Balogh Balázs, Fülemile Ágnes

Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen

Fejezetek a regionális csoportképzés történeti folyamatairól


A 20. század eleji állami telepítések

Erdőalja két településének – Kolozskarának és Bodrognak – mai magyar lakói döntő többségben, illetve teljes egészében a 20. században Györgyfalváról telepített gazda családoknak a leszármazottai. 1900-ban a mintegy 800 lakosú Kolozskarán már csak 74 magyar élt. A telepítések nélkül Kara magyar lakossága mára minden bizonnyal kihalt volna, amint az a karai magyarsággal 1910-ben megegyező lélekszámú rődi és kolozsbósi magyar közösségekkel történt.1 Kolozskara 74 magyarjából is csak hatnak volt részint törpe-, részint kisbirtoka.2 A magyar állami vezetést a századfordulón cselekvésre késztette az erdélyi magyar etnikai és gazdasági térvesztés. E kései eszmélés következményei voltak a mezöségi telepítések. Kolozs megyében a kolozskarait megelőzően Nagysármáson történtek állami telepítések 1894–95-től.3 A mezőgazdasági állami telepítés fő célja az volt, hogy a Székelyföldet a Mezőségen át Kolozsvárral és Kalotaszeggel minél szélesebb sávban összekötve magyar etnikai hidat építsen az Alföld magyarsága felé. A telepítést az 1894. évi V. törvénycikkely hozta meg. A kincstár megvásárolta 1901-ben báró Rottenthal Józsefné szül. Haller Anna grófnő 1012 kat. hold és 956 négyszögöles kolozskarai birtokát,4 265 417,59 koronáért. Ezekre a területekre hozták a telepeseket. Kolozskara belterületén 17, a falu határában pedig további két, egymástól távol lévő házcsoportban 10, illetve 4 telepes házat épített fel az állam 19031904-ben. A faluban három utcában az egymás mellé épített házakból, átalakítva nem egy még ma is látható. A Bodrok nevű határrészbe épített 10 házból önálló falu – Bodrog – alakult, a Botos-dűlőbeli 4 ház az enyészeté lett. A kőből épített háromosztatú tornácos hosszúházakhoz különálló istálló is járt, továbbá 5-6 házanként egy 18 méter mély téglakút. A kritériumoknak megfelelő jelentkezők közül sorsolással kiválasztott telepesek a házhoz tartozó 1000 négyszögöl mellé kaptak 14 kat. hold szántóföldet (4-5 holdas tagokban!), 2 1/2 hold rétet, 2 kat. hold és 600 négyszögöl hegyi kaszálót, 4 hold legelőt és 3 1/2 hold erdőt5 (2. dokumentum). A 31 új telepes család zömmel a második szomszéd faluból, a túlnépesedett Györgyfalváról érkezett. Az intéző bizottság – nagyon észszerűen – abból indult ki a Györgyfalváról Kolozskarába irányuló telepítés tervezésénél, hogy ezzel az akcióval nemcsak a Kolozsvár és Kolozs között fekvő falvak magyarságának kihalását, hanem egyúttal a túlnépesedett Györgyfalva elszegényedését és lakosainak Amerikába vándorlását is megakadályozza. E telepítéstörténet magyarázza tehát, hogy e két falura, Kolozskarára és Bodrogra, mint Györgyfalva térbeli kiterjesztésére tekinthetünk. Habár több néprajzi tanulmány felveti Györgyfalva mellett Kara és Bodrog Kalotaszeghez való tartozását, de a telepítéstörténetre még csak nem is utalnak.

Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 558 3

Több mint tíz éve végzünk társadalom-néprajzi kutatásokat Kalotaszegen. Folytatni kívánt vizsgálataink révén eddig a térség mintegy 70 településéhez fűz bennünket tereptapasztalat. A könyv Kalotaszeg társadalmának kapcsolatrendszeréről szerzett ismereteink legfontosabbnak ítélt témaköreit egységes gondolati rendszerbe foglalva mutatja be. A házasodási körök vizsgálata alapján elemezzük a kapcsolathálók térbeli szerkezetét, a táji struktúra szerveződését. Kitérünk a vizsgált terület nem paraszti társadalmára, nem református vallási csoportjaira, nem magyar etnikai közösségeire, a „kalotaszegi identitás” meglétére, illetve hiányára, a magyar, illetve román „térvesztés” kérdéseire és a peremterületek problematikájára. Az egyes közösségek közötti kapcsolatokat befolyásoló történeti (középkori és kora-újkori) előzmények bemutatását a Kalotaszegre vonatkozó régészeti, történeti, művészettörténeti és nyelvészeti ismeretek hiánypótló összefoglalásának szántuk. Végül a rendkívül összetett interetnikus kapcsolatok vizsgálataiból a magyar–román viszony feszültségeit elemezzük az 1940–1944-es időszak konfliktusainak tükrében. Ez a korszak hordozza magában a legmélyebb sérelmeket, ennek az időszaknak az eseményei napjainkig meghatározzák az egyes magyar és román közösségek egymáshoz való viszonyát, gazdasági kapcsolatait.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-fulemile-tarsadalom-tajszerkezet-identitas-kalotaszegen//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave