Balogh Balázs, Fülemile Ágnes

Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen

Fejezetek a regionális csoportképzés történeti folyamatairól


KORAI ETNIKAI KÉRDÉSEK

Mind a szájhagyományban, mind az irodalomban fel-felbukkan az a feltételezés, mely szerint a kalotaszegi magyarság egy része székely eredetű volna. A nyelvészet és a történettudomány már meggyőzően bizonyította, hogy a 13. század első harmadát megelőzően a székelység egy tekintélyes része a Körösök vidékén élt. A kalotai főesperességbe tartozott Telegd (Mezőtelegd Biharban) volt az itteni „székelység egyik magyarországi gócpontja, és innen indulhatott ki az erdélyi területek megszállása is”.1 A bihari Telegd neve (a székely Adorján törzs egyik ágát hívták Telegdnek) vivődött tovább az udvarhelyszéki telegdi főesperesség nevébe (első említése 1235-ben). Jelentős számú székely eredetű helynévadással Bihar megyében másutt is találkozunk.2 A Váradi Regestrumban 1217/1221-ben szerepel a területileg nem körbehatárolható „Székelyszáz centurionatus” intézménye is. Érdekes módon Kalotaszegnek az egykor Biharhoz tartozó területe nem ragadta meg eléggé a székelység kutatóinak a figyelmét. Többnyire csak Székelyjó nevét említik.3

Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 558 3

Több mint tíz éve végzünk társadalom-néprajzi kutatásokat Kalotaszegen. Folytatni kívánt vizsgálataink révén eddig a térség mintegy 70 településéhez fűz bennünket tereptapasztalat. A könyv Kalotaszeg társadalmának kapcsolatrendszeréről szerzett ismereteink legfontosabbnak ítélt témaköreit egységes gondolati rendszerbe foglalva mutatja be. A házasodási körök vizsgálata alapján elemezzük a kapcsolathálók térbeli szerkezetét, a táji struktúra szerveződését. Kitérünk a vizsgált terület nem paraszti társadalmára, nem református vallási csoportjaira, nem magyar etnikai közösségeire, a „kalotaszegi identitás” meglétére, illetve hiányára, a magyar, illetve román „térvesztés” kérdéseire és a peremterületek problematikájára. Az egyes közösségek közötti kapcsolatokat befolyásoló történeti (középkori és kora-újkori) előzmények bemutatását a Kalotaszegre vonatkozó régészeti, történeti, művészettörténeti és nyelvészeti ismeretek hiánypótló összefoglalásának szántuk. Végül a rendkívül összetett interetnikus kapcsolatok vizsgálataiból a magyar–román viszony feszültségeit elemezzük az 1940–1944-es időszak konfliktusainak tükrében. Ez a korszak hordozza magában a legmélyebb sérelmeket, ennek az időszaknak az eseményei napjainkig meghatározzák az egyes magyar és román közösségek egymáshoz való viszonyát, gazdasági kapcsolatait.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-fulemile-tarsadalom-tajszerkezet-identitas-kalotaszegen//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave