A daganatos megbetegedések világszerte vezető haláloki tényezők. A különböző daganattípusok gyakorisága a kockázati tényezők jelenlététől függően eltérő az egyes országokban (pl. a hepatocelluláris karcinóma Kínában gyakoribb a hepatitis B vírus és az aflatoxin elterjedtsége miatt, az európai országokban és Észak-Amerikában az egészségtelen táplálkozás miatt magasabb az emésztőszervi daganatok incidenciája). Magyarországon 2015-ben a daganatos megbetegedések okozták a halálozások 25%-át. 1990 óta mindkét nem esetében emelkedő tendencia látható. A leggyakoribb daganattípus, a tüdőrák incidenciája (100 000 lakosra) 2003 óta a férfiaknál csökkent (162,5-ről 146,3-ra), míg a nőknél jelentősen emelkedett (73,2-ről 94,9-re). A rosszindulatú vastagbél- és végbéldaganat férfiaknál a második, nőknél a harmadik leggyakoribb daganatos halálok, főként a 60–80 év közötti lakosságot érinti. Évente kb. 8500 új esetet fedeznek fel és kb. 5000 haláleset történik a betegség következtében. A női emlő rosszindulatú daganatának gyakorisága folyamatosan emelkedik: 2003-ban 153,2, míg 2015-ben 157,9 volt a 100 000 lakosra vetített incidencia. Évente kb. 7300 nőnél diagnosztizálnak rosszindulatú emlődaganatot. A legutolsó, 2012. évi adatok alapján Magyarország a daganatos megbetegedések vonatkozásában a legutolsó helyen áll az Európai Unió tagállamai között (EU-átlag: 276 haláleset/100 000 fő; Magyarország: 368 haláleset/100 000 fő). A méhnyakrák incidenciája az összes daganatos megbetegedés rangsorában a 4. helyen szerepel. Halálozási aránya Romániát követően hazánkban a legrosszabb az Európai Unióban.