Halmai Péter

Mélyintegráció


Liberalizáció és ágazaton belüli kereskedelem

Az ágazaton belüli kereskedelem és az európai integráció kölcsönös összefüggését először Verdoorn (1960) tárgyalta. E tanulmány a Benelux államok közötti kereskedelmet vizsgálta, s annak növekedését nagyrészt ágazaton belüli áruáramlásokkal magyarázta. Drèze (1961), majd Balassa (1966) szerint a vámunió kiépítése az EGK-tagállamok között megnövekedett ágazaton belüli kereskedelmi áramlást eredményezett, nem pedig ágazatok közötti specializációt. E tendenciák szemben állnak a sztenderd Hekscher–Ohlin-modellel. Utóbbi feltételezése szerint – mint arról már volt szó – a vámok és más kereskedelmi akadályok eltörlése a partnerek különböző tényezőellátottsága és komparatív előnyei miatt megnövekedett ágazatok közötti kereskedelemhez vezet. Ugyanakkor e tétel szemben állt a hagyományos vámunió elmélettel is. Viner (1950) a vámunió keretében az ágazaton belüli specializáció növekedését jelezte előre. Különösen fontos kérdésként merült fel az integráció (azon belül a kereskedelmi liberalizáció) és az ágazaton belüli kereskedelem közötti okozati kapcsolat: volt-e „bármilyen oka annak, amiért a gazdasági integráció az ágazaton belüli kereskedelmet nagyobb mértékben ösztönözte, mint az ágazatok közötti kereskedelmet” (Sapir, 1992).

Mélyintegráció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 556 9

Az európai integráció, a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) a regionális rendszerek mindmáig egyedi, kivételesen mély és széles formája. A GMU – a pénzügyi összefüggéseken túl – a szélesebb integrációs folyamatba is beillesztést igényel. Az integrációelmélet reálgazdasági (kereskedelem- és növekedéselméleti) összefüggései is megkerülhetetlenek.

A kötet újszerű értelmezési keretrendszerének kiindulópontja a kereskedelmi integráció. A kereskedelemelmélet a hagyományos (a konvencionális határintézkedésekre irányuló) regionális konstrukciók meghaladásaként „mély” (kereskedelmi) integrációnak tekinti a szabályozási konvergenciát (s esetleg további „mély” elemeket) is tartalmazó új generációs regionális megállapodásokat. A mélység az európai integráció tekintetében is döntő jelentőségű dimenzió. Egyrészt kifejezi a leginkább előrehaladott regionális integráció elért szintjét (állapotát). Másrészt jelzi a folyamat irányát: a mélyülő, egyre szorosabb integrációt, mint fejlődési irányzatot. A mély (regionális) integráció (a kötetben: mélyintegráció) rendszerként, konceptuális keretként történő értelmezése lényeges hozzájárulást ígér az átfogó elméletalkotáshoz.

A mű célja a mélyintegráció fő tartalmi jellemzőinek és rendszersajátosságainak a feltárása. Alapvető fontosságú kérdések: Melyek a mélyintegrációt megalapozó gazdasági mechanizmusok? Hogyan működnek azok? Melyek e mechanizmusok meghatározó tényezői?

Az "ökonómia" az alcímben a problémakör rendszerezett közgazdaságtani, sok esetben pedig politikai gazdaságtani interpretációját jelzi.

Hivatkozás: https://mersz.hu/halmai-melyintegracio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave