MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Kazánok
2., javított kiadás
3.4.3.1. Súrlódási nyomásveszteség
A súrlódási nyomásveszteség számítására az irodalom többféle módszert ismertet. Gyakorlati célokra a legelterjedtebb a Lockhart–Martinelli–Nelson-féle módszer, így ezzel foglalkozunk a legrészletesebben.
Lockhart–Martinelli–Nelson-módszer: Lockhart és Martinelli [3.9] a kétfázisú áramlás súrlódási nyomásveszteségét abból a közelítő feltevésből kiindulva vizsgálta, hogy a folyadékfázis el nem gőzölgött maradék része a teljes keresztmetszetet kitölti és a kétfázisú áramlás súrlódási nyomásvesztesége a belépő folyadékáramra vonatkoztatva a folyadékfázis súrlódási veszteségéből a (3.121) képlettel kiszámítható.
A korrekciós tényezőt a maradék (helyi) folyadékáramra vonatkoztatva:
A súrlódó erő az ismert összefüggés szerint
ahol
A-val végigosztva kiszámítható a tiszta folyadékfázis nyomásesése:
illetve (3.135)-be:
Martinelli és Lockhart méréseik során a kétfázisú áramlás súrlódási veszteségét a folyadékfázis nyomásveszteségére vonatkoztatták:
Korrelációs paraméternek a
Mérési adataikat függvényeként ábrázolva ( a kilépő keresztmetszetre vonatkozik) azt tapasztalták, hogy kritikus nyomás közelében helyett, ami az elméleti meggondolásokból következne, felé tartott, így a helyett másik korrelációs paramétert kellett felhasználni [3.10].
kifejezés adódik, amiből a kritikus állapotra vonatkozó behelyettesítésével , és ekkor . Az így, a (3.143) képlet alapján (Martinelli–Nelson által) számított értékeket a 3.34. ábra mutatja.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m713kaz_2498/#m713kaz_2498 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m713kaz_2498/#m713kaz_2498)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m713kaz_2498/#m713kaz_2498)
3.34. ábra. A kétfázisú helyi súrlódási nyomásveszteségi tényező () a nyomás és a gőztartalom függvényében [3.1]
Egy adott csőszakaszra a súrlódási nyomásveszteség a (3.121) egyenlet felhasználásával:
Integrálva
Az átlagos korrekciós tényező értéke különböző nyomásokra a 3.35. ábrán látható.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m713kaz_2507/#m713kaz_2507 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m713kaz_2507/#m713kaz_2507)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m713kaz_2507/#m713kaz_2507)
3.35. ábra. A kétfázisú átlagos súrlódási nyomásveszteségi tényező a nyomás és a kilépő gőztartalom függvényében
A VEIKI-féle közelítés: A kétfázisú helyi súrlódási nyomásveszteségi tényező a VEIKI [3.16] által elvégzett regressziós számítások alapján:
alakú képlettel közelíthető, ahol
Áramlási formától függő közelítés: A gyakorlatban gyakran alkalmazzák a -re és -re vonatkozó alábbi Lockhart–Martinelli-féle közelítő összefüggéseket is [3.1]:
ahol
Paraméteres közelítés: A kétfázisú súrlódási nyomásveszteség a kazánoknál szokásos gőztartalom-tartományban a kétfázisú helyi súrlódási nyomásveszteségi tényező közelítésével is meghatározható. A közelítés lényegét a 3.36. ábra szemlélteti.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m713kaz_2519/#m713kaz_2519 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m713kaz_2519/#m713kaz_2519)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m713kaz_2519/#m713kaz_2519)
3.36. ábra. A kétfázisú helyi súrlódási nyomásveszteségi tényező közelítése
A tag számlálójában lévő különbség a Martinelli–Nelson-féle diagramból (3.34. ábra) meghatározható. Regressziós számítások alapján [3.15]:
ezzel
A képlet – 7–212 bar nyomástartományban − a gyakorlatban elfogadható pontossággal használható.
Chisholm számítási módszerei: Lockhardt–Martinelli kísérleteiket fűtetlen csövekben végezték, ezért nagyszámú kísérletet hajtottak végre annak ellenőrzésére, hogy a kísérleteikből származó paraméter és a fűtött csőrendszerekben mért értékek mennyire egyeznek. A Taraszova kísérleteiből [3.2] származó görbéket jellegre a 3.37. ábra mutatja.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m713kaz_2529/#m713kaz_2529 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m713kaz_2529/#m713kaz_2529)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m713kaz_2529/#m713kaz_2529)
3.37. ábra. A kétfázisú nyomásveszteségi tényező változása a gőztartalom függvényében az elméleti és a kísérleti vizsgálatok szerint [3.2]
Amerikai vizsgálatok is megerősítették, hogy a kazánoknál szokásos nyomástartományban a Martinelli-féle kísérletek és fűtött csöveken végzett vizsgálatok között eltérések vannak. 60 bar nyomás alatt általában nagyobb, 100 bar nyomás fölött általában kisebb a fűtött csövek súrlódási nyomásvesztesége. További eltérések adódnak az 500–1000 kg/m2s tömegáramsűrűség-tartomány felett, ahol a kísérleti eredményeket a homogén modellel számított értékek jobban megközelítik. A különbség a 10%-ot is elérheti. Ezért a nagyon szemléletes Martinelli-féle diagramok mellett más, pontosabb számítási eljárások is elterjedtek. Legismertebbek a Chisholm-, a Chisholm által módosított Baróczy-féle módszerek, illetve a Taraszova–Kirillovics-féle kiegészítések.
ahol és értéke a csövek érdességétől függ. Sima csövekre, ahol a csősúrlódási tényező a Reynolds-szám függvénye: = 0,75, . Érdes csövekre, ahol a csősúrlódási szám független a Reynolds-számtól: = 1, . A képletek felhasználásával víz-gőz áramlásra, 30 bar nyomás felett, kg/m2s tömegáramsűrűség-tartományban:
alakú kifejezést javasolt, ahol
képlettel számítható. A Baróczy-féle együttható pedig és függvényében a 3.7. táblázatból választható. A képletből látható, hogy a korrekciós tényező legerősebben a tömegáram-sűrűségtől függ.
3.7. táblázat [3.1]
|
B (Baróczy-féle együttható)
|
||
|
F
|
B
|
|
|
1÷9,5
|
≤500
|
4,8
|
|
500≤1900
|
||
|
1900<
|
||
|
9,5÷28
|
≤600
|
|
|
600<
|
||
|
28<
|
|
|
Friedel-korreláció [3.28], [1]: Friedel a nagyszámú kísérleti adat alapján új, a korábbiaknál nagyobb pontosságú (a standard eltérés 40-50% amely egyfázisú áramlásra nagynak tűnik, de kétfázisú áramlásnál jónak tekinthető [3.25]) összefüggést javasolt. A képlet függőleges felfelé áramlásra és vízszintes áramlásra érvényes.
ahol
≤ 1055 esetén az egyes fázisokra , > 1055 esetén képletek [1], vagy a Blasius-féle (3.137) összefüggés alkalmazása javasolt.
Az [1] irodalomban a (3.155), (3.157) összefüggés kitevőire egy korábbi közlemény alapján más értékek, a Froude- és a Weber-szám előbbi képleteiben helyett szerepelnek.
Orosz szerzők kiegészítései: Az orosz cirkulációs számítási normatívában a homogén modell módosított változatait alkalmazták [3.5]. Sztürikovics reaktorok számítására [3.3] a Martinelli- és a Baróczy–Chisholm-féle módszert javasolja. Ugyanakkor orosz kutatók több összefüggést javasolnak ezeknek a módszereknek a pontosítására:
-
Aláhűtött buborékos forrás: Az aláhűtött buborékos forrás tartományában = 0 esetén a korrekciós tényező , ugyanakkor a fal melletti határrétegben megjelennek a gőzbuborékok, miközben a folyadékmag hőmérséklete még a telítési érték alatt van. A buborékok következtében a nyomásveszteség megnő. A buborékok falról való leszakadása esetére Taraszova a fűtetlen csőre vonatkozó korrekciós tényezőből javasolta a fűtött csőre vonatkozó korrekciós tényező kiszámítását:
A buborékok leszakadása Bowring szerint (lásd a 3.3.3. fejezetet is):
hőmérséklet-különbség esetén következik be (11 < p < 138 bar).
-
Aláhűtött buborékos forrás és buborékos forrás tartománya (Taraszova [3.2]):
alakú kifejezést javasol, ahol
a forrás megindulásához (3.15. ábra) – a kísérleti eredményekkel egyezően [3.3] tartozó – entalpiakülönbség [kJ/kg] értéke:
-
Diszperz, gyűrűs áramlás tartománya: A diszperz, gyűrűs áramlás tartományára Kirilovics [3.3]
Néhány orosz szerző azt javasolja, hogy a buborékos forrás tartományában a forrás kezdetére [pl. (3.162)] és a gyűrűs áramlásra vonatkozó [pl. (3.164)] képletekből számított súrlódási nyomásveszteségek között lineáris interpolációval számítsák a súrlódási nyomásveszteséget.
Az egyes korrelációs módszerek alkalmazása a kétfázisú nyomásesés számítására: A gyakorlati alkalmazásoknál állandóan felvetődik, hogy a nagyszámú javaslat közül melyik alkalmazása a legcélszerűbb, melyik adja a legjobb eredményt. Az MIT [3.19] nukleáris termohidraulikai tananyagában a 3.8. táblázatban összefoglalt javaslatok szerepelnek.
3.8. táblázat [3.19]
|
Todreas-set
|
|
|
Kis nyomású rendszerek, levegő-folyadék keverékek
|
Lockhart–Martinelli
|
|
Thom (Martinelli–Nelson)
|
|
|
Általánosan (azaz folyékony fémek)
|
Baróczy
|
|
Analitikus kifejezések (nagy tömegarány, nagy nyomás, nagy tömegáram-sűrűség, egyszerűség)
|
Homogén modell
|
|
Whalley javaslata a szeparált áramlási modell sok kísérleti adattal való összevetése alapján: ([3.25] is)
|
|
|
Fridell- (1979) korreláció
|
|
|
Chisholm (1973) korrelációjának legutóbbi pontosítása
|
|
|
Lockhart–Martinelli- (1949), és Martinelli–Nelson-korreláció (1948)
|
|
Az 1970–80-as években, a hazai szubkritikus nyomású, természetes cirkulációjú erőműi kazánokra végzett elemzések alapján a VEIKI- ((3.146) képlet), illetve a Franke-féle ((3.149) szerinti) közelítésekkel a gyakorlatban hasznosítható, megbízható eredmények születtek, így a szokásos körülmények mellett ezek alkalmazása elfogadható.
A gyűrűs áramlás tartománya: A gyűrűs áramlás tartományára a kétfázisú súrlódási nyomásveszteség a gőzfázisra vonatkozó súrlódási veszteség korrekciós tényezőjével számítható:
A korrekciós tényező a kétfázisú áramlásnál és a gőzfázis áramlásánál létrejövő nyíróerő (3.38. ábra) arányából határozható meg:
ahol
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m713kaz_2578/#m713kaz_2578 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m713kaz_2578/#m713kaz_2578)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m713kaz_2578/#m713kaz_2578)
3.38. ábra . A gyűrűs áramlásnál ébredő nyíróerő [3.1]
A meghatározására, mások kísérleti eredményeivel is egyezően, Wallis [3.1]
kifejezést javasol, amiből
Ez az érték a Lockhart–Martinelli-kísérletekből számítható érték kétszerese, ami azzal magyarázható, hogy a gőzfázisba átlépő vízcseppek arányát és a határrétegbeli sebességeloszlást Wallis képlete nem veszi figyelembe. Feltételezve, hogy a gőz- és folyadékfázis határán a folyadéksebesség az átlagérték kétszerese, és a magban áramló közeg sűrűsége az arányú cseppelragadás miatt megnő,
az egyensúlyi sebesség figyelembevételével [3.1]:
képlettel számítható. A két összefüggés gyakorlatilag azonos eredményt ad.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m713kaz_2595/#m713kaz_2595 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m713kaz_2595/#m713kaz_2595)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m713kaz_2595/#m713kaz_2595)
3.39. ábra. Az cseppelragadási tényező a dimenziónélküli gőzsebesség függvényében [3.1]
Az cseppelragadási tényező nagysága a gőzsebességtől függ, erre vonatkozó mérési eredményeket a 3.39. ábra mutat, ahol a vízszintes tengelyen a relatív gőzsebesség léptékben szerepel. Az ábráról leolvasott értékkel elvégzett számítások > 3000 tartományban adnak elfogadható eredményt.
folyadékfilm-vastagság számítható.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m713kaz_2607/#m713kaz_2607 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m713kaz_2607/#m713kaz_2607)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m713kaz_2607/#m713kaz_2607)
3.40. ábra. Mért és számított kétfázisú nyomásveszteségi tényezők nedves és kiszáradt fűtőfelület esetén
6. Mivel ennek értéke valószínűleg nem egyezik meg a 2. pontban kiszámított értékkel, a 4–5. pontok szerinti számítások ismétlésével mindaddig iterálunk, amíg a két egymás utáni lépés közötti eltérés elfogadható nagyságú nem lesz. A számításból a cseppelragadás aránya, a kétfázisú súrlódási nyomásveszteség gradiense, a filmvastagság és az gőzkitöltési tényező adódik eredményként.
Gőzkazánok vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy a felület kiszáradását követően az áramlási veszteség (kétfázisú veszteségtényező) lényegesen lecsökken (3.40. ábra). Ennek oka, hogy az áramló közeg és a csőfal közötti határrétegben ébredő nyíróerő lényegesen kisebb lesz. A sebesség növekedésével, végül az = 1 állapotban a két görbe (az elvárásnak megfelelően) találkozik.
Egyfázisú folyadékáramlás nyomásvesztesége: Az előzőekben bemutatott módszerek a kétfázisú áramlás nyomásveszteségét az egyfázisú áramlásra vezetik vissza. A részletesen vizsgált csősúrlódáson kívül irányelterelési, belépési-kilépési és egyéb helyi veszteségeket is megkülönböztetünk.
A csősúrlódást
a helyi veszteségeket
képlettel kell számítani. A csősúrlódási tényezőt, helyi veszteségtényezőket a [3.5] irodalom az 1978-ban közzétett szovjet cirkulációs számítási normatíva alapján javasolt figyelembe venni. Emellett sok más rendszer is hozzáférhető (VDI-Wärmeatlas, FDBR–Facbuchreihe), újabbak is, a kazántechnikában azonban a legnagyobb kísérleti, gyakorlati tapasztalatokkal alátámasztott háttérre, még jelenleg is, a hivatkozott rendszer támaszkodik.
A gyakorlati számításokhoz azonban megfelelő pontosságot ad a (3.176/a) összefüggés.
-
Belépési veszteségtényező () nagysága a belépő keresztmetszet alakjától, a csövek és kamrák átmérőjének arányától függ (3.9. táblázat, 3.10. táblázat).
3.10. táblázat
|
Belépés a kamrából a csövekbe
|
|||
|
|
D/Dkamra ≤ 0,1
|
D/Dkamr a> 0,1
|
|
|
Fenékbevezetésű elosztókamrából csövekbe
|
0,5
|
0,7
|
|
|
Elosztókamrából csőkötegbe, ha az egy sorban kiágazó csövek száma
|
|
|
|
|
|
30-nál kevesebb
|
0,5
|
0,7
|
|
|
30-nál több
|
0,6
|
0,8
|
|
Gyűjtőkamrából összekötőcsőbe fenék- és oldalelvezetésnél
|
0,4
|
0,4
|
|
|
Ejtőcsőbe függőleges kamrából, ciklonból
|
0,4
|
0,4
|
|
|
Sugárirányú elvezetésű gyűjtőkamrák elvezető csövébe
|
0,5
|
0,5
|
|
-
Kilépési veszteségtényező () a kilépés módja és a keresztmetszetek aránya függvényében számítható (3.11. táblázat).
Az összekötő csövek kilépési veszteségtényezője a közbenső kamrabeli áramlás jellegétől függ. Radiális elvezetésű gyűjtőkamráknál
-
A csőívek veszteségtényezője () az irányelterelés nagyságától, a hajlítás sugarától és a cső érdességétől függ. A kazánoknál szokásos csövekre ( ≤ 1250) felhasználható értékeket a 3.12. táblázat tartalmazza. Brandt [3.17] irodalmi források alapján a csőív veszteségtényezőjét az egyenes cső ellenállás-tényezőjére visszavezető összefüggést is ismertet.
-
Elágazó nadrágcsövek () és gyűjtő nadrágcsövek () veszteségtényezője a sebességváltozás nagyságától (keresztmetszetek arányától) és a nadrágidom kialakításától (az oldalág tengelyének a közös ág tengelyéhez viszonyított δ hajlásszögétől) függ (3.13. táblázat, 3.14. táblázat, 3.15. táblázat).
3.14. táblázat
|
|
Oldalág/közös ág sebességének aránya
|
||||||
|
Fösszes /Fág
|
0,4
|
0,5
|
0,7
|
1,0
|
1,5
|
2,0
|
Oldalágban
|
|
δ hajlásszög
|
|
||||||
|
30
|
3,0
|
1,5
|
0,5
|
0,2
|
0,25
|
0,35
|
|
|
45
|
3,8
|
2,3
|
0,9
|
0,5
|
0,45
|
0,5
|
|
|
60
|
5,2
|
2,7
|
0,4
|
0,9
|
0,7
|
0,65
|
|
|
90
|
8,2
|
4,0
|
2,3
|
1,3
|
0,75
|
0,55
|
|
|
Minden hajlásszögre
|
0,9
|
0,3
|
0,1
|
0
|
0
|
0
|
Egyenes ágban
|
Brandt [3.17] a két azonos méretű, együttesen a gyűjtőággal azonos keresztmetszetű nadrágcső esetén gyűjtő csőidomokra, orosz eredetű forrásra hivatkozva a következő kifejezéseket ismerteti ( = nadrág/gyűjtőág tömegáramának aránya):
3.15. táblázat
|
|
Oldalági tömegáram viszonya a közös ágbelihez
|
||||||
|
δ hajlásszög
|
0,2
|
0,4
|
0,6
|
0,8
|
0,9
|
Oldalágban
|
Értékek: azonos hajlásszögnél az első sorban Foldalág/Fközös= 0,5, a második sorban Foldalág/Fközös= 1 keresztmetszet- arányra szerepelnek, közben lineáris interpolációval számíthatók.
|
|
30
|
–0,3
|
0,3
|
0,8
|
1,3
|
1,5
|
||
|
|
–0,4
|
0,1
|
0,3
|
0,4
|
0,3
|
||
|
45
|
–0,2
|
0,5
|
1,2
|
1,7
|
2,0
|
||
|
|
–0,4
|
0,1
|
0,4
|
0,5
|
0,5
|
||
|
60
|
–0,2
|
0,6
|
1,4
|
2,2
|
2,5
|
||
|
|
–0,4
|
0,2
|
0,5
|
0,7
|
0,7
|
||
|
90
|
–0,1
|
1,0
|
2,2
|
3,5
|
4,2
|
||
|
|
–0,3
|
0,3
|
0,7
|
1,1
|
1,3
|
||
|
30
|
0,2
|
0,1
|
–0,5
|
–1,3
|
–1,7
|
Egyenes ágban
|
|
|
|
0,3
|
0,4
|
–0,2
|
–0,2
|
–0,4
|
||
|
45
|
0,2
|
0,2
|
–0,3
|
–1,0
|
–1,4
|
||
|
|
0,3
|
0,4
|
–0,3
|
0
|
–0,3
|
||
|
60
|
0,3
|
0,3
|
0,1
|
–0,3
|
–0,7
|
||
|
|
0,3
|
0,4
|
0,3
|
0,2
|
0
|
||
|
90
|
0,4
|
0,6
|
0,8
|
0,9
|
1,0
|
||
|
|
0,4
|
0,5
|
0,6
|
0,5
|
0,6
|
||
-
A belső felületen bordás csövek ellenállás-tényezője a Re számtól, valamint cső geometriai kialakításától függ. A = 5000÷150 000 közötti tartományban, 6–14 bordaszámú csövekre [3.20]:
ahol az egyes betűk jelentése azonos a (3.112) képletnél ismertetett jelentéssel.
