A képviselők stabilitásának hozadéka lehet a képviselői-politikusi szakértelem elsajátítása. Bár említettük ennek potenciálisan negatív tartalmát is – mely elsősorban a képviseleti deficit –, a stabilitás szempontjából most arra a kérdésre keresünk választ, hogy a szolgálati idő hossza hogyan hat a képviselők politikai szakértelmére. A politikai szakértelem is köthető bizonyos pozíciókhoz. Feltételezhető, hogy a parlamenti bizottsági elnöki és alelnöki hely ennek a szakértelemnek az elismerése: a legritkább esetben fordulhat elő, hogy egy parlamenti újonc ilyen pozícióba jut. Hasonló a feltevés a miniszteriális háttérre vonatkozóan. Noha a miniszteriális kinevezések nem kötődnek feltétlenül a parlamenti képviselőséghez, a parlamenti képviselők esetében feltételezhetően megnöveli a miniszteriális pozícióba kinevezés esélyét, ha az illető már több parlamenti cikluson át bizonyított. Harmadik sajátosságként a helyi politikai háttér jelenik meg az elemzésben. Ez ellentmondásosabb mutató az előzőeknél. A képviselők helyi politikai háttere a magyarországi politikai fejlődésben egyszerre lehet ok és okozat: a helyi kötelékek általában szorosak, így azok hozzásegíthetik a politikust a nagypolitikába való beágyazódáshoz, viszont a parlamenti pozíció megerősíti a helyi hatalmi helyzetet. Ezzel együtt közvetett módon mégis igaz, hogy a helyi politikai háttér nemcsak egyszerűen a stabilitást segítő tényező, hanem az információk, a képviseleti beágyazottság, a rendelkezésre álló több erőforrás alapján a politikai-szakmai lehetőségeket is növeli (Várnagy, 2008). Azok a képviselők, akik jobban beágyazottak, több érdek, gazdagabb tapasztalat, sokféle érték közvetítői lehetnek a politikai döntéshozatalba. E hatások mérésére más módszert használunk, mint az előző részben, de a kiindulópont itt is az egyes képviselő. A képviselői hivatás teljesítésének sikeréhez – legyen az bizottsági vagy kormányzati funkció, esetleg helyi politikai poszt – mennyiben járul hozzá a hosszú szolgálati idő? A képviselőket aszerint osztjuk csoportba, hogy mennyire beágyazottak a parlamenti politikába: kialakítjuk az először megválasztottak, a 2 és 3 alkalommal megválasztottak, a 4 és 5 alkalommal megválasztottak, valamint a 6-szor vagy annál többször megválasztottak csoportjait. Ez a felosztás nem minden korszakban érvényesül a maga teljességében, hiszen a politikai fejlődés megszakítottságai (is) akadályozzák a képviselői folytonosságot. Például, ahogy már említettük, a 2006-os ciklusban egyetlen hatodszor szolgáló képviselő ül a magyar parlamentben, így a helyi politikai háttér 100%-os értéke 2006-ra ennek az egy személynek az adatát takarja. Mégis összességében eligazító és magyarázó érvényű adatokat kapunk (Lásd a 20. táblázat). Az egyes ciklusokra vonatkoztatva az eredmények %-os arányban jelennek meg. Így láthatóvá válik, hogy a stabil(abb) képviselői csoport valóban több politikai-képviselői szakértelmet hordoz-e potenciálisan: megjelenik-e ez parlamenti és kormányzati feladatokban, és megjelenik-e képviseleti erőforrásokban?