Az egyik legnehezebben kutatható témakör a korábbi foglalkozás megállapítása, mivel az adatok felvételekor több akadályba is ütközünk. Egyrészt egy-egy személy több kategóriában is szerepelhet (lehet valaki civil karrierjében minisztériumi hivatalnok, földbirtokos és politikus is egyszerre). Ilyenkor a legjellemzőbbet jelöltük, azt, amelyiket hivatásszerűen űzte. Ez magyarázza, hogy az adatbázisban miért viszonylag alacsony a földbirtokosok aránya, holott rengeteg a nemes. Tehát, ha például valaki hivatali karriert visz, és bár földbirtoka van, mégsem gazdálkodik, az illető foglalkozását a hivatali karrierben jelöltük meg. További nehézség, hogy a szűkös források alapján megállapítsuk valakinek a pontos foglalkozását. Többször következtetésekből indultunk ki: például, ha valaki arisztokrata, akkor biztos földbirtokos is (ha nem találtunk más, jellemzőbb foglalkozást, akkor ebbe a kategóriába kerülhetett). Szerencsére a legtöbben űztek valamilyen foglalkozást. A politikusi hivatás esetében némi egyszerűsítéssel kellett élnünk. Előfordul, hogy egy miniszter bár földjét is igazgatta és hivatalban is szolgált, karrierjének nagy részét politikusként, például képviselőként építette. Az egyes szakmakategóriák megtalálhatók a kódkönyvben, az értelmezhető elemzéshez azonban ezeknek az átstrukturálására lesz szükség. A megyei, minisztériumi és főhivatalnoki, valamint a politikusi kategóriát összevonva kaptunk egy „közhivatali” blokkot, a többi szakma (beleértve a földbirtokosságot is) egyesítése egy „kívülről érkezők”, tágan értelmezett „szakmai” blokkot ad. Ez a lépés megkönnyíti az értelmezésünket. Vizsgáljuk meg a belső korszakok szerinti változásokat.