Ebben a fejezetben Kalotaszeg térbeli, időbeli, társadalmi rétegzettség szerinti és etnikai szerkezetének egy-egy metszetében a „belül” és „kívül” helyezkedés néhány konkrét példáját igyekszünk megragadni. A néprajzi Kalotaszeg területén belüli, nemesi eredetű Szucságnak csakúgy nincs Kalotaszeg tudata, mint a polgárosult Gyalu iparos társadalmának. Ugyanakkor a szintén korán polgárosít Bánffyhunyad „urasan” öltözködő közösségének nagyon erős kalotaszegi önazonosság-tudata van. A román falvak esetében nem tárgyaljuk végig a magyar-román interakciók összes variációját a nyárszói románok félig-meddig a magyarsághoz asszimilálódott példájától a „vad románnak” tartott havasi móc Kelecel esetéig, csak igyekszünk felvillantani valamit abból a komplex társadalmi-gazdasági térhálónak a szegmenséből, amit a románság képvisel a vizsgált területen. Mind a társadalmi helyzeténél fogva (nemes, iparos), mind az etnikai, vallási hovatartozása miatt a „kalotaszegiség” fogalmán önmagukat kívül helyezők köre azonban érintkezett, kapcsolatot tartott (ha nem is házasodott) a kalotaszegi magyarsággal. Emiatt elválaszthatatlanul beletartoznak a kalotaszegi vizsgálatok tárgykörébe. A magyarság térvesztésének folyamata a kalotaszegi térháló időbeli változásaként értelmezendő. Mely magyar közösségek haltak ki, olvadtak be, megszűnésükkel kiesve Kalotaszeg társadalmából? Végül Erdőalja a konkrétan értelmezett térbeli elhelyezkedése okán plauzibilis példája a Ka- Iotaszegen kívüli, azzal kapcsolatot nem tartó, de bizonyos kultúrelemek kapcsán rokonítható hagyományú szomszédos néprajzi kistájnak.