Tartalomjegyzék

• Intézményi közgazdaságtan
• Impresszum
• Bevezetés
• chevron_right1. fejezet – A neoklasszikus közgazdaságtantól az új intézményi iskoláig (Szabó Katalin †)
  • chevron_right1.1. A főáramlatú közgazdaságtan gondolati keretei
    • 1.1.1. A neoklasszikus közgazdaságtan problematikus feltételrendszere
  • chevron_right1.2. Az intézményi közgazdaságtan
    • 1.2.1. Heterodox közgazdaságtan: a neoklasszikus iskola ellenlábasa
    • 1.2.2. A régi institucionalizmus
    • 1.2.3. Miért nem alkalmas a régi institucionalizmus a 21. századi problémák elemzésére?
  • chevron_right1.3. Az új intézményi közgazdaságtan
    • 1.3.1. Intézmények racionális döntési keretben
    • 1.3.2. Az új intézményi közgazdaságtan kutatási területei
    • 1.3.3. A tranzakciós költségek tana az új intézményi paradigma középpontjában
    • 1.3.4. Az új intézményi közgazdaságtan módszertani alapja
  • Irodalom
• chevron_right2. fejezet – Az intézmények (Rosta Miklós – Székely-Doby András – Győrffy Dóra)
  • chevron_right2.1. Az intézmény fogalma
    • 2.1.1. Mit értünk intézményeken?
    • 2.1.2. Informális és formális intézmények
  • chevron_right2.2. Hogyan alakulnak ki az intézmények?
    • 2.2.1. Az intézmények kettős természete
    • 2.2.2. Koordinációs problémák és pozitív visszacsatolás
    • 2.2.3. Fogolydilemma típusú helyzetek
  • chevron_right2.3. Intézmények változása
    • 2.3.1. A változások okai
    • 2.3.2. Intézményi evolúció és útfüggőség
  • chevron_right2.4. Informális intézmények
    • 2.4.1. Az informális intézmények meghatározása
    • 2.4.2. Miért léteznek informális intézmények?
    • 2.4.3. A formális és informális intézmények kapcsolata
    • 2.4.4. Hogyan mérjük és elemezzük az informális intézményeket?
  • Irodalom
• chevron_right3. fejezet – Korlátozott racionalitás és opportunizmus (Tóth László – Isztin Péter)
  • chevron_rightI. rész – Korlátozott racionalitás
    • chevron_right3.1. A „korlátlan” gazdasági racionalitás
      • 3.1.1. A várható hasznosság elmélete
      • 3.1.2. Homo oeconomicus – a gazdasági ember
      • 3.1.3. A racionális döntési folyamat
    • chevron_right3.2. Korlátozott racionalitás
      • 3.2.1. A korlátozott racionalitás fő kutatási irányai
    • 3.3. A tranzakciós költségek és a korlátozott racionalitás
    • Irodalom
  • chevron_rightII. rész – Opportunizmus
    • 3.4. Racionalitás, önérdekkövetés és opportunizmus
    • 3.5. Az opportunizmus megjelenése a közgazdaságtanban – megbízó–ügynök problémák
    • 3.6. Opportunizmus és hihető elköteleződés
    • 3.7. Informális intézmények és opportunizmus
    • 3.8. Informális gazdaság és nonprofit szektor
    • 3.9. Összefoglalás
    • Irodalom
• chevron_right4. fejezet – A bizalom (Győrffy Dóra)
  • 4.1. Mi a bizalom?
  • chevron_right4.2. Személyek közötti (interperszonális) bizalom
    • 4.2.1. Partikuláris bizalom
    • 4.2.2. Általános bizalom
  • chevron_right4.3. Intézményi bizalom
    • 4.3.1. Az intézményi bizalom gyökerei
    • 4.3.2. Az intézményi bizalom jelentősége
    • 4.3.3. Az intézményi bizalom mérése
    • 4.3.4. Piaci bizalom
  • 4.4. A bizalom erkölcsi értelmezése
  • 4.5. Összefoglalás
  • Irodalom
• chevron_right5. fejezet – Tranzakciós költségek (Katona Márton)
  • chevron_right5.1. A tranzakciós költségek elmélete
    • 5.1.1. Az elemzési szintek, keretek és egységek
    • 5.1.2. A tranzakciós költségek meghatározása
    • chevron_right5.1.3. A tranzakciós költségek csoportosítása
      • 5.1.3.1. Piaci tranzakciós költségek
      • 5.1.3.2. Irányítási költségek
      • 5.1.3.3. Politikai tranzakciós költségek
  • 5.2. A tranzakciós költségek elemzésének fő kérdése: az irányítási struktúrák
  • 5.3. Empirikus elemzések
  • 5.4. Összefoglalás
  • Irodalom
• chevron_right6. fejezet – A tulajdonjogok elmélete (Golovics József – Veres Pál)
  • chevron_right6.1. A tulajdonjogok hétköznapi és jogi értelmezése
    • 6.1.1. A tulajdonjogok hétköznapi értelmezése
    • chevron_right6.1.2. A jogosultságok: a tulajdon jogi értelmezése
      • 6.1.2.1. A tulajdonos igényjoga
      • 6.1.2.2. A tulajdonos privilégiuma vagy szabadsága
      • 6.1.2.3. A tulajdonos hatalma
      • 6.1.2.4. Mentesség, immunitás
  • chevron_right6.2. A tulajdonjogok közgazdasági elmélete az externáliák és tranzakciós költségek tükrében
    • 6.2.1. Miért van szükség tulajdonjogokra?
