Balogh Balázs, Fülemile Ágnes

Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen

Fejezetek a regionális csoportképzés történeti folyamatairól


TÉRVESZTÉS

Nádaskóródon mára jószerivel kihaltak a magyarok – egy Nyilas nevű család kivételével –, jóllehet 1910-ben még 60 magyar lakosa volt a településnek. Temploma harangját a szomszédos Kajántóra vitték át. Annak, hogy valamikor magyarok laktak Nádaskóródon, egyik utolsó bizonyítéka az a magyar feliratos kerámia fazék, melyet az egyik idős kajántói adatközlőnk padlásán leltünk. A zöld, kívül mázas szilvaízes fazék a Néprajzi Múzeum Kerámiagyűjteményét gyarapítja azóta. A szakma egyáltalán nem tudott arról, hogy Kóródon lettek volna fazekasok. A fazék ennek ellenére a legnagyobb feliratos, datált mázasfazeka a múzeumnak. Felirata a következő: „Készítette Barta Gyula. Magyarosi Bandi István és Bandi János részére Korodon július 8 kán 1888”. Adatközlőnkre a fazék a ház előző tulajdonosától maradt, aki Magyarosi volt. Minden bizonnyal ő rendelte meg és készíttette a fazekat a kóródi Barta Gyula fazekasmesterrel.

Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 558 3

Több mint tíz éve végzünk társadalom-néprajzi kutatásokat Kalotaszegen. Folytatni kívánt vizsgálataink révén eddig a térség mintegy 70 településéhez fűz bennünket tereptapasztalat. A könyv Kalotaszeg társadalmának kapcsolatrendszeréről szerzett ismereteink legfontosabbnak ítélt témaköreit egységes gondolati rendszerbe foglalva mutatja be. A házasodási körök vizsgálata alapján elemezzük a kapcsolathálók térbeli szerkezetét, a táji struktúra szerveződését. Kitérünk a vizsgált terület nem paraszti társadalmára, nem református vallási csoportjaira, nem magyar etnikai közösségeire, a „kalotaszegi identitás” meglétére, illetve hiányára, a magyar, illetve román „térvesztés” kérdéseire és a peremterületek problematikájára. Az egyes közösségek közötti kapcsolatokat befolyásoló történeti (középkori és kora-újkori) előzmények bemutatását a Kalotaszegre vonatkozó régészeti, történeti, művészettörténeti és nyelvészeti ismeretek hiánypótló összefoglalásának szántuk. Végül a rendkívül összetett interetnikus kapcsolatok vizsgálataiból a magyar–román viszony feszültségeit elemezzük az 1940–1944-es időszak konfliktusainak tükrében. Ez a korszak hordozza magában a legmélyebb sérelmeket, ennek az időszaknak az eseményei napjainkig meghatározzák az egyes magyar és román közösségek egymáshoz való viszonyát, gazdasági kapcsolatait.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-fulemile-tarsadalom-tajszerkezet-identitas-kalotaszegen//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave