Kengyel Ákos (szerk.)

Európai uniós politikák


Az Európai Unió a 21. század elején – Tizenötökből Huszonnyolcak és a Brexit

A 21. század hajnalán a Romano Prodi által elnökölt Európai Bizottság egy nagyon ambiciózus célt megfogalmazó javaslattal nyitott: a lisszaboni stratégia nem tűzött más célt ki az Európai Unió tagállamai elé, mint 2010-re létrehozni a világ legdinamikusabban fejlődő területét. Ennek elérése érdekében olyan célkitűzéseket fogalmazott meg, mint a tudásalapú társadalom és gazdaság megteremtését, a fenntarthatóságot, a foglalkoztatás növelését vagy az oktatás fontosságát, illetve a kutatás és fejlesztés kiemelt szerepét. Ez utóbbi tekintetében például javasolta, hogy az EU tagállamai a GDP-jük 3%-át fordítsák majd K+F-re (Kőrösi, 2012, 1). A Prodi-bizottság a stratégia megvalósítását célzó javaslatok mellett az Agenda 2000 megvalósítását is segítette. Prodi bizottsági elnökként fontosnak tartotta a testület reformját, így 2001-ben kiadták a „Fehér könyv az európai kormányzásról” című dokumentumot, amelynek alapján elkezdődött a belső átalakítás (Dinan, 2014, 292). Ebben az időszakban született meg fizikai formájában is az euró, valamint kezdték meg az ötödik bővítési kör államaival a csatlakozási tárgyalásokat, többek között. A José Manuel Barroso által vezetett, hivatali idejét 2004-ben kezdő Bizottság (amely már az egy ország egy biztos elv alapján jött létre) volt az, amelynek időszaka alatt az ötödik bővítési kör befejeződött, és az EU tagjainak száma 27-re emelkedett. A Barroso-bizottság első ciklusa alatt öltötte magára végleges formáját az Európai Alkotmány is, ám ratifikációja sikertelen volt. Ugyancsak ebben az időszakban született meg végül a Lisszaboni Szerződés, amelyről a későbbiekben szó esik majd.

Európai uniós politikák

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 542 2

A könyv gazdasági, társadalmi, politikai, történelmi és jogi szempontokat is figyelembe véve elemzi az európai integrációs folyamat keretében létrehozott szakpolitikák működését. Az egyes politikák vizsgálata során a szerzők rávilágítanak az uniós szintű fellépés indokaira, bemutatják a politika céljait, a szabályozási keretek fejlődését és értékelik az adott szakpolitika működésének következményeit. Emellett a kötet tágabb összefüggésrendszerbe is elhelyezi az egyes szakpolitikák vizsgálatát. Az integrációs folyamat fejlődéstörténetét, az Európai Unió intézményrendszerét, a belső piac szabályozását bemutató fejezetek megalapozzák a szakpolitikák elemzését, ugyanakkor a záró fejezetek az uniós szintű költségvetésnek a szakpolitikai célok elérésében játszott szerepét, a strukturális reformok szükségességének szakpolitikai összefüggéseit vizsgálják meg.

A szerzői munkaközösség – Kengyel Ákos egyetemi tanár (Jean Monnet Chair, Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék) vezetésével – a kötet elkészítésével hozzá kíván járulni a hazai felsőoktatásban az európai tanulmányok terén folytatott oktató- és kutatómunka további fejlődéséhez. A könyv adott részei az alap- és mesterszakok, valamint a doktori képzés keretében is jól felhasználhatók az európai integrációs folyamattal foglalkozó szakirányú kurzusokhoz, elsősorban a nemzetközi tanulmányok, a nemzetközi gazdaság, a gazdaságpolitika, a jog és a politikatudomány területén. A kötet természetesen az európai integráció iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség számára is értékes és hasznos ismereteket nyújt az Európai Unió céljainak jobb megértéséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kengyel-europai-unios-politikak//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave