Halmai Péter

Mélyintegráció


Kritériumok és az aszimmetrikus sokk

A munkamobilitás fontos lehet korábban árfolyamokkal elnyelt sokkok esetében. A diverzifikáció fontossága specifikus sokkok esetén szembetűnő. Az erősen szakosodott országban ilyenkor sok vállalat eltűnhet. Az elbocsátott menedzserek és további dolgozók más területeken boldogulnak. Új vállalkozások révén mérsékelhetik a korábbi túlzott szakosodás következményeit. A kereskedelmi fejlődés, az értékláncok előtérbe kerülése e kritérium relevanciáját mérsékeli. Ez azonban nem endogenitás. A változások nem a monetáris unió hatására, arra válaszként következnek be, hanem a technológiai fejlődésen alapulnak. A monetáris unió keretei között az egyes tagállamok tanulnak egymástól. Ehhez tudatában kell lenniük, mások mit csinálnak, s meg kell győződniük a sikeres külföldi kísérletek otthoni alkalmazhatóságáról. E folyamat nagyon is élő lehet valódi szövetségek, pl. szövetségi államok keretei között. Valamely valutaövezetben az átláthatóság előny: erősíti a versenyt. Megkönnyíti és meggyőzőbbé teszi az összehasonlításokat. Különösen ez a helyzet szimmetrikus sokk esetén, amely aszimmetrikus hatásokat okoz. Fontos kérdések: ez miért történik meg? Melyik ország kezeli jobban a sokkot? Mit kell változtatni a sokk kezelésén a jövőben? A sokkok megmutathatják a gyengeségeket, s előmozdíthatják a válaszhoz szükséges tanulási folyamatokat.

Mélyintegráció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 556 9

Az európai integráció, a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) a regionális rendszerek mindmáig egyedi, kivételesen mély és széles formája. A GMU – a pénzügyi összefüggéseken túl – a szélesebb integrációs folyamatba is beillesztést igényel. Az integrációelmélet reálgazdasági (kereskedelem- és növekedéselméleti) összefüggései is megkerülhetetlenek.

A kötet újszerű értelmezési keretrendszerének kiindulópontja a kereskedelmi integráció. A kereskedelemelmélet a hagyományos (a konvencionális határintézkedésekre irányuló) regionális konstrukciók meghaladásaként „mély” (kereskedelmi) integrációnak tekinti a szabályozási konvergenciát (s esetleg további „mély” elemeket) is tartalmazó új generációs regionális megállapodásokat. A mélység az európai integráció tekintetében is döntő jelentőségű dimenzió. Egyrészt kifejezi a leginkább előrehaladott regionális integráció elért szintjét (állapotát). Másrészt jelzi a folyamat irányát: a mélyülő, egyre szorosabb integrációt, mint fejlődési irányzatot. A mély (regionális) integráció (a kötetben: mélyintegráció) rendszerként, konceptuális keretként történő értelmezése lényeges hozzájárulást ígér az átfogó elméletalkotáshoz.

A mű célja a mélyintegráció fő tartalmi jellemzőinek és rendszersajátosságainak a feltárása. Alapvető fontosságú kérdések: Melyek a mélyintegrációt megalapozó gazdasági mechanizmusok? Hogyan működnek azok? Melyek e mechanizmusok meghatározó tényezői?

Az "ökonómia" az alcímben a problémakör rendszerezett közgazdaságtani, sok esetben pedig politikai gazdaságtani interpretációját jelzi.

Hivatkozás: https://mersz.hu/halmai-melyintegracio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave