Gerse Károly

Kazánok

2., javított kiadás


3.3.5. Kétfázisú konvektív hőátadás

Az előző tartományhoz viszonyítva az eltérést az áramlás és a hőátadás jellegének változása jelenti. Ha túl sok gőz keletkezik vagy túl nagy az áramlási sebesség, az áramlás gyűrűs jellegűvé válik, a 3.9. ábrán ezt az E, F tartomány mutatja. A hőátadás számítása a (3.67) képlethez hasonló, de attól eltérő összefüggésekkel is lehetséges. Ezeket a 3.2. táblázat foglalja össze. Sok esetben szükség lehet a folyadékfilm vastagságának kiszámítására is. A csőben áramló folyadékhányad
 
(3.68)
 
a filmvastagságból, vagy a képletet átrendezve a film vastagsága a folyadékfázis arányából számítható.
Amennyiben a gyűrűs áramlás hőátadási tényezőjét a csövet teljesen kitöltő folyadékáramlás hőátadási tényezőjéhez akarjuk viszonyítani, McAdam feltevéséből kell kiindulni. Szerinte, adott Reynolds-számnál, az anyagjellemzők egyenlőségének feltételezése esetén
 
(3.69)
 
Azaz
 
(3.70)
 
amiből
 
(3.71)
 
A (3.70) képletben a folyadékfilm hidraulikus átmérője. Mivel az térfogathányad és a Martinelli-féle paraméter között egyértelmű kapcsolat van, belátható, hogy a gyűrűs áramlás hőátadásának számítására is miért alkalmas a Dengler–Addoms-féle (3.67) képlet.
A 3.2. táblázatban feltüntetett képletek közül a legnagyobb pontosságot Chen (±11%), összefüggése, illetve az azt tovább pontosító Gungor–Winterton-, Kandikar- vagy a karlsruhei egyetemen gyűjtött alapadatbázisra (10 262 adat vízre) új korrelációt kidolgozó Steiner–Taborek-eljárások biztosítják. Ezért Chen eljárását részletesebben is ismertetjük. A korábban kidolgozott eljárások – Szterman–Sztjusin (±25%), Schrock (±31,7%), Dengler (±38,1%) − kevésbé pontosak, de alkalmazásuk esetenként egyszerűbb, ezért ezek is szerepelnek a 3.2. táblázatban. Érdemes megjegyezni, hogy a kazánok üzemi tartományában a legtöbb mérési adatra a Szterman–Sztjusin-féle képlet támaszkodik.
 
3.24. ábra. Chen összefüggésének korrekciós tényezői [3.25]. a) Reynolds-számot helyesbítő tényező, b) egyenértékű hőmérséklet-helyesbítő tényező
 
Chen a Rohsenow által aláhűtött buborékos forrásra ajánlott
 
(3.72)
 
képletből indul ki [3.25]. A folyadékfázisra vonatkozó értékét a szokásos összefüggéssel (3.32) javasolja számítani, a Re-szám helyébe a kétfázisú áramlásra vonatkozó értékét helyettesítve. Mivel ennek számítása nehézkes, meghatározásához a
 
(3.73)
 
segédparamétert vezeti be (3.24. ábra (a)). Az a helyi folyadékfázisra vonatkozik. és ezzel a kétfázisú áramlásra vonatkozó a Martinelli-paraméter függvényében számítható.
A forrásos hőátadásra vonatkozó számításánál figyelembe kell venni, hogy a buborékképződést meghatározó hőmérsékletprofil a határréteg vastagságától, a turbulencia nagyságától függ (3.25. ábra). Ennek változását Chen az
 
(3.74)
 
képlettel veszi figyelembe, a határréteg vastagsága és a turbulencia mértéke pedig a függvénye (3.24. ábra (b)), és értékét kísérleti adatok alapján határozta meg.
 
3.25. ábra. A hőmérsékletprofil és az egyenértékű () hőmérséklet forrásnál és kétfázisú konvektív hőátadásnál [3.1]
 
A hőátadási tényező számításának a menete a következő (kiinduló adatok: , , , , ):
    1. Kiszámítjuk az áramlás jellemzői alapján a Martinelli-féle paramétert,
 
(3.75)
 
 
Az aláhűtött buborékos forrás tartományára a 3.3.3. fejezetben ismertetett (3.63) képlet használata is iterációval jár.
 
3.2. táblázat
Számítási képletek kétfázisú konvektív hőátadásra
Dengler–Addoms
 
D=25,4 mm
L=6,1 m
Kétfázisú konvektív hőátadás, kényszerített áramlásban ( =1)
Buborékos forrás megindulásának feltétele
Korrekciós tényező folyadékfilmbeli buborékos forrásra
Schrock–Grossman
Kitevő és állandók Wright és társai korrelációs számításából származnak, ezek kisebb hibával adják vissza a mérési eredményeket: [3.1], 209.
Szterman– Sztjusin
[3.2]
Kis gőztartalomnál = 6150, = 0,7, : átlagsebesség; Diszperz-gyűrűs áramlásnál = 900, = 0,55
Chen
, illetve értéke 3.24. ábra alapján (behelyettesítés SI mértékrendszerben), vagy a következő közelítő összefüggésekből:
; ; ; ; is alkalmazható [3.25]
Gungor–Winterton [3.25]
 
Amennyiben <0,05, , illetve , ahol ,
Steiner–Taborek
Az meghatározása kis -számoknál (3.31) képletből, egyébként (4000< <5 106, 0,5< <2000)
felhasználásával, ahol
(Érvényes, ha <, valamint <0,5 és >)
Kis hőterhelés esetén:
=25580 W/m2K, =150 kW/m2, =0,01 m, =1 μm ([20]-ban (Hbb) is.)
Érvényes vízre = 1–32 mm, =0,1–18 μm tartományban.
(érvényes <0,95 esetén)
(0,3 μm)
Kandikar [3.26]
=1,
Függőleges csövekre =1, vízszintes csövekre =1, ha a csőbe belépő folyadékfázisra vonatkoztatott ≥0,04, illetve amennyiben <0,04
 
A Chen féle, illetve a továbbfejlesztett módszerek előnye, hogy minden tartományban ugyanaz a képlet alkalmazható, így az átmenet folyamatos. Chen módszere a kétkomponensű keverékre is felhasználható a Stephan–Körner által ajánlott kiegészítéssel. Ez az irodalomban [3.1], [3.25] megtalálható.
 
3.26. ábra . Hőátadási tényezők, a falhőmérséklet változása állandó tömegáram-sűrűségnél a Steiner–Taborek- közelítésnél [3.25]. A–H a 3.9. ábrához kapcsolódóan ismertetett áramlási, hőátadási szakaszokat jelenti. A falhőmérséklet lefutása hőterheléshez tartozik
 
A Steiner–Taborek-féle feltevés figyelembevételével a buborékos és a konvektív forrásra, ezek összegére adódó hőátadási tényezőt, illetve a falhőmérséklet lefutását egyenletesen fűtött, függőlegesen felfelé átáramlott csőre a 3.26. ábra mutatja [3.25]. Megfigyelhető, hogy a buborékos forrás bekövetkezéséhez szükségesnél kisebb hőfluxus esetén csak a konvektív hőátadástól (az ábrán konvektív forrás) függ, és egy széles tartományban közel független a tömegáram-sűrűségtől és a gőztartalomtól. Teljesen kialakult buborékos forrás esetén nagymértékben független a tömegáram-sűrűségtől és az áramlás jellegétől. =0 gőztartalom esetén a buborékos forrás megindulásához szükségesnél nagyobb hőfluxus esetén a buborékos forrás hőátadási tényezőjével, egyébként a konvektív hőátadási tényezővel egyenlő. = 1 gőztartalom esetén ismét az egyfázisú konvektív hőátadási tényezővel lesz egyenlő. Ha a cső felülete kiszárad (dry out) – nagyobb hőfluxusok esetén (mint azt a 3.26. ábra mutatja), akár <1-nél –, helyett ismét az egyfázisú hőátadás (permetáramlás esetén a folyadékhiányos forrás) lesz jellemző.

Kazánok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 492 0

Háztartásokban, ipari üzemekben, erőművekben széleskörűen alkalmaznak tüzelőanyag elégetésével vagy más módon bevezetett hőmennyiség hőhordozó közeggel történő hasznosítására szolgáló berendezéseket: kazánokat. A könyv ezek tervezésének, üzemeltetésének, vizsgálatának szerteágazó konstrukciós, hőtechnikai, áramlástani, szilárdságtani, vegyészeti és más ismereteit foglalja össze, az egyetemi oktatásban és a gyakorlati életben is hasznosítható módon. Az elméletet élő gyakorlattal ötvözve elsősorban erőműi, ipari, távhőszolgáltató kazánokkal foglalkozik, de a folyamatokra, szerkezeti kialakításra, gyakorlati viselkedésre vonatkozó utalások kisebb berendezéseknél is alkalmazhatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gerse-kazanok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave