Tartalomjegyzék

• OVIDIUS ARS POETICÁJA
• Impresszum
• BEVEZETÉS
• chevron_rightEGYSÉG ÉS TUDATOSSÁG OVIDIUS ÉLETMŰVÉBEN
  • Problémafelvetés
  • A költő alakja és egyénisége
  • chevron_rightEgység a sokféleség mögött
    • Aranykor – ezüstkor
    • Allúzió
    • Műfajok
    • Az „ellenzékiség” kérdése
    • A humor
    • A sokféleség esztétikájához
  • chevron_rightA MŰVÉSZET ÉS A MŰVÉSZ ALLEGÓRIÁI
    • Apollo
    • Apollo és Daphne
    • Apollo, Marsyas és Pan
    • Művészábrázolások a Metamorphosesben
    • Calliope éneke
    • Arachne
    • Pygmalion
    • Icarus
    • Orpheus
    • Költők, pásztorok, dalnokok, alkotók
  • chevron_rightKÖLTŐ ELŐDÖK ALAKJA OVIDIUS MŰVEIBEN
    • Görög költők
    • Latin költők
  • chevron_rightOVIDIUS A MŰVÉSZETRŐL ÉS A MŰVÉSZRŐL
    • Ars, cultus, natura
    • Ingenium
    • Vates, poeta, artifex
    • A vates a Fastiban
  • chevron_rightPROGRAMVERSEK ÉS VALLOMÁSOK
    • Amores
    • Szerelmi tanköltemények
    • A száműzetés elégiái
  • chevron_rightESZTÉTIKATÖRTÉNETI VONATKOZÁSOK
    • A hellenisztikus irodalomtudomány problémája
    • A hellenisztikus ízlés problémája
    • Az ezüstkor ízlése
    • Manierizmustól a posztmodernig
  • chevron_rightFÜGGELÉK
    • A Medicamina Faciei
    • Epistula Sapphus
  • chevron_rightFELHASZNÁLT IRODALOM
    • Idézett kiadások
    • További felhasznált szövegkiadások és kommentárok
    • Tanulmánykötetek

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 455 5

Nem kétséges, hogy Horatius és Vergilius után a leggazdagabb utóélete a magyar irodalomban, sőt a folklórban is Ovidiusnak van. Hatása később kezdődött, mint amazoké, de mindmáig tart. Ovidius költő volt, s az Augustus-kor költészetének szellemisége ellen lázadt, mert – így Gloviczki – hazugnak, művészileg hazugnak érezte az ősök szokásai, a régi egyszerűség magasztalását. Ezért lesz fontos kérdéssé költészetében az igazság, természet és művészet viszonya. Ovidius nem a kevés kiválasztotthoz akar szólni, költeményeinek megszólítottjai nem annyira az egyes, meghatározott személyek, mint általában a férfiak, nők, a plebs, sőt a vulgus. Ovidius tehát nem hanyatlást jelent, hanem új kezdést, szakítást az előző kor értékrendszerével és az azt hordozó költészettel, az azt képviselő istenalakokkal, elsősorban Apollóval, szakítást a renddel, az augustusi rendezettséggel, ahol minden egyértelmű, egy folytonosan változó világban… Gloviczki kimutatja Ovidius költészetének egységét, azt, hogy nem lehet a műveket külön-külön elemezni, nincs külön Ovidius, a szerelmes költő és Ovidius, az epikus költő vagy száműzött költő, hanem minden művében egy egységes és – kényszer szülte kitérők ellenére is – következetes költői magatartás nyilatkozik meg.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gloviczki-ovidius-ars-poeticaja//