Tartalomjegyzék

• EURÓPAI UNIÓS POLITIKÁK
• Impresszum
• Előszó
• Bevezetés (Kengyel Ákos)
• chevron_right1. fejezet. Az európai integráció fejlődése (Kőváriné Ignáth Éva)
  • 1.1. Európai egység – történelmi távlatból
  • chevron_right1.2. Politikai, gazdasági, katonai együttműködés – az integráció kezdete
    • 1.2.1. A gazdasági kooperáció kezdetei
    • 1.2.2. A biztonsági együttműködés kezdetei
    • 1.2.3. Föderalisták és unionisták – a politikai együttműködés kezdetei
  • 1.3. Az ötvenes évek integrációs folyamatai – öt közösség helyett három
  • 1.4. A hatvanas évek integrációja – nagy lépések és üres székek
  • 1.5. Az első bővülés, a monetáris és politikai együttműködés a világgazdasági folyamatok árnyékában
  • chevron_right1.6. Bővülés és az egységes belső piac programja a nyolcvanas években
    • 1.6.1. Költségvetési ügyek
    • 1.6.2. A versenyképesség erősítésének célja
    • 1.6.3. Kevésbé fejlett tagok érkezése
  • 1.7. Az Európai Unió és a kilencvenes évek folyamatai
  • 1.8. Az Európai Unió a 21. század elején – Tizenötökből Huszonnyolcak és a Brexit
  • 1.9. Az előttünk álló 21. század
  • Irodalom
• chevron_right2. fejezet. Az Európai Unió intézményrendszere (Komanovics Adrienne)
  • chevron_right2.1. Az Európai Parlament
    • 2.1.1. A Parlament létrejötte és összetétele
    • 2.1.2. Az EP hatáskörei
  • chevron_right2.2. Az Európai Tanács
    • 2.2.1. Az Európai Tanács szervezeti felépítése, működése
    • 2.2.2. Az Európai Tanács feladatai
  • chevron_right2.3. A Tanács
    • 2.3.1. A Tanács összetétele
    • 2.3.2. A Tanács működése
    • 2.3.3. A Tanács feladat- és hatáskörei
  • chevron_right2.4. A Bizottság
    • 2.4.1. A Bizottság kinevezése és összetétele
    • 2.4.2. A Bizottság belső szervezete
    • 2.4.3. A Bizottság feladatköre
  • chevron_right2.5. Az Európai Unió Bírósága
    • 2.5.1. Az EU Bíróságának összetétele
    • 2.5.2. Az EU Bíróságának eljárása
  • 2.6. Az Európai Központi Bank
  • 2.7. A Számvevőszék
  • Irodalom
• chevron_right3. fejezet. A belső piac: a négy alapszabadság biztosítása (Rácz Rita)
  • 3.1. A belső piac létrehozásának és kiteljesítésének folyamata
  • 3.2. A belső piac szabályozásának alapvetései
  • chevron_right3.3. Az áruk szabad mozgása
    • 3.3.1. A vámunió
    • 3.3.2. A mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések tilalma
    • 3.3.3. Az adódiszkrimináció tilalma
    • 3.3.4. Állami monopóliumok
  • chevron_right3.4. A személyek szabad mozgása
    • 3.4.1. A munkavállalók szabad mozgása
    • 3.4.2. A munkavállalókon kívüli személyek szabad mozgása
    • 3.4.3. Megengedett korlátozások
  • chevron_right3.5. A letelepedés szabadsága
    • 3.5.1. Az önálló vállalkozók és a társaságok letelepedési joga
    • 3.5.2. Megengedett korlátozások
    • 3.5.3. Az EU társasági joga
  • chevron_right3.6. A szolgáltatásnyújtás szabadsága
    • 3.6.1. A szolgáltatás fogalma és a szabadság alanyai
    • 3.6.2. A szabadság tartalma
    • 3.6.3. A diplomák és szakképesítések kölcsönös elismerése
    • 3.6.4. Megengedett korlátozások
    • 3.6.5. A szolgáltatásnyújtás speciális formája: a munkavállalók szolgáltatásnyújtás keretében történő kiküldetése
  • chevron_right3.7. A tőke szabad mozgása és a fizetési műveletek szabadsága
    • 3.7.1. A szabadság tartalma
    • 3.7.2. Megengedett korlátozások
  • Irodalom
• chevron_right4. fejezet. Versenypolitika (Papp Mónika)
  • chevron_right4.1. Az EU versenypolitikai céljai
    • 4.1.1. A fogyasztói jólét növelése
    • 4.1.2. A verseny elválaszthatatlansága a belső piactól
  • chevron_right4.2. Az uniós versenypolitika történeti fejlődése
    • 4.2.1. A hatvanas évek ordoliberalizmusa
    • 4.2.2. A hetvenes évektől a belső piaci program kidolgozásáig
    • 4.2.3. A piacegyesítés időszaka a nyolcvanas évek közepétől
    • 4.2.4. A modern versenyjog kialakulása és hangsúly-eltolódásai az ezredfordulót követően
  • chevron_right4.3. A hatályos szabályozás céljai és területei
    • chevron_right4.3.1. A vállalkozásokra vonatkozó szabályozás
      • 4.3.1.1. A versenykorlátozó megállapodások tilalma
      • 4.3.1.2. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés
      • 4.3.1.3. Az antitröszt eljárás - a 101–102. cikk alkalmazása
      • 4.3.1.4. Az összefonódások uniós ellenőrzése
    • chevron_right4.3.2. A tagállamokra vonatkozó versenyjogi szabályok
      • 4.3.2.1. Közvállalkozások és közszolgáltatók
      • 4.3.2.2. Az állami támogatások tilalma
  • 4.4. A versenypolitikai szabályozás előtt álló kihívások
  • Irodalom
• chevron_right5. fejezet. Közös kereskedelempolitika – külgazdasági kapcsolatrendszer (Vigh László)
  • chevron_right5.1. A közös kereskedelempolitika tartalma
    • 5.1.1. Az Unió kereskedelempolitikai céljai
    • 5.1.2. A kereskedelempolitika eszközrendszere
  • 5.2. A kereskedelempolitika intézményi háttere és a kapcsolatok típusai
  • chevron_right5.3. A külgazdasági szerződésrendszer
    • 5.3.1. Európai Gazdasági Térség
    • 5.3.2. Az európai mikroállamok
    • 5.3.3. Az első generációs társulások
    • chevron_right5.3.4. Szabadkereskedelmi megállapodások
      • 5.3.4.1. Svájc
      • 5.3.4.2. Stabilizációs és társulási megállapodások
      • 5.3.4.3. Euro-Mediterrán Megállapodások
      • 5.3.4.4. Mélyreható és Átfogó Szabadkereskedelmi Megállapodások
      • 5.3.4.5. Nem országcsoportokkal kötött megállapodások
      • 5.3.4.6. Az Öböl Együttműködési Tanáccsal kötött Megállapodás
    • 5.3.5. Preferenciális szerződés: a Cotonoui Megállapodás
  • chevron_right5.4. Az Európai Unió nem kereskedelmi szerződéses kapcsolatai
    • 5.4.1. Az Európai Unió és Latin-Amerika kapcsolatainak fejlődése
    • 5.4.2. Az Európai Unió és Délkelet-Ázsia államainak kapcsolatai
  • 5.5. Kereskedelem három meghatározó partnerrel és a kapcsolatok jövője
  • Irodalom
• chevron_right6. fejezet. A Gazdasági és Monetáris Unió és a gazdasági kormányzás (Ferkelt Balázs)
  • 6.1. A gazdasági és monetáris unió elméleti alapja: az optimális valutaövezetek elmélete
  • chevron_right6.2. A gazdasági és monetáris együttműködés szükségessége és fejlődése az európai integrációban
    • 6.2.1. A Werner-jelentés
    • 6.2.2. Az Európai Monetáris Rendszer működése
    • 6.2.3. A Delors-jelentés
    • 6.2.4. A Maastrichti Szerződés mint a Gazdasági és Monetáris Unió mai formájának alapja
  • chevron_right6.3. A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósítása és működése
    • 6.3.1. A nagy döntés: a konvergenciakritériumok teljesítése
    • 6.3.2. A közös monetáris politika intézményrendszere és stratégiája
    • 6.3.3. A közös pénz bevezetésének előnyei és hátrányai
  • 6.4. A Gazdasági és Monetáris Unió 1999 és 2008 közötti működésének értékelése
  • 6.5. A világméretű pénzügyi és gazdasági válság, valamint a szuverén adósságválság hatása az eurózónára. A gazdasági kormányzás alapjainak meghatározása
  • 6.6. A Gazdasági és Monetáris Unió jövője
  • Irodalom
• chevron_right7. fejezet. Kohéziós politika (Kengyel Ákos)
  • chevron_right7.1. A regionális politika szükségessége
    • 7.1.1. Növekedéselméletek és a beavatkozás indokai
    • 7.1.2. A tagországok és régiók közötti fejlettségi különbségek
  • 7.2. Az uniós szintű regionális politika kialakulása és fejlődése
  • chevron_right7.3. A közös szabályozási háttér
    • 7.3.1. Támogatási célkitűzések
    • 7.3.2. A források felhasználásának alapelvei
    • 7.3.3. Fejlesztési tervek és intézményrendszer
  • chevron_right7.4. A támogatásokat nyújtó alapok feladatai
    • 7.4.1. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap
    • 7.4.2. Az Európai Szociális Alap
    • 7.4.3. A Kohéziós Alap
    • 7.4.4. Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap
    • 7.4.5. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap
  • 7.5. A támogatások nagysága és felzárkózásban játszott szerepe
  • 7.6. Az uniós politika hatása a nemzeti fejlesztéspolitikák működésére
  • Irodalom
• chevron_right8. fejezet. Ipar- és kutatás-fejlesztési politika (Kengyel Ákos)
  • chevron_right8.1. Struktúrapolitika és gazdaságpolitikai koordináció
    • 8.1.1. A lisszaboni stratégia
    • 8.1.2. Az Európa 2020 stratégia
  • chevron_right8.2. Iparpolitika
    • 8.2.1. Az iparpolitika kialakulása és fejlődése
    • chevron_right8.2.2. Az iparpolitika integrált megközelítése
      • 8.2.2.1. Digitális menetrend és digitális egységes piac
      • 8.2.2.2. Átfogó iparpolitikai stratégiák
  • chevron_right8.3. Kutatás-fejlesztési politika
    • 8.3.1. A közös kutatás-fejlesztési politika szükségessége
    • chevron_right8.3.2. Az uniós szabályozás céljai és a keretprogramok kialakítása
      • 8.3.2.1. A Horizont 2020 program
      • 8.3.2.2. Az Európai horizont program
    • 8.3.3. Az Európai Kutatási Térség
  • Irodalom
• chevron_right9. fejezet. Közös agrárpolitika (Halmai Péter)
  • 9.1. Előzmények, koncepcionális alapok
  • chevron_right9.2. A közös agrárpolitika szerkezete
    • 9.2.1. A KAP céljai
    • 9.2.2. A szabályozás fő területei
    • 9.2.3. A KAP finanszírozása: EMOGA, EMGA, EMVA
  • chevron_right9.3. A közös agrárpolitika eredeti árszabályozási modelljének működése. A rendszer alapproblémája
    • 9.3.1. Az árszabályozási modell működése
    • 9.3.2. Jóléti hatások
  • chevron_right9.4. A KAP-reform és előzményei
    • 9.4.1. A közös agrárpolitika korrekciós kísérlete a nyolcvanas években
    • 9.4.2. A KAP 1992. évi reformja
    • 9.4.3. Területi alapú támogatások és a földár
    • 9.4.4. Kapcsolt közvetlen támogatások
  • 9.5. A KAP-reform további útja
  • 9.6. A közvetlen kifizetések jelenlegi rendszere
  • 9.7. A KAP 2020 utáni rendszere
  • 9.8. A reformok fő jellemzői és a szabályozás jövője
  • Irodalom
• chevron_right10. fejezet. Környezeti politika (Horváth Zsuzsanna)
  • chevron_right10.1. A környezeti politika kialakulása, fejlődése
    • 10.1.1. A környezeti politika központi szerepe, jelentősége
    • 10.1.2. A környezeti politika integrációs szerepe
    • 10.1.3. Környezeti cselekvési programok
  • 10.2. A környezeti politika céljai, alapelvei
  • 10.3. A fenntartható fejlődés koncepciója
  • chevron_right10.4. A környezeti kormányzás főbb szervei
    • 10.4.1. Az EU Bizottságának Környezeti Főigazgatósága
    • 10.4.2. Európai Környezeti Ügynökség
    • 10.4.3. IMPEL-hálózat
  • chevron_right10.5. A környezetvédelem szabályozása
    • 10.5.1. Az Európai Unióról és az Európai Unió működéséről szóló szerződések környezeti rendelkezései
    • 10.5.2. Horizontális és ágazati szabályozás
  • Irodalom
• chevron_right11. fejezet. Közlekedéspolitika (Kengyel Ákos)
  • 11.1. Az Európai Unió közlekedési szektorának jellemzői
  • 11.2. A közlekedéspolitika szabályozási keretei
  • chevron_right11.3. A közlekedési szolgáltatási piac szabályozása
    • 11.3.1. Közúti közlekedés
    • 11.3.2. Vasúti közlekedés
    • 11.3.3. Belvízi hajózás
    • 11.3.4. Tengerhajózás
    • 11.3.5. Légi közlekedés
  • 11.4. A transzeurópai közlekedési hálózatok fejlesztése
  • chevron_right11.5. A közlekedéspolitika előtt álló újabb kihívások
    • 11.5.1. Kibocsátáscsökkentés, dekarbonizáció és energiahatékonyság
    • 11.5.2. Intelligens közlekedési rendszerek és automatizálás
  • Irodalom
• chevron_right12. fejezet. Energiapolitika (Hegedüs Krisztina – Hajszik Gábor)
  • 12.1. Az energiafelhasználás forrásai és az importfüggőség
  • chevron_right12.2. Az energiapolitikai szabályozási keretek fejlődése
    • 12.2.1. ESZAK, EURATOM és a külső sokkok következményei
    • 12.2.2. A belső energiapiac létrehozása
    • 12.2.3. A szerződéses alapok megteremtése, a közös célok meghatározása
  • chevron_right12.3. Hosszú távú klíma- és energiapolitikai célok
    • 12.3.1. Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése
    • 12.3.2. Megújulóenergia-célok
    • 12.3.3. Energiahatékonyság
    • 12.3.4. A 2030-as klíma- és energiapolitikai keret
  • 12.4. Az Energiaunióról szóló keretterv
  • 12.5. A Tiszta Energia Csomag
  • 12.6. Az energiapolitika értékelése és jövőbeli fejlődési irányai
  • Irodalom
• chevron_right13. fejezet. Foglalkoztatás- és szociálpolitika (Fóti Klára)
  • 13.1. A foglalkoztatás- és szociálpolitika helye, legfontosabb területei és szereplői
  • chevron_right13.2. A foglalkoztatás- és szociálpolitika uniós szintű kezelésének kialakulása, fejlődése és eszközei
    • 13.2.1. Szociálpolitikai jogalkotás: a Római Szerződéstől a Szociális Chartáig
    • 13.2.2. A Szociális Charta tartalma, jelentősége
    • chevron_right13.2.3. Az elkülönített közösségi foglalkoztatáspolitika létrejötte és az Európai Foglalkoztatási Stratégia
      • 13.2.3.1. Az Amszterdami Szerződés Foglalkoztatási fejezete és a „luxemburgi folyamat”
      • 13.2.3.2. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia és az iránymutatások
      • 13.2.3.3. A nyitott koordináció módszere
      • 13.2.3.4. Az európai szociális párbeszéd, avagy „jogalkotás tárgyalásos módon”
    • chevron_right13.2.4. Az ezredfordulót és a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követő fontosabb szociálpolitikai változások
      • 13.2.4.1. A Lisszaboni Szerződés szociálpolitikai vonatkozásai
      • 13.2.4.2. A jogalkotás fő területei
  • chevron_right13.3. Válaszok a válságra: szélesebb körű koordináció és a szociális jogok megerősítése
    • 13.3.1. Az uniós foglalkoztatáspolitika koordinációja az európai szemeszter keretein belül
    • 13.3.2. Az Európa 2020 stratégia céljainak eddigi teljesítése
    • 13.3.3. A Szociális jogok európai pillére: fő célok és jövőbeli irányok
  • 13.4. Perspektívák, dilemmák
  • Irodalom
  • Függelék
• chevron_right14. fejezet. Oktatási és képzési politika (Kengyel Ákos)
  • chevron_right14.1. A megfelelő tudás és képességek fejlesztésének jelentősége
    • 14.1.1. Az egész életen át tartó tanulás paradigmája
    • 14.1.2. A képzettségben fennálló különbségek alakulása a tagországokban
  • chevron_right14.2. Az uniós szintű szerepvállalás céljai, területei
    • 14.2.1. Az Európai Képesítési Keretrendszer kialakítása
    • 14.2.2. Az uniós oktatási programok
  • chevron_right14.3. Az Erasmus+ program megvalósulása és jövője
    • 14.3.1. A program intézményi keretei
