Balogh Balázs, Fülemile Ágnes

Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen

Fejezetek a regionális csoportképzés történeti folyamatairól


A „helytudat” és „térszemlélet”

A Kolozsvártól keletre eső falvaknak semmiféle „Kalotaszeg-öntudata” sincs. A néprajzi irodalomban sok esetben Kalotaszeghez sorolt Györgyfalváról is az az általános vélemény, hogy: „Nem Kalotaszeg, mert ide esik.” (Azaz Kolozsvártól keletre.) A vidék önmeghatározását, önbesorolását kitapintani igyekvő szándékunkban mind a györgyfalviakat és mind a Karán és Bodrogon maradt, egykor Györgyfalváról elszármazottak utódait kérdeztük. (Ez utóbbiak véleménye főleg olyan szempontból érdekes, hogy ők minden bizonnyal egy korábbi, század eleji rétegét őrizték meg az identitásnak.) A karaiak és bodrogiak egyöntetű véleménye szerint nekik semmi közük Kalotaszeghez, ellenben a Mezőséghez sem tartoznak. „A Mezöség Kolozson túl kezdődik”, „Kalotaszeg az Kolozsváron túl van” – mondják. Az ajtoniaknak sincs semmiféle Kalotaszeg-tudata, egyértelműen elkülönítik magukat Kalotaszegtől.

Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 558 3

Több mint tíz éve végzünk társadalom-néprajzi kutatásokat Kalotaszegen. Folytatni kívánt vizsgálataink révén eddig a térség mintegy 70 településéhez fűz bennünket tereptapasztalat. A könyv Kalotaszeg társadalmának kapcsolatrendszeréről szerzett ismereteink legfontosabbnak ítélt témaköreit egységes gondolati rendszerbe foglalva mutatja be. A házasodási körök vizsgálata alapján elemezzük a kapcsolathálók térbeli szerkezetét, a táji struktúra szerveződését. Kitérünk a vizsgált terület nem paraszti társadalmára, nem református vallási csoportjaira, nem magyar etnikai közösségeire, a „kalotaszegi identitás” meglétére, illetve hiányára, a magyar, illetve román „térvesztés” kérdéseire és a peremterületek problematikájára. Az egyes közösségek közötti kapcsolatokat befolyásoló történeti (középkori és kora-újkori) előzmények bemutatását a Kalotaszegre vonatkozó régészeti, történeti, művészettörténeti és nyelvészeti ismeretek hiánypótló összefoglalásának szántuk. Végül a rendkívül összetett interetnikus kapcsolatok vizsgálataiból a magyar–román viszony feszültségeit elemezzük az 1940–1944-es időszak konfliktusainak tükrében. Ez a korszak hordozza magában a legmélyebb sérelmeket, ennek az időszaknak az eseményei napjainkig meghatározzák az egyes magyar és román közösségek egymáshoz való viszonyát, gazdasági kapcsolatait.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-fulemile-tarsadalom-tajszerkezet-identitas-kalotaszegen//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave