MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Intenzív terápiás osztályok klinikai alapismeretei
Simplified Acute Physiology Score (SAPS)
A SAPS-ot közvetlenül az eredeti APACHE-ból fejlesztették ki (Le Gall, Franciaország, 1984). A 13 élettani paraméteren és az életkoron kivül a gépi lélegeztetés szükségességét veszi figyelembe. A pontszámok az intenzív osztályos felvételt követő első 24 órában mért legkórosabb paraméterekből számíthatók. A SAPS II. (1993) nem használja a felvételi fődiagnózist, s szintén logisztikai koefficienssel számol (1.7. tábla, 24. o.).
Tartalomjegyzék
- Magyar Irodalom
- Impresszum
- Előszó
- A régi magyar irodalom (a kezdetektől kb. 1750-ig)
- 1. Középkor és a reneszánsz humanizmus (1000–1526)
- 1.1. A magyarországi irodalom és írásbeliség kezdetei
- 1.2. Az irodalom kezdetei (1000–1200)
- 1.3. A lovagi kultúra
- 1.4. A hivatali írásbeliség irodalmi formái
- 1.5. A magyar nyelvű írásbeliség kezdetei
- 1.6. A reneszánsz humanizmus
- 1.7. Vitéz és Janus után: a latin nyelvű irodalom Mátyás uralkodásának második felében és a Jagelló-korban
- 1.8. A magyar nyelvű egyházi irodalom a Jagelló-korban
- 1.9. A deák típusú ének
- 1.10. A szerelmi líra
- 1.11. Memoriterek, alkalmi feljegyzések
- 1.12. A magyar nyelvű világi epika kezdetei
- 2. A reformáció kora (1526–1600)
- 3. Ellenreformáció és barokk (1600–1670)
- 4. A függetlenségi küzdelmek kora (1670–1740)
- 1. Középkor és a reneszánsz humanizmus (1000–1526)
- A klasszikus magyar irodalom (kb. 1750-től kb. 1900-ig)
- 5. Az irodalom intézményesülésének kora (kb. 1750-től kb. 1830-ig)
- 5.1. Bevezetés
- 5.2. A líra
- 5.3. A verses epika
- 5.4. A prózaepika
- 5.4.1. A keretes elbeszélés lehetőségei (Mikes Kelemen: Mulattságos napok; Faludi Ferenc: Téli éjszakák)
- 5.4.2. A barokk regény magyarításai (Mészáros Ignác: Kártigám)
- 5.4.3. Az államregény változatai (Bessenyei György: Tariménes útazása)
- 5.4.4. Egy sajátos zárvány (Mikes Kelemen: Törökországi levelek)
- 5.4.5. Az érzékeny levélregény magyar variációi
- 5.4.6. Egy áltörténelmi történelmi regény (Dugonics András: Etelka)
- 5.4.7. A magyar történeti elbeszélés korai példái
- 5.4.8. Az elbeszélésfüzér mint nagyepikai forma (Gaal György: A’ tudós palótz avagy Furkáts Tamásnak Mónosbélbe lakó sógor-urához írtt levelei)
- 5.4.1. A keretes elbeszélés lehetőségei (Mikes Kelemen: Mulattságos napok; Faludi Ferenc: Téli éjszakák)
- 5.5. A dráma
- 5.5.1. Színház és dráma
- 5.5.2. Bessenyei György drámái
- 5.5.3. Az iskolai színjáték megújítása (Csokonai Vitéz Mihály: Az Özvegy Karnyóné ’s két Szeleburdiak)
- 5.5.4. Intimitás és nyilvánosság a színpadon (Katona József: Bánk bán)
- 5.5.5. A színházi repertoár differenciálódása (Kisfaludy Károly színművei)
- 5.5.1. Színház és dráma
- 6. Az irodalom rendi intézményrendszerétől a polgári intézményekig (kb. 1830-tól kb. 1905-ig)
- 6.1. Bevezetés
- 6.2. A líra
- 6.2.1. A líra alakulástörténete az 1830-as évektől az 1860-as évekig
