Házassági kapcsolataik Bodonkút, Kide, Magyarfodorháza, Kolozsgyula, Bádok és az egykori Macskások Valaha jelentős református kisnemesi közösségeinek irányába mutatnak. (E falvakban a magyarság fogyása az egész 20. századot átívelően megállíthatatlan folyamat.) Ez a kapcsolatrendszer a Nádas menti falvaktól kelet-északkelet irányban, nagy távolságot átívelően nyúlik el. E falvak közül területileg csak Szucság tartozik a Nádas mentéhez. Szucságot hagyományosan Kalotaszeghez szokták sorolni, annak ellenére, hogy nemcsak a nemesi közösség, de a parasztság is a fent említett falvak paraszti népességével tartott fenn rokoni kapcsolatokat és nem a szomszédságukban lévő nádasmenti falvakkal. Bodonkút egy Kolozsvártól délről északra húzódó patakvölgyben található, amely a Borsa völgyébe vezet át, arra szinte merőlegesen. Kide, Fodorháza és Bádok már magában a Borsa völgyében fekszik. E református kisneme- si házasodási kör a múltban több köznemesi birtokosságú magyar falut foglalt magába. Történeti adatokkal bizonyítható a Bodonkút melletti Macskások (Magyarmacskás, Hosszúmacskás, Szentmártonmacskása) és Diós kapcsolata Bodonkúttal. Ezekben a falvakban azonban már az 1910-es népszámláláskor is csak néhány magyar család lakott, maradékukból némelyek Bodonkútra húzódtak. A magyar lakosság elfogytával ezek a falvak kihullottak a korábbi kapcsolatrendszerből. A szucsági nemesek öntudatát és tájékozottságát mutatja, hogy még a tőlük igencsak távol eső középlakiakról is – bár nem házasodtak velük – pontosan számontartották nemesi származásukat. (A szucsági kisnemesi társadalom részletes bemutatását lásd később.)