokomiális központi idegrendszeri fertőzések
      • 13.9.1.1. Fertőzést elősegítő tényezők
      • 13.9.1.2. Műtéttel kapcsolatos és az operáció területén kialakult fertőzések
      • 13.9.1.3. Műtéttől független infekció
      • 13.9.1.4. Epidemiológia
      • 13.9.1.5. Kórokozók
      • 13.9.1.6. Leggyakoribb kórképek
      • 13.9.1.7. Megelőzés
    • chevron_right13.9.2. Intravaszkuláris beavatkozásokkal összefüggő nozokomiális fertőzések
      • 13.9.2.1. Az intrakután, szubkután és intramuszkuláris injekciózást követő fertőzések
      • 13.9.2.2. Intravénás kanül használata során előforduló fertőzések
      • 13.9.2.3. Perifériás véna kanülálása (branül használata)
      • 13.9.2.4. Centrális véna kanülálása (CVK)
    • chevron_right13.9.3. Vérrel, váladékokkal terjedő fertőzések
      • 13.9.3.1. Hepatitis B vírus (HBV) okozta hepatitis
      • 13.9.3.2. Hepatitis C vírus (HCV) okozta hepatitis
      • 13.9.3.3. Hepatitis D vírus (HDV) okozta hepatitis
      • 13.9.3.4. Hepatitis G vírus (HGV) okozta hepatitis
      • 13.9.3.5. Szerzett immunhiányos szindróma (AIDS – Aquired Immun Deficiency Syndroma)
      • 13.9.3.6. Vérzéses lázt okozó vírusok
  • 13.10. A fejezet rövid összefoglalása
• chevron_right14. A kórházhigiénés osztály felépítése és feladatai – mindennapi infekciókontroll
  • 14.1. A fejezet célja
  • 14.2. A fejezet követelményei
  • 14.3. Az infekciókontrollhoz tartozó tevékenységek
  • 14.4. Alapvető jogszabályok
  • 14.5. Munkatársak
  • 14.6. A kórházhigiénés/infekciókontroll osztály szervezeti helye
  • chevron_right14.7. Részletes infekciókontroll
    • chevron_right14.7.1. Kórházi fertőzések surveillance-a
      • 14.7.1.1. Nozokomiális fertőzések mindennapi surveillance-a a betegellátó intézményekben
      • 14.7.1.2. Periodikusan végzett célsurveillance
      • 14.7.1.3. Teendők EÖF esetén
    • chevron_right14.7.2. Járványmenedzsment
      • 14.7.2.1. Adatgyűjtés során fontos adatok
      • 14.7.2.2. Járványadatok rögzítése
      • 14.7.2.3. Laboratóriumi vizsgálatok
      • 14.7.2.4. Speciális megfontolások
      • 14.7.2.5. Zárójelentés a hatóság felé
    • 14.7.3. Kézhigiéne
    • chevron_right14.7.4. Antibiotikum-politika
      • 14.7.4.1. Megőrizni a lehetőséget
      • 14.7.4.2. Perioperatív antibiotikum-profilaxis
    • chevron_right14.7.5. Izolációs technikák
      • 14.7.5.1. Standard izoláció
      • 14.7.5.2. Kontakt izoláció
      • 14.7.5.3. Cseppfertőzéses izoláció
      • 14.7.5.4. Légúti izoláció
    • chevron_right14.7.6. Fertőtlenítés, sterilezés
      • 14.7.6.1. Fertőtlenítés
      • 14.7.6.2. Sterilezés
    • chevron_right14.7.7. Környezet és infekciókontroll
      • 14.7.7.1. Takarítás
      • 14.7.7.2. Textília
      • 14.7.7.3. Élelmezés
      • 14.7.7.4. Vízrendszerek
      • 14.7.7.5. Levegő
    • 14.7.8. Személyzet fertőzések elleni védelme
  • 14.8. A fejezet rövid összefoglalása
• chevron_right15. A járványügyi statisztika
  • 15.1. A fejezet célja
  • 15.2. A fejezet követelményei
  • chevron_right15.3. A járványügyi statisztika alapjai
    • chevron_right15.3.1. Alapmutatók
      • 15.3.1.1. Helyzetmutatók
      • 15.3.1.2. Szóródási mutatók
      • 15.3.1.3. Egyéb mutatók
    • 15.3.2. Gyakorisági mutatók
    • 15.3.3. Kockázati mutatók (hányadosmutatók)
    • 15.4. Képek, ábrák
  • 15.5. A fejezet rövid összefoglalása
• chevron_right16. Környezeti infekciókontroll
  • 16.1. A fejezet célja
  • 16.2. A fejezet követelményei
  • chevron_right16.3. Takarítás és fertőtlenítés