    • 14.3.2. Az Erasmus+ program értékelése
    • 14.3.3. A 2021–2027 közötti időszakra szóló Erasmus-program
  • 14.4. Az Európai Felsőoktatási Térség létrehozása – a bolognai folyamat
  • 14.5. Az európai oktatási térség létrehozásának jövőképe
  • Irodalom
• chevron_right15. fejezet. Bel- és igazságügyi együttműködés: a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség (Mohay Ágoston)
  • 15.1. A bel- és igazságügyi együttműködés története
  • 15.2. A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó általános rendelkezések
  • chevron_right15.3. Határellenőrzés, bevándorlás és menekültügy
    • 15.3.1. Határellenőrzés és a schengeni vívmányok
    • 15.3.2. Vízumpolitika
    • chevron_right15.3.3. Migrációs (bevándorlási) politika
      • 15.3.3.1. Legális migráció
      • 15.3.3.2. Illegális migráció
  • 15.4. Menekültügy
  • 15.5. Igazságügyi együttműködés polgári ügyekben
  • 15.6. Igazságügyi együttműködés büntetőügyekben
  • 15.7. Rendőrségi együttműködés
  • 15.8. A politika értékelése és irányai
  • Irodalom
• chevron_right16. fejezet. Közös kül-, biztonság- és védelempolitika (Gálik Zoltán)
  • 16.1. Korai kísérletek a közös kül- és biztonságpolitika létrehozására
  • chevron_right16.2. A közös kül- és biztonságpolitika intézményesülése: Maastrichttól Amszterdamon át Nizzáig
    • 16.2.1. A Maastrichti Szerződés: a közös kül- és biztonságpolitika létrehozása
    • 16.2.2. Az Amszterdami Szerződés: kísérlet az együttműködés fokozására
    • 16.2.3. A Nizzai Szerződés: az intézményesülés első valódi lépései
  • 16.3. A közös kül- és biztonságpolitika eszközei
  • 16.4. Az önálló jogi személyiség kérdése
  • 16.5. A közös biztonság- és védelempolitika kialakítása
  • 16.6. Az Európai Unió katonai kapacitásainak kialakulása: az EU, a Nyugat-európai Unió és a NATO közeledése
  • 16.7. Az európai polgári és katonai missziók
  • 16.8. A közös kül- és biztonságpolitikai tevékenységek finanszírozása
  • chevron_right16.9. A Lisszaboni Szerződés által létrehozott kül- és biztonságpolitikai keretek új elemei
    • 16.9.1. Kollektív szolidaritás, kollektív védelem
    • 16.9.2. Az Európai Külügyi Szolgálat
  • chevron_right16.10. Az állandó strukturált együttműködés (PESCO)
    • 16.10.1. Új kezdeményezések a közös kül- és biztonságpolitika területén a PESCO keretében
    • 16.10.2. Az európai védelmi ipari együttműködés
    • 16.10.3. Az európai beavatkozási erő
  • 16.11. Az Európai Közös Kül- és Biztonságpolitika fejlődési irányai
  • Irodalom
• chevron_right17. fejezet. Nemzetközi fejlesztési politika (Paragi Beáta)
  • chevron_right17.1. Előzmények és történeti áttekintés
    • 17.1.1. A tagállamok volt gyarmataival fenntartott kapcsolat kezdetei
    • 17.1.2. A fejlesztéspolitika konszolidálódása a kilencvenes, illetve a kétezres években
  • chevron_right17.2. Napjaink közös fejlesztéspolitikájának fő jellemzői
    • 17.2.1. A Cotonoui Megállapodás és felülvizsgálata
    • 17.2.2. Az Európai Konszenzus tapasztalatai és 2017-es megújítása
    • 17.2.3. A fejlesztéspolitika hatékonyságát biztosítani hivatott elvek és gyakorlatok
  • chevron_right17.3. Finanszírozás és pénzügyi eszközök (2014–2020)
    • 17.3.1. A költségvetés fejlesztési célú eszközei
    • 17.3.2. A költségvetésen kívüli aktuális EFA-keret
    • 17.3.3. Global Europe: a segélyek nagyságrendje és megoszlása
  • chevron_right17.4. Intézményi és szervezeti keretek
    • 17.4.1. Döntéshozatal, végrehajtás és belső ellenőrzés
    • 17.4.2. Együttműködés helyi és nemzetközi szereplőkkel
