Az atelectasia a tüdő egy adott területének a légtelensége, amihez számos ok, betegség vezethet. Hosszan ágyban fekvő betegeknél, posztoperatív állapotokban spontán lélegző betegeknél leggyakrabban a levegőabsorptiós és a kompressziós atelectasia jelenik meg. A levegőabsorptiós atelectasia akkor alakul ki, amikor a tüdő egy részének a ventillációja teljesen megszűnik, vagy a ventillációs–perfúziós arány jelentősen eltolódik. Az obstructiótól distalisan a levegő a pulmonalis capillarisok közvetítésével felszívódik, ami az át nem ventillált alveolusok kollapszusához vezet. Ha a ventilláció egy nagyobb légútban válik veszélyeztetetté, akár lebenyi atelectasia is kialakulhat. A kompressziós atelectasia oka, hogy a mellkason belüli erők – különösen is az intrapleuralis nyomás – meghaladja azt a transmuralis nyomást, mely kifeszíti, nyitva tartja az alveolusokat. A kompressziós atelectasia leggyakrabban a tartósan alacsony nyugalmi térfogattal lélegzőknél alakul ki. Ezzel találkozhatunk altatáskor, ágynyugalom mellett alkalmazott szedatívumok használatakor, illetve fájdalommal járó mély légvételkor, melyet gyakran okoz bordatörés vagy felső hasi, mellkasi műtét. A rekesz gyengülése vagy károsodása szintén kompressziós atelectasiához vezethet. Az ilyen betegek hosszú időn át nem vesznek mély levegőt, mely maximálisan tágítaná a tüdőket. Gyakran fordul ez elő hospitalizált betegeknél. A kompressziós atelectasia kombinálódhat absorptiós atelectasiával is, olyan váladékos betegeknél, akik alacsony nyugalmi térfogattal lélegeznek hosszabb időn keresztül. Különösen érintettek a súlyosan kövérek és a neuromuscularis betegek. Az atelectasia kialakulásában elsődleges szerepet kap a rekesz helyzete. Altatott betegek rekesze felfele (fej irányába) tolódik át. Bár az alsó hasi műtéten átesett betegeknek kisebb az esélye az atelectasiára, mint a felső hasi vagy mellkasi műtötteknek, de még náluk is nagy a kialakulás kockázata. Gerincvelősérülteknél gyakoriak a légzőszervi komplikációk, ezek közül szintén a leggyakoribb az atelectasia. Nagy traumák utáni hosszabb ágynyugalom a mobilitás hiánya miatt prediszponálja atelectasiára ezeket a betegeket. A hasi műtétek utáni hypoxaemia legfőbb oka az atelectasia, mely a műtétet követő első 6 nap alatt bekövetkező halálozás kb. negyedéért felel.