A háborús örökséghelyszínek megőrzésében és menedzselésében többféle igénynek kell megfelelni (Timothy–Boyd, 2003). Garrod és Fyall (2000) hangsúlyozták, hogy épített örökségattrakciók hosszú távú menedzselése számos kérdést vet fel. Elsősorban arra hívták fel a figyelmet, hogy az örökséghelyszínek esetében még mindig az „állagmegóvás” a cél, míg a látogatómenedzsment és a desztináció gazdasági versenyképességének javítása csupán másodlagos fontosságúak. A helyszín megőrzésért és menedzseléséért felelős szervezetek, szakértők, kurátorok, tervezők és szolgáltatók céljai általában eltérőek (Husz, 2007). Az örökséghelyszínek menedzselése szempontjából a legfőbb kérdések: 1. az örökségattrakció küldetése; 2. belépők szedése vagy nem szedése; 3. a helyszín megőrzését és menedzselését megalapozó és fenntartó támogatás mértéke. Leask (2010) átfogó elemzésében összefoglalta a látogatói menedzsment legfőbb pontjait. Az interpretációs elemek alkalmazása szempontjából háborús örökséghelyszíneket meg kell különböztetnünk a többi örökséghelyszíntől. Leask (2010) szerint az örökségattrakciókat nemcsak megőrizni és védeni kell, hanem a turisztikai desztináció versenyképességének növelése érdekében fejleszteni is szükséges. Az örökségattrakciók által generált gazdasági haszon lehetővé teszi, hogy a döntéshozók is felismerjék a helyszín megőrzésének és menedzselésének fontosságát, továbbá elősegíti a fenntartáshoz szükséges anyagi támogatások mértékét. Az örökséghelyszínek menedzsmenttervének tartalmaznia kell a látogatómenedzsment pontos kialakítását, valamint a megfelelő interpretációs eszközök alkalmazását a tájékoztatás és oktatás érdekében. A kulturális attrakciókhoz képest Poria et al. (2003) szerint az örökséghelyszíneket másképpen kell menedzselni és a helyszínhez és történetéhez illeszkedő marketingstratégiára van szükség. A háborús helyszínek érzelmi reakciókat váltanak ki a látogatókból, ezért a különböző látogatói szegmensek megszólításánál nagyon fontos a marketingkommunikáció egyedisége (Austin, 2002). A történelmi ismeretek, az eseményeket feldolgozó regények, színdarabok, filmek, az eseményekről és a helyszínről formált elképzelések mind befolyásolják a turisták motivációját és viselkedését.