Tartalomjegyzék

• PRIVATIZÁCIÓ ÉS ÁLLAMOSÍTÁS MAGYARORSZÁGON II. • Régmúlt, közelmúlt, jelen idő
• Impresszum
• chevron_rightII. Intézmények, technikák
  • chevron_right4. Az állam privatizációs és vagyonkezelő intézményei
    • 4.1. Kell egy szervezet!
    • chevron_right4.2. A kezdet kezdete
      • 4.2.1. Az ÁVÜ megalakulásának körülményei
      • 4.2.2. Az ÁVÜ döntési mechanizmusa, szervezeti felépítése
      • chevron_right4.2.3. Az ÁVÜ által kezdeményezett privatizációs programok
        • 4.2.3.1. Az Első Privatizációs Program
        • 4.2.3.2. A Második Privatizációs Program
        • 4.2.3.3. A belvárosi irodaház program
        • 4.2.3.4. A külkereskedelmi vállalatok átalakítása
        • 4.2.3.5. Kastélyprogramok, 1993–2023
        • 4.2.3.6. A sportpálya-program
        • 4.2.3.7. Az ÁVÜ-re rákényszerített ágazati minisztériumi programok
      • 4.2.4. Az ÁVÜ döntési mechanizmusai
      • 4.2.5. Az ÁVÜ igazgatótanácsának működése
      • 4.2.6. 1992: változik a szélirány
    • chevron_right4.3. Két szervezet egymás mellett
      • 4.3.1. Az ÁV Rt. megalakulásának körülményei
      • 4.3.2. A holding, ami csak (angol) nevében volt holding
      • chevron_right4.3.3. Az ÁV Rt. szervezeti felépítése
        • 4.3.3.1. Részvénytársaság vagy költségvetési szerv?
        • 4.3.3.2. Rt. vagy „különleges rt.”?
        • 4.3.3.3. Ágazati vagy funkcionális belső szervezet kell?
        • 4.3.3.4. Az állami vagyon nyilvántartásának számviteli ellentmondásai
      • 4.3.4. Az ÁV Rt. igazgatóságának működése
      • 4.3.5. Az ÁVÜ és az ÁV Rt. konfliktusai
    • chevron_right4.4. A privatizációs törvény születése és az ÁPV Rt. felállítása
      • 4.4.1. Miért volt szükség új törvényre és stratégiára?
      • 4.4.2. Az ÁPV Rt. megalakulásának körülményei
      • 4.4.3. Bokros Lajos ellenvéleménye
      • 4.4.4. Az ÁPV Rt. tőkeleszállítása
    • chevron_right4.5. Az ÁPV Rt. működése
      • 4.5.1. Az ÁPV Rt. első igazgatósága
      • 4.5.2. Egy elvetélt SZDSZ-es kísérlet
      • 4.5.3. 1997: Kezdődik a végjáték?
      • 4.5.4. A privatizációs szervezet leértékelődése
      • 4.5.5. 1998–2002: Még sincs vége!
      • 4.5.6. 2002–2007: Újabb öt év haladék
    • chevron_right4.6. A vagyonkezelő intézmények alvállalkozásai
      • 4.6.1. Az elfelejtett Pri-Man Kft.
      • 4.6.2. Az ÁPV Rt. utódszervezetei
      • 4.6.3. Privatizációs Kutatóintézet, 1991–1998
    • chevron_right4.7. A kincstárivagyon-kezelő szervezet(ek)
      • 4.7.1. Kincstári törvény – ami nincs
      • 4.7.2. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI)
      • 4.7.3. Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA)
      • 4.7.4. Az NFA megszűnése
      • 4.7.5. A nemzeti parkok
      • 4.7.6. A Miniszterelnöki Hivatal – mint szuperholding?
    • chevron_right4.8. A vagyontörvény és az MNV Zrt. megalapítása
      • 4.8.1. Minisztériumi háttérintézmény – társasági formában
      • 4.8.2. A vagyon mégsem került egy kézbe
      • 4.8.3. Visszavont kísérletek a privatizáció felgyorsítására
      • 4.8.4. Egyre bonyolultabb, egyre átláthatatlanabb szervezet
      • 4.8.5. A vagyontörvény első három évének tanulságai
      • 4.8.6. A 2. Orbán-kormány újra szétszedte az MNV Zrt.-t
    • chevron_right4.9. A 2012-es Alaptörvény és következményei
      • 4.9.1. Akárki lehet az állami vagyon kezelője?