    • 16.3.1. A környezetfertőtlenítésről általában
    • 16.3.2. Rizikómegítélés fertőtlenítés szempontjából
  • chevron_right16.4. Kórházi problémakórokozók a környezetben
    • 16.4.1. A mikroorganizmusok átvitele az élettelen környezetből az ápoltba vagy személyzetre
  • chevron_right16.5. Tisztítás és fertőtlenítés
    • 16.5.1. Fogalmi meghatározások
    • 16.5.2. Tisztítás és fertőtlenítés a különböző rizikójú egységekben
    • 16.5.3. Rizikóterületek szerinti felosztás
    • 16.5.4. A különböző területek tisztításának és fertőtlenítésének gyakorisága
  • chevron_right16.6. A fertőtlenítési és tisztítási technológia
    • 16.6.1. A környezet fertőtlenítésének és tisztításának alapvetései
    • 16.6.2. A hatékonyság biztosítása és ellenőrzése
    • 16.6.3. A kórokozók szelektálódásának elkerülése
    • 16.6.4. Koncentráció és behatási idő
    • 16.6.5. Fertőtlenítőszer-adagolás
    • 16.6.6. Fertőtlenítőszer-rezisztencia
    • 16.6.7. A tisztító- és fertőtlenítőszerek mellékhatásai
  • chevron_right16.7. A fertőtlenítő takarítás szervezése
    • 16.7.1. Személyzeti előírások, oktatás
    • 16.7.2. Fertőtlenítési terv
    • 16.7.3. Rendelkezésre állás a rizikóterületeken
  • chevron_right16.8. Levegőhigiéne
    • 16.8.1. Mikroorganizmusok a levegőben
    • 16.8.2. A levegő mikrobamentesítése
    • 16.8.3. Légnyomásviszonyok
    • 16.8.4. Műtőhelyiségek levegőminősége
    • 16.8.5. A levegő mikrobiológiai mintázása
  • chevron_right16.9. Vízhigiéne
    • 16.9.1. Egészségügyi intézmények vízvezeték-hálózata
  • 16.10. A fejezet rövid összefoglalása
• chevron_right17. Minőségbiztosítási elemek az infekciókontrollban
  • 17.1. A fejezet célja
  • 17.2. A fejezet követelményei
  • chevron_right17.3. Minőségbiztosítás, minőség-ellenőrzés
    • chevron_right17.3.1. Minőségbiztosítás az infekciókontrollban
      • 17.3.1.1. Minőségügyi kézikönyv
      • 17.3.1.2. Higiénés ütemterv
      • 17.3.1.3. Mintavételezési ütemterv
      • 17.3.1.4. Oktatás, továbbképzés
    • 17.3.2. A kórházhigiénés csoport felépítése
    • 17.3.3. Egyéb ellátandó higiénés feladatok
  • 17.4. A fejezet rövid összefoglalása
• chevron_right18. Az egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzések költségei
  • 18.1. A fejezet célja
  • 18.2. A fejezet követelményei
  • chevron_right18.3. Finanszírozás
    • 18.3.1. Egészségügy és piac
    • chevron_right18.3.2. Vegyes finanszírozási rendszer
      • 18.3.2.1. Fekvőbetegellátás
      • 18.3.2.2. Járóbetegellátás
      • 18.3.2.3. Alulfinannszírozott egészségügy
    • 18.3.3. Az infekciókontroll költségei
    • chevron_right18.3.4. Példák az infekciókontroll hozadékára
      • 18.3.4.1. Mikrobiológiai bázis
      • 18.3.4.2. Közösen végzett konzultációk
      • 18.3.4.3. Az EÖF költségei
      • 18.3.4.4. Megtakarítás a megelőzés révén
      • 18.3.4.5. Az antibiotikum-politika hozadéka
  • 18.4. A fejezet rövid összefoglalása
• chevron_right19. Népegészségügyi ellenőr a kórházban
  • 19.1. A fejezet célja
  • 19.2. A fejezet követelményei
  • 19.3. Népegészségügyi ellenőr vagy kórházhigiénikus?
  • 19.4. Kezdő lépések, szükséges háttérinformációk
  • 19.5. Kapcsolódási szálak
  • 19.6. Napi rutintevékenységek
  • chevron_right19.7. Esettanulmányok
    • 1. eset
    • 2. eset
    • 3. eset
    • 4. eset
    • 5. eset
    • 6. eset
  • 19.8. A fejezet rövid összefoglalása
• chevron_rightForrások. Részletek. Tájékozódás
  • Törvények, rendeletek
• Irodalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 508 8

Ez a jegyzet az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések kialakulásának, tünetegyüttesének, élettani és mikrobiológiai okainak, megelőző, felderítő és nyomon követő rendszereinek, a kórházi epidemiológia elemeinek a tananyaga. Célja, hogy a képzésben való segédanyagként, majd ezt követően egy, a gyakorlati klinikai-epidemiológiai tevékenységben jól használható kézikönyvként segítse a leggyakoribb kórokozók és az általuk okozott fertőzések nem egyszerű rendszerében való eligazodást. Arra készíti fel a leendő népegészségügyi ellenőrt, hogy ha betegellátó intézményben, annak infekciókontroll-munkacsoportjában vagy kórházhigiénés osztályán dolgozik, akkor:

A gyakorlati problémák megoldása során tisztában legyen az alapvető járványügyi alapfogalmakkal, képes legyen értelmezni azokat.

Napi tevékenysége kapcsán célzottan figyelje és ismerje fel az egészségügyi ellátás során kialakuló leggyakoribb fertőzéses szövődményeket, ismerje azok megelőzési lehetőségeit.

Ismerje a kórházi környezetben előforduló kórokozókat, azok jellemzőit, kimutatási lehetőségeit, veszélyeit.

Legyen tisztában a hatékony és biztonságos antibiotikum-kezelés alapelveivel és gyakorlatával.

Ezért tartalmában és szemléletében szorosan kapcsolódik korábbi tanulmányaikhoz, a jegyzet szövegében jelölten is támaszkodik előző vagy ezt követő tantárgyaik jegyzeteire, kötelező és ajánlott szakirodalmaira. Több fejezetben fognak azzal találkozni, hogy egy-egy pont vázlatos említése mellett hivatkozunk az Általános mikrobiológia, Részletes mikrobiológia, Alkalmazott mikrobiológia, Mikrobiológiai gyakorlatok jegyzetek megfelelő fejezeteire, a kari hirdetőtábláról is letölthető Mikrobiológiai füzetek valamelyik kiadványára, valamint a Fertőző és nem fertőző betegségek járványtana, a Népegészségtan, a Fertőző betegségek megelőzése, Az infektológia alapjai tantárgyak aktuális tananyagára és az ott elsajátított ismeretekre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/barcs-egeszsegugyi-ellatassal-osszefuggo-fertozesek-2//