A 2008-ban megjelent Az Európai Unió testmozgásra vonatkozó iránymutatásai című dokumentum kiemelt fejlesztési területe a rendszeres iskolai testmozgás, de ajánlásokat tartalmaz a fiatal felnőttek (pl. legalább napi 60 perces testmozgás), valamint a közösségek (pl. az aktív közlekedési formák támogatása) számára is. A fizikailag aktív életmód előmozdítását a WHO is kiemelten kezeli. 2010-ben megjelent irányelvükben (Global Recommendations on Physical Activity for Health) konkrét ajánlásokat fogalmaznak meg a krónikus betegségek kialakulásának megelőzéséhez szükséges testmozgás gyakoriságáról, időtartamáról, intenzitásáról és típusáról korcsoportok (5–17 év közöttiek, 18–64 évesek és 65 éven felüliek) szerint. Célként fogalmazzák meg az elégtelen fizikai aktivitást végzők arányának csökkentését, melynek megvalósítása interszektoriális együttműködés (pl. fizikai aktivitást ösztönző munkahelyi politikák kialakítása) révén lehetséges. 2014-ben alakult meg az Európai Unió egészségvédő testmozgással foglalkozó szakértői hálózata, a HEPA Europe (European network for the promotion of health-enhancing physical activity), melynek feladata az élethosszig tartó fizikai aktivitás előmozdítása a tagállamokban állami és civil szervezetek bevonásával. Az Európai Egészséges Stadionok Hálózat létrehozásának célja a látogatók, a szurkolók, a sportolók, az ott dolgozók és a létesítmény környezetében élők körében az egészséges életmód népszerűsítése (pl. futballcsapat által működtetett tévé- és rádiócsatornán médiaszpotok bemutatása a fizikailag aktív életmód ösztönzésére, műsorfüzetekben elhelyezett egészségnevelő üzenetek, a sportolók számára elhelyezett sporteszközök az ott dolgozók számára is hozzáférhetők). Az Európai Unió 2012-es kampányának témája az aktív idősödés és a generációk közötti szolidaritás volt (How to promote active ageing in Europe). Ebben felhívták a figyelmet arra, hogy a mentálisan aktív életmód mellett a fizikai aktivitást is érdemes szem előtt tartani. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény kötelezővé teszi az iskolai oktatás 1–3., 5–7. és 9–11. évfolyamaiban a mindennapos testnevelést. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet számos követelményt (pl. a mindennapos testnevelés a pedagógiai program része, a fizikai fittség rendszeres mérése, kötelező minimális eszköz- és felszerelési jegyzék) fogalmaz meg az oktatási és nevelési intézmények számára. A Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló 1/2014. (I. 3.) OGY határozat fejlesztéspolitikai céljai közé tartozik az egészséges, egészségtudatos életmódra nevelés, a mindennapos testnevelés bevezetése, az ehhez szükséges feltételek korszerűsítése, megteremtése, az iskolai sportszervezetek működési feltételeinek javítása, valamint a tömegsport megvalósítása az oktatás-nevelés világában. A 2014-ben indult Teljeskörű Iskolai Egészségfejlesztés Program célja az általános iskolák tanulóinak egészségfejlesztése, a megfelelő egészségtudatos szemléletmód kialakítása, az egészségfejlesztéssel összefüggő készségeinek, ismereteinek bővítése, valamint ezek viselkedésbe történő beépítése testmozgásra ösztönző, szabadidős közösségépítő, egészségfejlesztési és testmozgásprogramok (pl. Hétpróbák) segítségével.