      • 4.9.2. A 3. Orbán-kormány is változtatott
      • 4.9.3. A 4. Orbán-kormány kiüresítette az MNV Zrt.-t
      • 4.9.4. Privatizáció helyett „kikerülés” és „kivezetés”
      • 4.9.5. Ágazati minisztériumoknál az állami vagyon
    • 4.10. FÜGGELÉK: Nemzetközi kitekintés
    • 4.11. FÜGGELÉK: Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kastélytörvényt
  • chevron_right5. Kvázitulajdonosok megjelenése
    • 5.1. Privatizáció verseny és Pénz nélkül
    • chevron_right5.2. A települési önkormányzatok
      • 5.2.1. Tulajdonszerzés a belterületi föld jogán
      • 5.2.2. Az önkormányzatok alapítói jogon járó részesedései
      • 5.2.3. Az önkormányzatok harca az áram- és gázszolgáltatókért
      • 5.2.4. A gyógyszertári csata
      • 5.2.5. Kell a Zsolnay, és amit még lehet ….
      • 5.2.6. Itt a vége…
    • chevron_right5.3. A társadalombiztosítási önkormányzatok
      • 5.3.1. A történet eleje: 300 milliárdos ígéret
      • 5.3.2. A történet vége: teljes visszaállamosítás 1998-ban
    • chevron_right5.4. Alkalmazotti tulajdonszerzés
      • chevron_right5.4.1. Az alkalmazottak kisebbségi tulajdonlása
        • 5.4.1.1. Dolgozói részvények kibocsátása az átalakulási törvény alapján (PEH)
        • 5.4.1.2. . Dolgozói részvény-vásárlás
        • 5.4.1.3. A menedzsment extra kedvezményei
        • 5.4.1.4. Vagyonjegyek átkonvertálása
      • 5.4.2. Az MRP mint a proudhonizmus újraélesztése
      • 5.4.3. Vezetői kivásárlás (MBO)
      • 5.4.4. A szakszervezetek tulajdonszerzése
    • 5.5. A mezőgazdasági termelők tulajdonszerzése az élelmiszeriparban
    • chevron_right5.6. Kiszervezések alapítványi formában 2014-től
      • 5.6.1. Új szerepben az MNB?
      • 5.6.2. Az egyetemek kváziprivatizációja, 2019–2023
      • 5.6.3. A Petőfi Irodalmi Múzeum mint vagyoncentrum
      • 5.6.4. Az MCC mint vagyoncentrum
      • 5.6.5. A devizahitelesek ingatlanainak visszavásárlása, 2011–2022
  • chevron_right6. A legértékesebb cégek eladása külföldi befektetők részére
    • chevron_right6.1. A „kemény mag” privatizációja
      • chevron_right6.1.1. A tortaszeletelés analógiája
        • 6.1.1.1. Tervhivatali-ágazatpolitikai meggondolások
        • 6.1.1.2. Szakszervezetek és önkormányzatok
        • 6.1.1.3. Félelem Oroszországtól
        • 6.1.1.4. Nemzetbiztonsági érdekek
        • 6.1.1.5. A közvélemény hangja
      • 6.1.2. Pénzügyi vagy szakmai befektetőkre építsük a privatizációs stratégiát?
      • 6.1.3. Többségi vagy kisebbségi csomagot adjon el a magyar állam?
      • 6.1.4. Az aranyrészvénytől a lex Molig
      • 6.1.5. Egyben vagy külön értékesítsük a „kemény mag” vállalatait?
      • 6.1.6. Az állami tulajdon felhígulása privatizáció előtt
      • 6.1.7. Eladás és/vagy tőkeemelés?
      • 6.1.8. Milyen szerepet kapjanak a minisztériumok a privatizációban?
      • 6.1.9. Nyílt vagy zárt, egy- vagy többfordulós pályázat?
      • 6.1.10. Vezetőváltás privatizáció közben
      • 6.1.11. Az állami tulajdonban maradt nagy cégek csúcsvezetői
      • 6.1.12. Mire fordítsuk a privatizációs bevételeket?
      • 6.1.13. Blue chip-részvények elzálogosítása
      • 6.1.14. Suchman Tamás szerepe
      • chevron_right6.1.15. FÜGGELÉK: Kína és Oroszország külön útja
        • 6.1.15.1. A kínai megavállalatok kialakulása
        • 6.1.15.2. A posztszocialista privatizáció orosz modellje
    • chevron_right6.2. A szabályozási környezet megteremtése
      • 6.2.1. Privatizáció és reguláció
      • 6.2.2. Az ún. természetes monopóliumokról
      • 6.2.3. A vertikálisan integrált rendszerek szétválasztása
      • chevron_right6.2.4. A vezetékes szolgáltatások sajátosságai
        • 6.2.4.1. Villamosenergia-ipar
        • 6.2.4.2. Kőolajtermelés és -szállítás
        • 6.2.4.3. Földgáz, városi gáz, palackos gáz
        • 6.2.4.4. Verseny magyar módra: a (gáz)liberalizációval is lehet trükközni
        • 6.2.4.5. A vízszolgáltatás (ivóvíz, csatornázás)
      • 6.2.5. A vasút mint elméleti közgazdasági probléma
      • 6.2.6. A tulajdonosi jogosítványok megoszlása az állam és az önkormányzatok között
      • 6.2.7. Az Európai Unió és a piacok liberalizációja
      • 6.2.8. A független szabályozó szervezetek összeolvasztása 2021-ben
      • 6.2.9. Koncesszió és a profitok szabályozása
      • 6.2.10. A villamosenergia-ipar hosszú távú megállapodásai
      • 6.2.11. Árszabályozás és liberalizáció az oligopolisztikus piacokon, 1990–2010
      • 6.2.12. Választások előtt nem emelkednek az árak
      • 6.2.13. Rezsicsökkentési kampány, 2010–2023
      • 6.2.14. A pénzügyi piacok liberalizációja
      • 6.2.15. Mi lett a szerencsejáték-üzlet monopolhelyzetével?
      • 6.2.16. A lakossági hulladékszállítás szabályozása 2013–2023
      • 6.2.17. A termőföld-tulajdonszerzés alkotmányellenes korlátozása 1994–2024 között
    • chevron_right6.3. A légi közlekedés privatizációja
      • 6.3.1. A történet eleje és vége
      • chevron_right6.3.2. A Malév kétszeri eladása és kétszeri visszaállamosítása
        • 6.3.2.1. A Malév tőkeemeléses eladása
        • 6.3.2.2. Válás magyar módra
        • 6.3.2.3. Jönnek az angolok?
        • 6.3.2.4. Négy évig senkinek sem kellett ….
        • 6.3.2.5. Kínai, orosz vagy magyar vevő jön?
        • 6.3.2.6. Orosz befektető magyar strómanon keresztül
        • 6.3.2.7. A Fidesz strómanját Demjánnak hívták
        • 6.3.2.8. A Malév csődje speciális szabályok szerint
      • 6.3.3. A Budapest Airport eladása – 75 éves vagyonkezelési szerződés keretében
      • 6.3.4. A Malév csődjét a repülőtér meglepően könnyen túlélte
      • 6.3.5. A Covid-válság után ismét támad a kormány
    • chevron_right6.4. A Matáv privatizációja három szakaszban
      • 6.4.1. A magyar telefónia lemaradása
      • 6.4.2. A telefonhálózat területi szétdarabolása
      • 6.4.3. A privatizáció első etapja
      • 6.4.4. A második etap kényszerpálya
      • 6.4.5. Sikeres tőzsdei bevezetés – szerencsétlen időzítéssel
      • 6.4.6. Az utolsó etap
    • chevron_right6.5. A villamosenergia-ipar privatizációja
      • 6.5.1. Mérleg: áttörés és visszarendeződés
      • 6.5.2. MVM – egykor az ország legnagyobb társasága
      • 6.5.3. A kétszintű társasági rendszer problémái
      • 6.5.4. A privatizáció első kísérlete
      • 6.5.5. Sikeres privatizáció 1995-ben
      • 6.5.6. Lassú víz partot mos …
      • 6.5.7. Robbannak az aknák
      • 6.5.8. Szabálytalan alku a szakszervezetekkel
      • 6.5.9. Titkos megállapodások a befektetőkkel
      • 6.5.10. A Fidesz másképp látja…
      • 6.5.11. Liberalizáció magyar módra
      • 6.5.12. Küszködés a Vértesi Erőművel
      • 6.5.13. A menedzsment visszavág
      • 6.5.14. Kocsis-korszak az MVM-ben
      • 6.5.15. Teljesen átrendeződnek a nyugat-európai piacok
      • 6.5.16. Paks 2 – nem kellett volna még dönteni róla
      • 6.5.17. A Fidesz mindent visszacsinált
    • chevron_right6.6. A regionális gázszolgáltatók privatizációja
      • 6.6.1. Bevezetés
      • 6.6.2. A regionális gázszolgáltatók kialakulása
      • 6.6.3. Mi lesz a gáz árával?