    • 6.2.2. Miért kell a közgazdászoknak foglalkozniuk a tulajdonjogokkal?
    • 6.2.3. Miért fontos pontosan definiálni a tulajdonjogokat?
    • 6.2.4. Miért fontos a tulajdonjogok kikényszeríthetősége?
  • chevron_right6.3. Tulajdonjogok és tulajdonformák történeti dimenzióban
    • 6.3.1. A közösségi vagy csoporttulajdon
    • 6.3.2. Az egyszerű magántulajdon
    • 6.3.3. A részvénytulajdon: a korlátolt felelősség intézménye
    • 6.3.4. Az állami tulajdon
    • 6.3.5. Állami (bürokratikus) koordináció és a tulajdonjogok
  • Irodalom
• chevron_right7. fejezet – A szerződések gazdaságtana (Ádám Zoltán)
  • chevron_right7.1. Alternatív szerződés-gazdaságtani megközelítések: fogalmak, feltevések, értelmezések
    • 7.1.1. Az ösztönzőelméleti megközelítés
    • 7.1.2. A hiányos szerződések elmélete
    • 7.1.3. A tranzakciósköltség-alapú megközelítés
  • chevron_right7.2. A tranzakciók tulajdonságai és a szerződési mechanizmusok
    • chevron_right7.2.1. A szerződések irányítási rendszerei
      • 7.2.1.1. A klasszikus szerződés
      • 7.2.1.2. A neoklasszikus szerződés
      • 7.2.1.3. A kapcsolati szerződések
  • 7.3. Formális és informális szerződések: egy átváltási összefüggés
  • 7.4. Összefoglalás
  • Irodalom
• chevron_right8. fejezet – A piac (Horváth József)
  • chevron_right8.1. A termékpiacok
    • 8.1.1. A vásárló és az eladó egymásra találása: a piac
    • 8.1.2. A tulajdon szerepe a piac intézményének működésében
    • chevron_right8.1.3. A garancia és a szerződések szerepe
      • 8.1.3.1. A garancia intézménye
      • 8.1.3.2. A szerződés szerepe
    • 8.1.4. A pénz
    • 8.1.5. Ármechanizmus
  • chevron_right8.2. A termelési tényezők piacai
    • 8.2.1. Földpiac
    • 8.2.2. Munkapiac
    • 8.2.3. A tőkepiac
  • 8.3. Összefoglalás
  • Irodalom
• chevron_right9. fejezet – A vállalat (Szabó Katalin †)
  • chevron_right9.1. Miért vannak vállalatok?
    • 9.1.1. A vállalat határai: a coase-i magyarázat
    • chevron_right9.1.2. A vállalatok létére és határaira adott egyéb magyarázatok
      • 9.1.2.1. Tökéletlen szerződések
      • 9.1.2.2. A relációspecifikus beruházások és a hold-up probléma
      • 9.1.2.3. Az unikális tudás mint kizárólagos termék
      • 9.1.2.4. Csoportmunka, közös termelés
      • 9.1.2.5. A márkanév mint integrációs ösztönző
  • 9.2. A hierarchia hátrányai és költségei
  • chevron_right9.3. Pillantás a feketedoboz belsejébe. A vállalat mint szervezet
    • 9.3.1. A vállalat mint különböző érdekű szereplők összeütközésének és együttműködésének a kerete. A megbízó–ügynök modell
    • 9.3.2. A morális kockázat és enyhítésének lehetőségei a menedzserszerződésekben
    • chevron_right9.3.3. Hatékony intézmények a tulajdonosi érdekek érvényesítésére
      • 9.3.3.1. Intézmények a tulajdonosi érdekek érvényesítésére
      • 9.3.3.2. Egyszintű és kétszintű vállalati kormányzás
  • chevron_right9.4. Hibrid formák a vállalat irányításában
    • chevron_right9.4.1. A piac behatolása a hierarchiába
      • 9.4.1.1. Belső piacosítás: autonóm munkacsoportok
      • 9.4.1.2. Outsourcing
    • 9.4.2. A hierarchia behatolása a piacra
  • chevron_right9.5. Hálózatok: a 21. század szervezetei
    • 9.5.1. A hálózatosodás okai
  • Irodalom
• chevron_right10. fejezet – Az állam (Gedeon Péter)
  • 10.1. Anarchia versus társadalmi rend
  • chevron_right10.2. Állam és társadalmi rend
    • 10.2.1. A természetes állam
    • 10.2.2. A nyílt hozzáférésű társadalmi rend és az önkorlátozó állam
  • 10.3. A nagy átalakulás
  • 10.4. Reflexiók
  • 10.5. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_right11. fejezet – Kollektív cselekvés és érdekcsoportok (Gedeon Péter – Katona Márton)
  • chevron_right11.1. Az olsoni kollektív cselekvés elmélete
    • 11.1.1. A kollektív cselekvés paradoxona
    • 11.1.2. Csoportméret és kollektív cselekvés
    • 11.1.3. A csoportszerveződés logikájából adódó következtetések
    • 11.1.4. A nemzetek gazdagsága: az olsoni elmélet egyik alkalmazása
    • 11.1.5. Összefoglaló
  • chevron_right11.2. A kollektív cselekvés lehetősége: Ostrom elmélete
    • 11.2.1. Közös erőforrások
    • chevron_right11.2.2. A közös erőforrások esetén fellépő problémák
      • 11.2.2.1. Felhasználási probléma
      • 11.2.2.2. Ellátási probléma
    • 11.2.3. Közös erőforrások fenntartását elősegítő alapelvek
    • 11.2.4. Összefoglaló
  • Irodalom
• chevron_right12. fejezet – A közösségi döntések elmélete (Golovics József)
  • 12.1. A közösségi döntések elméletéről általában
  • chevron_right12.2. A közösségi döntések elméletének főbb területei
    • 12.2.1. A preferenciák aggregálása
    • 12.2.2. A képviseleti demokrácia
    • 12.2.3. A bürokrácia
    • 12.2.4. Járadékvadászat
  • Irodalom
• chevron_right13. fejezet – Gazdasági rendszerek (Hámori Balázs)
  • chevron_right13.1. Bevezetés: Mivel foglalkozik a gazdasági rendszerek elemzése?
    • 13.1.1. A rendszerparadigma
    • 13.1.2. A közgazdaságtan és a gazdasági rendszerek elemzése
  • chevron_right13.2. A gazdasági rendszer fogalma és társadalmak történelmi változatai
    • 13.2.1. A tradicionális és a modern gazdaság
  • chevron_right13.3. A kapitalizmus történelmi alakváltozatai
    • 13.3.1. Általános célú technológiák
    • 13.3.2. A korai kapitalizmus
    • 13.3.3. A modern kapitalizmus
    • 13.3.4. A kapitalizmus legújabb történelmi változata: a tudásalapú gazdaság
  • Irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 542 2

A könyv gazdasági, társadalmi, politikai, történelmi és jogi szempontokat is figyelembe véve elemzi az európai integrációs folyamat keretében létrehozott szakpolitikák működését. Az egyes politikák vizsgálata során a szerzők rávilágítanak az uniós szintű fellépés indokaira, bemutatják a politika céljait, a szabályozási keretek fejlődését és értékelik az adott szakpolitika működésének következményeit. Emellett a kötet tágabb összefüggésrendszerbe is elhelyezi az egyes szakpolitikák vizsgálatát. Az integrációs folyamat fejlődéstörténetét, az Európai Unió intézményrendszerét, a belső piac szabályozását bemutató fejezetek megalapozzák a szakpolitikák elemzését, ugyanakkor a záró fejezetek az uniós szintű költségvetésnek a szakpolitikai célok elérésében játszott szerepét, a strukturális reformok szükségességének szakpolitikai összefüggéseit vizsgálják meg.

A szerzői munkaközösség – Kengyel Ákos egyetemi tanár (Jean Monnet Chair, Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék) vezetésével – a kötet elkészítésével hozzá kíván járulni a hazai felsőoktatásban az európai tanulmányok terén folytatott oktató- és kutatómunka további fejlődéséhez. A könyv adott részei az alap- és mesterszakok, valamint a doktori képzés keretében is jól felhasználhatók az európai integrációs folyamattal foglalkozó szakirányú kurzusokhoz, elsősorban a nemzetközi tanulmányok, a nemzetközi gazdaság, a gazdaságpolitika, a jog és a politikatudomány területén. A kötet természetesen az európai integráció iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség számára is értékes és hasznos ismereteket nyújt az Európai Unió céljainak jobb megértéséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kengyel-europai-unios-politikak//