- 6.2.2. Vörösmarty Mihály (A harmincas évek)
- 6.2.3. Petőfi Sándor és kortársai (A negyvenes évek)
- 6.2.4. Arany János és kortársai (Az abszolutizmus kora)
- 6.2.5. A 19. század utolsó harmadának lírája
- 6.2.1. A líra alakulástörténete az 1830-as évektől az 1860-as évekig
- 6.3. A verses epika
- 6.4. A prózaepika
- 6.4.1. Prózapoétikai variációk a 19. század első felében
- 6.4.2. A történelmi regény a szabadságharc előtt
- 6.4.3. A történelmi regény a szabadságharc után
- 6.4.3.1. A közelmúlt történelmének megalkotása: a tárcaregény (Jókai Mór: Egy magyar nábob; Vas Gereben: Nagy idők, nagy emberek)
- 6.4.3.2. Családregény és történelmi regény között (Gyulai Pál: Egy régi udvarház utolsó gazdája)
- 6.4.3.3. Az ész csele: a történelmi regény ismeretelméleti perspektívája (Kemény Zsigmond: Rajongók)
- 6.4.3.4. Történelmi regény és utópia (Jókai Mór: A jövő század regénye)
- 6.4.3.1. A közelmúlt történelmének megalkotása: a tárcaregény (Jókai Mór: Egy magyar nábob; Vas Gereben: Nagy idők, nagy emberek)
- 6.4.4. A magyar prózaepika poétikai variációi a 19. század második felében
- 6.4.4.1. Ideál és való ellentéte (Toldy István: Anatole; Asbóth János: Álmok álmodója)
- 6.4.4.2. Kísérlet a nemzeti sztereotípiák modernizálására (Jókai Mór: Sárga rózsa; Mikszáth Kálmán: Az új Zrínyiász)
- 6.4.4.3. A regionalitás irodalmi formái (Mikszáth Kálmán: A jó palócok; Tömörkény István novellái)
- 6.4.4.4. Az anekdotikus hagyomány újraértelmezése (Petelei István novellái; Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője)
- 6.4.4.5. Lélektaniság és naturalizmus (Ambrus Zoltán: A gyanú; Gozsdu Elek novellái és Köd című kisregénye)
- 6.4.4.1. Ideál és való ellentéte (Toldy István: Anatole; Asbóth János: Álmok álmodója)
- 6.5. A dráma
- 6.5.1. A korszak színháztörténetéről
- 6.5.2. Drámairodalom a reformkorban
- 6.5.2.1. A mesedráma (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)
- 6.5.2.2. A korai népszínmű (Szigligeti Ede: Csikós)
- 6.5.2.3. A politikai vígjáték (Eötvös József: Éljen az egyenlőség; Nagy Ignác: Tisztújítás)
- 6.5.2.4. Krónikásdráma, szomorújáték vagy a színpadi illúzió mechanizmusa? (Teleki László: Kegyenc)
- 6.5.2.5. Egy formabontó kísérlet (Petőfi Sándor: Tigris és hiéna)
- 6.5.2.6. Egy bölcseleti kamaradarab (Czakó Zsigmond: Leona)
- 6.5.2.1. A mesedráma (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)
- 6.5.3. Drámairodalom a 19. század második felében
- 6.5.1. A korszak színháztörténetéről
- Irodalom
- 5. Az irodalom intézményesülésének kora (kb. 1750-től kb. 1830-ig)
- A modern és a kortárs magyar irodalom (kb. 1890-től napjainkig)
- 7. A 20. század első felének magyar irodalma
- 7.1. Bevezetés
- 7.2. A narratív nyelv változatai
- 7.2.1. Krúdy Gyula
- 7.2.2. Cholnoky Viktor
- 7.2.3. Tersánszky Józsi Jenő
- 7.2.4. Cholnoky László
- 7.2.5. Kaffka Margit
- 7.2.6. Móricz Zsigmond
- 7.2.7. Szabó Dezső
- 7.2.8. Csáth Géza
- 7.2.9. Kosztolányi Dezső
- 7.2.10. Karinthy Frigyes
- 7.2.11. Füst Milán
- 7.2.12. Németh László
- 7.2.13. Déry Tibor
- 7.2.14. Márai Sándor
- 7.2.15. Illyés Gyula
- 7.2.16. Tamási Áron
- 7.2.17. Gelléri Andor Endre
- 7.2.18. Szerb Antal
- 7.2.19. Pap Károly
- 7.2.20. Szentkuthy Miklós
- 7.2.1. Krúdy Gyula
- 7.3. A lírai nyelv változatai
- 7.4. A dramaturgia változatai
- 7.1. Bevezetés
- 8. A második világháború befejezésétől a 70-es évek elejéig
- 8.1. „Hároméves irodalom”
- 8.2. 1948-tól a 60-as évek végéig
- 8.2.1. Az irodalom társadalmi funkcióinak változásai 1948 és 1956 között
- 8.2.2. Az utolsó ajánlatok az egységes nemzeti irodalom koncipiálására
- 8.2.3. Az irodalom intézményrendszerének újjászerveződése 1956 után
- 8.2.4. A költészet beszédmódbeli megújulásának lehetőségei és változatai az 50-es években és a 60-as évek első felében
- 8.2.5. A próza beszédmódbeli megújulásának lehetőségei és változatai a 60-as években
- 8.2.5.1. Déry Tibor és Örkény István rövidprózája az 50-es évek második felében
- 8.2.5.2. Sánta Ferenc: Húsz óra
- 8.2.5.3. Fejes Endre: Rozsdatemető
- 8.2.5.4. Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér
- 8.2.5.5. A parabolikus próza etikai gondolkodása (Sarkadi Imre, Cseres Tibor)
- 8.2.5.6. Ottlik Géza: Iskola a határon
- 8.2.5.7. A rövidpróza megújulása a 60-as években: Mándy Iván, Örkény István
- 8.2.5.1. Déry Tibor és Örkény István rövidprózája az 50-es évek második felében
- 8.2.6. A dráma változatai
- 8.2.6.1. A színházi kultúra meghatározó vonásai
- 8.2.6.2. Történelmi parabolák – Németh László: Széchenyi; Illyés Gyula: Fáklyaláng
- 8.2.6.3. A realista dráma hagyományai – Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon; Csurka István: Ki lesz a bálanya
- 8.2.6.4. Kísérlet az abszurd dráma meghonosítására – Mészöly Miklós: Az ablakmosó, Bunker
- 8.2.6.5. Weöres Sándor
- 8.2.6.6. Örkény István: Pisti a vérzivatarban
- 8.2.6.1. A színházi kultúra meghatározó vonásai
- 8.2.1. Az irodalom társadalmi funkcióinak változásai 1948 és 1956 között
- 9. A közelmúlt irodalma
- 9.1. A közelmúlt irodalmának elbeszélését irányító fogalmak, funkciók
- 9.2. Prózairodalom a 20. század 70-es, 80-as éveiben
- 9.2.1. A realista prózahagyomány tovább élése és megújulása
- 9.2.2. A szövegszerűség változatai
- 9.2.2.1. Mészöly Miklós
- 9.2.2.2. Lengyel Péter: Macskakő
- 9.2.2.3. Spiró György: Az Ikszek
- 9.2.2.4. Grendel Lajos: Éleslövészet
- 9.2.2.5. Nádas Péter
- 9.2.2.6. Kertész Imre
- 9.2.2.7. Esterházy Péter
- 9.2.2.8. Temesi Ferenc: Por
- 9.2.2.9. Bodor Ádám: Sinistra körzet
- 9.2.2.10. Krasznahorkai László: Sátántangó
- 9.2.2.1. Mészöly Miklós
- 9.3. Költészet a 20. század 70-es, 80-as éveiben
- 9.4. Drámairodalom a 20. század 70-es, 80-as éveiben
- 10. Kortárs irodalom
- 7. A 20. század első felének magyar irodalma
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2020
ISBN: 978 963 454 517 0
Hivatkozás: https://mersz.hu/szekely-hollos-csoka-intenziv-terapias-osztalyok-klinikai-alapismeretei//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