      • 6.6.4. A pályázat
      • 6.6.5. Elő- és utójáték
      • 6.6.6. A budapesti gázszolgáltató (Főgáz) külön privatizációja
      • 6.6.7. A gázszolgáltató cégek visszaállamosítása
    • chevron_right6.7. A Mol eladása – vegye bárki, csak ne az oroszok
      • 6.7.1. Bevezetés
      • 6.7.2. Egy integrált nemzeti vállalat
      • 6.7.3. Átalakulás – vagyonértékelés nélkül
      • 6.7.4. Részvényosztogatás – koncepció nélkül
      • chevron_right6.7.5. Lenyeljen-e mindent a Mol?
        • 6.7.5.1. A Mineralimpex-történet
        • 6.7.5.2. A TVK-t csak később nyelte le a Mol
        • 6.7.5.3. A BorsodChem tőzsdei privatizációja
        • 6.7.5.4. A szolnoki Kőolajkutató Vállalat kálváriája
        • 6.7.5.5. A Rotary Rt.-t a menedzsment szerezte meg
        • 6.7.5.6. Az Olajterv cikcakkjai
      • 6.7.6. A privatizációs koncepció változása
      • 6.7.7. Másodszorra jobban ment
      • 6.7.8. A tőzsdei értékesítés harmadik üteme
      • 6.7.9. A gázár-vita és az ÖMV első lopakodó hadművelete
      • 6.7.10. Egymilliárd dolláros regionális expanzió
      • 6.7.11. Liberalizáció
      • 6.7.12. A gázüzletág értékesítése és a negyedik tőzsdei menet
      • 6.7.13. A Mol saját magát veszi…
      • 6.7.14. Az ÖMV utolsó rohama
      • 6.7.15. Mégis orosz kézbe kerül a cég?
      • 6.7.16. Mennyit is kaptunk a Molért?
      • 6.7.17. Az állam eldugta a maradék Mol-részvényeket
    • chevron_right6.8. Antenna Hungária: privatizáció a médiaháború fogságában
      • 6.8.1. Bevezetés
      • 6.8.2. Mit kínáltunk eladásra?
      • 6.8.3. Sorozatos vezetési válság
      • 6.8.4. Az első privatizációs stratégia
      • 6.8.5. A pályázat
      • 6.8.6. A privatizáció nem aktuális?
      • 6.8.7. Próbálkozások a tőzsdén
      • 6.8.8. Tíz év után végre siker
      • 6.8.9. Mégis a franciák nyertek
      • 6.8.10. A franciák visszaadták
      • 6.8.11. Újra magánkézben az AH
    • chevron_right6.9. Privatizáció a biztosítási és a bankszektorban
      • 6.9.1. Úttörő szerepben
      • 6.9.2. A két nagy biztosító diszkrét privatizációja, 1986–1990
      • 6.9.3. A külföldi tőke első megjelenése a bankszektorban
      • 6.9.4. Privatizáció helyett konszolidáció, 1991–1994
      • 6.9.5. Fordulat: a nagy bankokat is el kell adni!
      • 6.9.6. Bankprivatizáció pályázat nélkül – az MKB esete
      • chevron_right6.9.7. Az OTP és Csányi Sándor siker örténete
        • 6.9.7.1. Mit adtunk el?
        • 6.9.7.2. Változó privatizációs koncepciók
        • 6.9.7.3. Gyurcsány Ferenc csatái Csányi Sándor ellen
      • 6.9.8. A Budapest Bank kínkeserves eladása
      • 6.9.9. Gyors siker: az MHB privatizációja
      • 6.9.10. Végre verseny: a Takarékbank, a K&H Bank és a Mezőbank privatizációja
      • 6.9.11. A kis és közepes méretű bankok megszűnése
      • 6.9.12. FHB – a fölösleges állami bank, 1997–2018
      • 6.9.13. A Postabank és Princz Gábor kudarca
      • 6.9.14. Az MNB-bankok privatizációja, 1993–2001
      • 6.9.15. Tanulságok
      • 6.9.16. FÜGGELÉK: A magyar banki és biztosítási szektor áttekintő adatbázisa, 1975 – 2015
    • chevron_right6.10. Kit érdekel a víz és a szennyvíz?
      • 6.10.1. A regionális vízművek helyzete
      • 6.10.2. Privatizál a főváros
      • 6.10.3. A regionális cégekkel semmi sem történik
      • 6.10.4. Mindent egy kézbe?
    • chevron_right6.11. A vasút privatizációjának kezdetei
      • 6.11.1. MÁV: A 156 éves óriásvállalat
      • 6.11.2. Működhet-e nyereségesen a MÁV?
      • 6.11.3. A vasút szerepe a gazdasági növekedésben
      • 6.11.4. Ami a tisztánlátást zavarja...
      • 6.11.5. Két lehetséges stratégia
      • 6.11.6. A MÁV Cargo privatizációja
      • 6.11.7. Merre tovább?
      • 6.11.8. A MÁV megkapta a Volán-vállalatokat, 2021
    • chevron_right6.12. A gyógyszeripar privatizációja
      • 6.12.1. Bevezetés
      • 6.12.2. Chinoin – „igen” az első kérőnek
      • 6.12.3. Human – először kanadai kézbe
      • chevron_right6.12.4. Richter – önállóan és egyedül
        • 6.12.4.1. A kezdetek
        • 6.12.4.2. Tőzsdei vezetés
        • 6.12.4.3. A maradék 25%-nyi részvény elzálogosítása
        • 6.12.4.4. Út az ellenséges kivásárlás felé?
      • 6.12.5. Egis – kanyargós út a szakmai befektetőhöz
      • 6.12.6. Biogal – nem ők döntöttek
      • 6.12.7. Alkaloida – ötödszörre sikerült
      • 6.12.8. Reanal – végül magyar kézbe került
      • 6.12.9. Összegzés
    • chevron_right6.13. A MAHART szétesése és eltűnése
      • 6.13.1. A magyar hajózás története a II. világháború után
      • chevron_right6.13.2. Holdingstruktúra a vagyonfelélés szolgálatában
        • 6.13.2.1. A belföldi folyami személy- és áruszállítás privatizációja
        • 6.13.2.2. A tengerhajózás felszámolása
        • 6.13.2.3. A balatoni hajók ingyenes és törvénytelen átadása az önkormányzatoknak
        • 6.13.2.4. Mi lett az ingatlanpiaci cégekkel?
        • 6.13.2.5. Az Interlightert nem sikerült eladni
        • 6.13.2.6. A kiüresített holding megszűnése
        • 6.13.2.7. Az MNV Zrt. lemondott az állami tulajdonú hajózási cégekről
    • chevron_right6.14. A Posta állami tulajdonban maradt
      • 6.14.1. Bevezetés
      • 6.14.2. Postából állami pénzügyi holding
      • 6.14.3. A postai piac liberalizációja
      • 6.14.4. Az Orbán-korszak
    • chevron_right6.15. A Volánt lenyelte a MÁV
      • 6.15.1. Bevezetés
      • 6.15.2. A rendszerváltás hatása
      • 6.15.3. Holding-struktúra vagy minden a MÁV-é lesz (2010–2020)?
    • chevron_right6.16. FÜGGELÉK: A Magyar Köztársaság kormányának privatizációs stratégiája, 1994–1998
      • 6.16.1. Bevezetés
      • 6.16.2. Az új privatizációs törvény alapelvei
      • chevron_right6.16.3. Az új privatizációs szervezet
        • 6.16.3.1. A privatizációs szervezet ellenőrzése
      • chevron_right6.16.4. Döntési mechanizmusok és privatizációs technikák
        • 6.16.4.1. Stratégiai fontosságú nagyvállalatok
        • 6.16.4.2. Középvállalati kategória
        • 6.16.4.3. Kisebb jelentőségű, kisebb méretű társaságok
        • 6.16.4.4. Kisbefektetői kedvezmények
        • 6.16.4.5. A munkavállalói érdekek érvényesítése
      • 6.16.5. A kárpótlás folytatása és lezárása
      • chevron_right6.16.6. A társadalombiztosítási önkormányzatoknak történő vagyonátadás alapelvei
        • 6.16.6.1. Általános alapelvek
        • 6.16.6.2. Az átadásra kerülő vagyon formája és összetétele
        • 6.16.6.3. A vagyonátadás módszere
      • 6.16.7. Privatizációs készpénzbevételek, 1994–1997
    • 6.17. FÜGGELÉK: Egy jól informált politikai szereplő vallomása az 1994–95-ös időszakról
  • chevron_right7. Az állami vagyonkezelő szervezetek altársaságai és ingatlanvagyona
    • 7.1. Mire jók az altársaságok?
