Nagy Péter Tamás

Bevezetés az áramlások numerikus szimulációjába


A második derivált közelítése

A diszkretizálandó (3.2.6) egyenletben ϕ-nek nem csak az első, hanem a második deriváltja is szerepel. Ennek közelítésére is a Taylor-sorokat fogjuk használni. Vegyük észre, hogy a (3.2.14) és (3.2.17) egyenletekben szerepel a ϕ első és második deriváltja is. Ha megfelelő átrendezéssel ki tudnánk ejteni az első deriváltat, akkor kapnánk egy módszert a második derivált közelítésére. A két egyenletet most össze kell adnunk, hisz az első derivált ellenkező előjellel szerepel a két egyenletben; (3.2.14) + (3.2.17):

Bevezetés az áramlások numerikus szimulációjába

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 533 0

Ennek a jegyzetnek a célja, hogy az áramlástan iránt érdeklődők elsajátítsák a numerikus modellezés alapvető elemeit. Megismerkedünk a modellezés folyamatával, majd az ehhez szükséges elméleti alapismeretekkel. Felelevenítjük, hogy milyen parciális differenciálegyenletekkel tudjuk modellezni az áramlásokat, adott esetben milyen elhanyagolásokkal élhetünk. Közben felidézzük a korábbi áramlástani és vektoralgebrai ismereteinket. Később ezt a pár egyenletet próbáljuk megoldani. Egy egyszerű problémától, az időben állandó egydimenziós áramlástól jutunk el az időben változó, több-dimenziós problémákig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/nagy-bevezetes-az-aramlasok-numerikus-szimulaciojaba//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave