Ebben a „kitágult” világban is érdemes megfigyelni, hogy a kalotaszegi házassági kapcsolatok térhálója hogyan szerveződött újjá egy még nagyobb körré az 1960-as évek óta. Már nem a korábbi szűkebb, 3-4 falura kiterjedő körből házasodnak, de igyekeznek a kalotaszegi magyarságon belül párt találni. Ennek magyarázata részben az egyre inkább beszűkülő helyi párválasztási lehetőségekben rejlik, hiszen az elöregedő falvak kihullanak a pár találására szóba jöhető települések sorából. (Bábonyban egy 17 éves lány, de a jóval nagyobb Zsobokon is csak 5-6 pártás lány jelenti a fiatalságot, és több faluban már hosszú évek óta nem tartottak lakodalmat.) A fiatalok a körzetesített magyar elemi és középfokú oktatás révén, másrészt a számukra elérhető korlátozott munkavállalási körben jól tájékozódnak a tágabb Kalotaszegen. Feltűnő, hogy mennyire számontartják egymást, tudnak egymásról az egy korosztályba tartozók és a mai fiatalok is. Vannak új találkozóhelyek (Riszegtetői napok, Kuruc csárda (Körösfő), később Kis-kuruc (Sárvásár), mákói disco, bánffyhunyadi pizzéria, Kalotaszentkirály határában a „Hegy alatti” kirándulóhely stb.) Meglepő, hogy a régi, az idősek által nevetgélve emlegetett falucsúfoló rigmusokat a mai tizenévesek is nagy érzelmi beleéléssel használják a találkozások, a közös szórakozás alkalmaikor. Évődéseikben nem mulasztják el az alkalmat, hogy használják a gyakran csak egy-egy találó kifejezésbe sűrített csúfolkodást, és megbántódnak, vagy hárítják a nekik címzett szavakat. A mai kalotaszegi gyerekfolklórnak is szerves részét alkotják a hagyományos falucsúfolók.