    • chevron_right7.2. Magyar Fejlesztési Bank
      • 7.2.1. Kiépül az újabb állami vagyonkezelő szervezet
      • 7.2.2. Az 1. Orbán-kormány időszaka
      • 7.2.3. A cégvagyon leépítése, 2002–2010
      • 7.2.4. A 2–4. Orbán-kormány időszaka
    • 7.3. Reorg-csoport, a „rossz bank”
    • chevron_right7.4. Az állami vagyonkezelők által létrehozott vegyes, társasági alapok
      • 7.4.1. Váltó-1 (Pannon Váltó Rt.) – az önállósult vállalkozás
      • 7.4.2. Váltó-2 (Dominancia Rt.) – a Postabank áldozata
      • 7.4.3. Magyar Kárpótlási Befektetési Alapkezelő Rt. – csak papíron létezett
      • 7.4.4. Váltó-3 (Forrás Rt.) – az ÁPV Rt. titkos kasszája
      • 7.4.5. Privinfo Lapkiadó Kft.
    • chevron_right7.5. Az ingatlanvagyon sorsa
      • 7.5.1. Miként jött létre túlkínálat az ingatlanpiacon?
      • 7.5.2. Hajógyári Sziget Vagyonkezelő Kft. – a türelem sem terem rózsát
      • 7.5.3. Belvárosi Irodaház Kft. – 12 évig állami tulajdonban
      • 7.5.4. Hová lett a Prudent-Invest?
      • 7.5.5. BIF – egy tőzsdei cég
      • 7.5.6. Váltó-4 (Libra Rt.) – amit lehetett, kiszivattyúztak belőle
      • 7.5.7. Árpád Ingatlanhasznosító Kft. – diszkréten eladva
      • 7.5.8. Kisrókus 2000 Ingatlanhasznosító Kft. – megkerülni a közbeszerzést
    • chevron_right7.6. Az állami vagyonkezelők termőföld- és erdővagyona
      • 7.6.1. Állami Vagyonnyilvántartási Kft.
  • chevron_rightBIBLIOGRÁFIA
    • Hivatkozások

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 546 0

Stark Antal Egy viharos évszázad, Magyarország gazdasági, társadalmi változásai (1920−2017) című könyve közel száz év gazdasági, társadalmi folyamatait négy részre bontva mutatja be. Először az 1920 és 1938 közötti éveket vizsgálja, majd az 1938 és 1960 közötti időszakot elemzi, egyetlen időszakba vonva össze a II. világháború, a holokauszt és a Rákosi-korszak társadalmi, gazdasági kataklizmáit. Az 1960 és 1990 közötti éveket, különösen az új gazdasági mechanizmus bevezetésétől az 1980-ig terjedő korszakot, kiemelkedően sikeresnek, aranykornak tartja a szerző, amit gyors gazdasági növekedés, az életszínvonal jelentős emelkedése jellemzett, ugyanakkor a külső gazdasági egyensúly súlyos romlása is ekkor kezdődött. A rendszerváltás utáni korszak bemutatása különösen részletes és adatgazdag. Stark Antal nemcsak önmagában vizsgálja a magyar gazdaság elmúlt évszázadának történetét, hanem sokoldalú nemzetközi összehasonlításban is; többféle módon elemezve azt a kérdést, hogy az adott időszakban előrehaladt-e Magyarország gazdasági, társadalmi felzárkózása, sikerült-e csökkenteni az elmaradottságot. Nemcsak a legfejlettebb országokéval veti egybe Magyarország teljesítményét, hanem az egykori szocialista országokkal, illetve egy kisebb európai országokból kialakított mintával is egybeveti a hazánk által megtett utat. A könyvet jól használhatják −akár tankönyvként is – az egyetemi hallgatók, valamint középiskolai és egyetemi oktatók, a társadalomtudományok számos területének (közgazdaságtan, történelem, szociológia, politikatudományok) művelői, és a vizsgált kérdések iránt érdeklődő más olvasók is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/stark-egy-viharos-evszazad//