Az 1944 előtti történeti parlamentekre a társadalmi, gazdasági és műveltségi hierarchia uralmát egyaránt bizonyítjuk majd, de a képviseleti hiátus érzékeltetésére még két további szempontot említeni kell: a Monarchia időszakában a nemzetiségi összetétel, az egész korszakra a vallási összetétel mutathatja a képviselők és a társadalom összetétele közötti eltérést. A nemzetiségi megoszlás a képviselők körében – csakúgy, mint országosan – az I. világháború előtti időszakban a soknemzetiségű ország okán igazán fontos kérdés. A képviselők nemzetiségi hovatartozása több kérdést vet fel. Az I. világháború előtti időszakban a magyarországi országgyűlésben ültek Horvát-Szlavónország küldöttei, és a képviselői almanachok is közlik nevüket, illetve különféle adataikat. A jelen elemzésből azonban kimaradnak, hiszen nem a szokásos parlamenti választási folyamat eredményeként (bárha korlátozott, hatalmi befolyástól és sokszor visszaélésektől terhelt volt is ez a választási folyamat), hanem delegálással kerültek be a magyar országgyűlésbe. Viszont foglalkozni kell a választás nyomán bekerült és valamely nemzetiséghez tartozó képviselőkkel. A feladat azonban nem egyszerű, ugyanis nem lenne helyes a nemzetiségi hovatartozást bármiféle sejtett kulturális, nyelvi, családi stb. szempont alapján meghatározni A fogalom képviseleti-politikai tartalmat azáltal nyerhet, hogy egy képviselő valamilyen nemzetiségi programmal, nemzetiségi identitását hangsúlyozva kerül be a parlamentbe. Ez nem feltétlenül jelenti valamely nemzetiségi párthoz való tartozását, hiszen nemzetiségiként lehet akár kormánypárthoz, akár ellenzékhez tartozni, és az I. világháború előtti korszakban valóban csak rövidebb időszakban jelent meg és került parlamenti pozícióba ténylegesen nemzetiségi programmal fellépő párt a képviselőházban. Az elemzés tehát csak azokra a képviselőkre terjed ki, akikről valóban egyértelműen kideríthető volt ez a fajta nemzetiségi identitásvállalás.