Az ESPAD az iskolákban tanuló és az adatfelvétel évében 16. életévüket betöltő diákokra terjedt ki valamennyi országban. Ez Magyarországon többnyire a 8–9–10. osztályos diákokat érintette. Az alkoholfogyasztás jellemzőit részben a fogyasztás gyakoriságával – az addigi élet, a vizsgálatot megelőző 12 hónap és a legutolsó 30 nap – vizsgálták. A legutolsó hónapra vonatkozó gyakoriságot italfajtánként is kérdezték (sör, bor, égetett szeszek és alcopop – előre összeállított alkoholtartalmú üditőital, pl. Smash, Baccardi Breezer, Inside, Nite). A 8–10. évfolyamon tanuló diákok túlnyomó többsége (91,9%) ivott már életében valamilyen alkoholtartamú italt, a fiúk és a lányok közötti különbség csekély volt. A havi rendszerességű, hat vagy több alkalommal történő fogyasztás elterjedtebb a fiúknál, mint a lányoknál. Az alkoholfogyasztás szélsőségesebb formáit a lerészegedés prevalencia-értékeivel és az előző havi nagyivás gyakoriságával mérték. A megkérdezett 8–10. évfolyamos fiatalok több mint fele volt már részeg életében, több mint 40%-a volt részeg a kérdezést megelőző évben, és minden ötödik fiatal havi rendszerességgel legalább egyszer lerészegedik. A nagyivás szintén elterjedt (Elekes 2012, 2013). A 2015-ös ESPAD jelentés összefoglalója szerint 2015-ben 35 európai ország (köztük Magyarország) vett részt a felmérésben, 96 046 diák adatait dolgozták fel. Alkoholfogyasztás tekintetében legmagasabb prevalencia-értékeket (93% vagy még több) Csehországban, Görögországban és Magyarországon kaptak (ESPAD 2015).