  • chevron_right17.5. Összefüggések a fejlesztési segélyezésen túl
    • 17.5.1. Humanitárius segélyezés
    • 17.5.2. A migráció(s válság)
  • 17.6. Összefoglalás és értékelés
  • Irodalom
• chevron_right18. fejezet. A politikák finanszírozása: a közös költségvetés (Kengyel Ákos)
  • chevron_right18.1. Az uniós szintű költségvetés indokoltsága
    • 18.1.1. A közös költségvetés feladatai
    • 18.1.2. A költségvetés funkciói
  • chevron_right18.2. A költségvetés bevételi oldalának finanszírozása: a saját források rendszere
    • 18.2.1. A hagyományos saját források
    • 18.2.2. A hozzáadottértékadó-alapú hozzájárulás
    • 18.2.3. A GNI-alapú befizetés
    • 18.2.4. Egyéb bevételek
    • 18.2.5. Lehetséges új saját források – a költségvetés finanszírozására tett javaslatok
  • chevron_right18.3. A költségvetés kiadási oldala
    • 18.3.1. A kiadási oldalon hosszú távon bekövetkezett változások
    • 18.3.2. A nettó egyenleg kitüntetett szerepe
  • chevron_right18.4. A kiadási szerkezet fokozatos átalakítása
    • 18.4.1. A 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret jellemzői
    • 18.4.2. A 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keret és a hosszú távú elmozdulás irányai
  • Irodalom
• chevron_right19. fejezet. Strukturális reformok és közös politikák az Európai Unióban (Halmai Péter)
  • 19.1. Az európai növekedési potenciál kihívásai
  • 19.2. Európai növekedési fordulat, új növekedési narratíva igénye
  • 19.3. Középpontban a strukturális reformok
  • 19.4. „Zöld” és méltányos növekedés, megosztott prosperitás
  • 19.5. Gazdasági rugalmasság és GMU
  • 19.6. A rugalmasság tényezői és a releváns politikák
  • 19.7. Következtetések
  • Irodalom
• A kötet szerzői

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 542 2

A könyv gazdasági, társadalmi, politikai, történelmi és jogi szempontokat is figyelembe véve elemzi az európai integrációs folyamat keretében létrehozott szakpolitikák működését. Az egyes politikák vizsgálata során a szerzők rávilágítanak az uniós szintű fellépés indokaira, bemutatják a politika céljait, a szabályozási keretek fejlődését és értékelik az adott szakpolitika működésének következményeit. Emellett a kötet tágabb összefüggésrendszerbe is elhelyezi az egyes szakpolitikák vizsgálatát. Az integrációs folyamat fejlődéstörténetét, az Európai Unió intézményrendszerét, a belső piac szabályozását bemutató fejezetek megalapozzák a szakpolitikák elemzését, ugyanakkor a záró fejezetek az uniós szintű költségvetésnek a szakpolitikai célok elérésében játszott szerepét, a strukturális reformok szükségességének szakpolitikai összefüggéseit vizsgálják meg.

A szerzői munkaközösség – Kengyel Ákos egyetemi tanár (Jean Monnet Chair, Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék) vezetésével – a kötet elkészítésével hozzá kíván járulni a hazai felsőoktatásban az európai tanulmányok terén folytatott oktató- és kutatómunka további fejlődéséhez. A könyv adott részei az alap- és mesterszakok, valamint a doktori képzés keretében is jól felhasználhatók az európai integrációs folyamattal foglalkozó szakirányú kurzusokhoz, elsősorban a nemzetközi tanulmányok, a nemzetközi gazdaság, a gazdaságpolitika, a jog és a politikatudomány területén. A kötet természetesen az európai integráció iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség számára is értékes és hasznos ismereteket nyújt az Európai Unió céljainak jobb megértéséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kengyel-europai-unios-politikak//