A mérések alapján a belül bordás csövek csősúrlódási veszteségtényezője elérheti a sima cső kétszeresét [3.24]. A bordás cső energetikai hatékonysága [3.20] abból kiindulva számítható, hogy ugyanazon hőmennyiség átvitele mennyivel több vagy kevesebb energiabefektetést (a közeg hőcserélőbeli mozgatásához) igényel (ugyanolyan nagyságú áramlási sebesség esetén):
Amennyiben a tárcsa a cső belsejében van elhelyezve:
Tartalomjegyzék
- Kazánok
- Impresszum
- Előszó a második kiadáshoz
- Bevezetés
- 1. Kazánok általános jellemzői
- 2. Kazántípusok általános ismerte
- 3. Kétfázisú hőátadás, áramlás fűtött felületen
- 3.1. A gőzképződés alapvető folyamatai [3.1]
- 3.2. Forrás végtelen térben [3.1]
- 3.3. Hőátadás és gőzfejlesztés csőben
- 3.4. A kétfázisú közeg áramlásának alapjai
- 3.1. A gőzképződés alapvető folyamatai [3.1]
- 4. Vízoldali folyamatok, vízelőkészítés, gőztisztaság
- 5. Hőtechnikai számítások
- 6. Füstgázoldali folyamatok, légtechnikai számítások
- 7. Gőzkazánok elemeinek szilárdsági számítása
- 8. A gőzkazánok üzemeltetése
- Függelék
- 1. függelék
- 2. függelék
- 3. függelék
- 4. függelék
- 5. függelék
- Szerkezeti anyagok
- a) Szerkezeti anyagok összetétele
- b) Hagyományos lemezanyagok folyáshatára [7.63]
- c) Növelt szilárdságú lemezanyagok folyáshatára [7.63]
- d) Jellemző dobanyagok tartamszilárdsága [7.63]
- e) Kamrák lemezanyagainak tartamszilárdsága [7.63]
- f) Rozsdamentes lemezanyagok folyáshatára [7.65]
- g) Rozsdamentes lemezanyagok tartamszilárdsága [7.65]
- h) Ötvözetlen, gyengén ötvözött csőanyagok folyáshatára [7.70]
- i) Ötvözetlen, gyengén ötvözött csőanyagok tartamszilárdsága [7.70]
- j) Hagyományos csőanyagok folyáshatára [7.70]
- k) Hagyományos csőanyagok tartamszilárdsága [7.70]
- l) Növelt szilárdságú csőanyagok folyáshatára [7.70]
- m) Növelt szilárdságú csőanyagok tartamszilárdsága [7.70]
- n) Rozsdamentes csőanyagok folyáshatára [7.71]
- o) Rozsdamentes csőanyagok tartamszilárdsága [7.71]
- p) Korszerű anyagok folyáshatára [7.30], [7.74, 7.75, 7.76], [7.79, 7.80], [7.83]
- q) Korszerű anyagok tartamszilárdsága [7.25], [7.74, 7.75], [7.79, 7.80, 7.81, 7.82, 7.83]
- a) Szerkezeti anyagok összetétele
- Szerkezeti anyagok
- Irodalom
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2020
ISBN: 978 963 454 492 0
Háztartásokban, ipari üzemekben, erőművekben széleskörűen alkalmaznak tüzelőanyag elégetésével vagy más módon bevezetett hőmennyiség hőhordozó közeggel történő hasznosítására szolgáló berendezéseket: kazánokat. A könyv ezek tervezésének, üzemeltetésének, vizsgálatának szerteágazó konstrukciós, hőtechnikai, áramlástani, szilárdságtani, vegyészeti és más ismereteit foglalja össze, az egyetemi oktatásban és a gyakorlati életben is hasznosítható módon. Az elméletet élő gyakorlattal ötvözve elsősorban erőműi, ipari, távhőszolgáltató kazánokkal foglalkozik, de a folyamatokra, szerkezeti kialakításra, gyakorlati viselkedésre vonatkozó utalások kisebb berendezéseknél is alkalmazhatók.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gerse-kazanok//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
