Platón (Kr. e. 428/7-347), az ókor egyik legjelentősebb filozófusa, athéni arisztokrata családból származott. Platón Szókratész tanítványa volt, és legtöbb írásában neki állított emléket: levelein és Törvények című késői munkáján kívül mindegyik dialógus főszereplője Szókratész. E „Szókratész” nézetei azonban csak a legkorábbi írásokban voltak többé-kevésbé azonosak a néhai mester tanításaival. A későbbiekben Platón saját filozófiájának szócsövévé teszi Szókratészt, aki sohasem jegyezte fel tanait, így filozófiatörténeti jelentőségére csak Platón és másik tanítványa, Xenophón (Kr. e. 430/425-354 k.) munkáiból következtethetünk. Platón iskolát alapított Athénban Akadémosz hérósz ligetében, az Akadémiában. Idős korában elfordult a politikától és csak az írásnak és tanításnak élt. Leghíresebb tanítványa, Arisztotelész a Lükeionban (innen ered a líceum kifejezés) új filozófiai iskolát alapított. Platón egyik legjelentősebb elmélete az ideatan megfogalmazása. Az ideák tértől és időtől függetlenül fennálló, örök létezők. Az ideákat a lelkünk születésünk előtt ismeri meg, és a tanulás nem más, mint az ezekre való visszaemlékezés elősegítése. A világ egyes jelenségei azáltal olyanok, amilyenek, hogy részesülnek bizonyos ideákban. Platón legnagyobb hatású könyve az Állam. Szókratész és társai az igazságosság lényegét keresik, és úgy gondolják, az emberi igazságosság csak egy tökéletes államban működhet tökéletesen. Így kerül sor az államutópia megfogalmazására, amelyben a lakók lelki alkatuknak és erényeiknek megfelelően három rétegre oszlanak. Az államot a filozófusok vezetik, lelki alkatuk az értelem, erényük a bölcsesség. Az őrök védelmezik az államot, lelki alkatuk a bátorság, erényük a vitézség. A dolgozók a leginkább fegyelmezhetetlenek, lelküket meghatározza a vágyakozás, erényük pedig a józan mértéktartás. Újdonság, hogy a nők mindhárom rétegben a férfiakkal egyenlően vesznek részt. Az ideatan legszebb megfogalmazása a 7. könyvben található ún. barlang-hasonlat.1 Az életművet egy újabb, ezúttal némileg realistább, igaz, szárazabb államutópia zárja le, a Kréta szigetén játszódó Törvények.